Minden idők egyik leghatásosabb háborúellenes filmjében Henry Fonda, Walter Matthau, Dan O'Herlihy, Larry Hagman és Fritz Weaver olyan férfiakat alakítanak, akiken nem kevesebb múlik, mint a világ sorsa. Egy katonai számítógép meghibásodása miatt nukleáris bombázók indulnak el Moszkva felé. Az Egyesült Államok elnöke (Fonda) megpróbálja visszahívni őket, de a légierő bombabiztos védelmi rendszere megakadályozza ebben. Nem marad más választása, mint meggyőzni az oroszokat arról, hogy ne viszonozzák a támadást. Végül kétségbeesett lépésre szánja el magát: felajánlja, hogy feláldoz egy amerikai nagyvárost, amennyiben a bombázóknak sikerül végrehajtaniuk a halálos küldetést.

Több mint három évtizede foglalkoztat minden amerikait a kérdés: "Ki ölte meg Kennedyt?" John F. Kennedy meggyilkolása, a merénylet körülményei, a Zapruder-film, Oswald, a könyvraktár padlásablaka... - számtalan téma és kérdés, melyet mindenki betéve tud a világon; sőt a legtöbb amerikainak saját válasza is van rájuk. Az 1963-as merénylet óta több dokumentumfilm, tévéjáték, mozifilm foglalkozott a Kennedy-gyilkossággal, a téma örök és befejezhetetlen, hiszen máig tucatnyi megoldatlan rejtély övezi. Oliver Stone filmje nem egyszerűen egy a sok feldolgozás közül, hanem a legismertebb, és egyszersmind a legmerészebb is. Dokumentum és színjáték, valóság és feltételezés sejtelmesen keverednek e maratoni moziban, a nézőt mindvégig izgalomban tartva.

Manhattan immár fallal körülvett börtönsziget, ahonnan a szökés gyakorlatilag lehetetlen. Amikor az Egyesült Államok elnöki különgépe éppen a tiltott zóna közepén jár szerencsétlenül, nincs ember, aki bemenne a rabok kezére jutott elnökért, hogy biztonságba helyezze. Illetve egy mégis akad: a volt kommandós, jelenleg elítélt Snake Plissken, aki a szabadulásáért cserébe hajlandó kockára tenni az életét. És a határidő záros voltára a biztonsági rendszabályként a bőre alá beépített időzített bomba ketyegése emlékezteti...

Egy volt orosz kém titkos nemzetközi információkat dob a feketepiacra: egy listát a világ legjobb titkos ügynökeinek nevével. Ha az információ rossz kezekbe kerül, a következmények beláthatatlanok. Így nincs más hátra: a szupercsoport akcióba lép. Egy prágai követség fogadásán vagyunk, ahol a mesterkémek a legfejlettebb csúcstechnikát és találékonyságukat együtt vetik latba a siker érdekében. Ethan Hunt kapja a feladat legkritikusabb részét, és úgy tűnik, minden a terv szerint halad. De megtörténik az elképzelhetetlen: néhány rémálomba illő perc alatt Hunt körül mindenki meghal a csoportból, és ő is csak éppen hogy vissza tud jutni a főhadiszállásra. Alig ocsúdik fel a sokkból, máris új meglepetések várják.

Michael Faraday hivatását tekintve tanár, ami pedig a magánéletét illeti: egyedül neveli gyerekét. Felesége szövetségi nyomozó volt, s életét veszítette egy balul sikerült akció során, amikor rajtaütöttek egy szélsőséges terroristacsoporton. A tragédiába kis híján beleőrült tanárt mind jobban a hatalmába keríti a rettegés, s hajlamos mindenben a bosszúszomjas terroristák kezét látni. Gyanakvása lassacskán a szomszédban lakó baráti házaspár felé fordul, s a legkíméletlenebb eszközöket felhasználva kezd nyomozni utánuk, egyre több gyanús jelet találva.

Amikor egy kétes múltú CIA-ügynök elmarasztaló ügynökségi titkokat tár fel, egy szociopata szélhámos ügynök - aki vérdíjat tűz ki a fejére - vadászik rá szerte a világon.

Luther Whitney, a betörő, bámulatra méltó mestere a szakmájának. A börtönben letöltött évek után, mielőtt végleg visszavonulna, egy utolsó nagy dobásra készül. A ház, melyet kinéz magának, Amerika egyik leggazdagabb emberének, Walter Sullivannek az otthona. Arra nem számíthatott, hogy a ház hatalmas trezorja valójában egy iroda, melyből egy tükörnek álcázott üvegfalon keresztül a hálószobát lehet szemmel tartani. Még kevésbé sejthette, hogy Christynek viszonya van az Egyesült Államok elnökével, és álmaiban sem juthatott eszébe az a politikai érdekeket szolgáló gyilkosság, melynek akaratán kívül szemtanújává válik. Az ügy nyomozására kirendelt detektív hamar rájön arra, hogy csak egy különleges képességű betörő juthatott be a titkos helyiségbe, így Whitney rövid idő alatt nélkülözhetetlen koronatanúvá válik. Azonban nemcsak a rendőrség, hanem a titkosszolgálat is üldözőbe veszi, hiszen az elkövetők számára az a legfontosabb, hogy minél előbb elhallgattassák az egyetlen szemtanút.

Egykori főnöke, Samuel Trautman, azzal keresi fel a börtönbüntetését töltő Rambót, hogy utazzon Kambodzsába és derítse ki, hogy vajon vannak-e ott amerikai hadifoglyok. Rambónak bizonyítékot kell szereznie, mégpedig úgy, hogy fényképeket készít a fogvatartottakról. Rambo vállalja a veszélyes feladatot, mivel úgy érzi, nincs vesztenivalója. Arra azonban nem gondol, hogy az amerikai hadsereg bizonyos tisztjeinek nem érdeke, hogy kiderüljön az igazság és, hogy ezek a tisztek bármit megtesznek annak érdekében, hogy Rambo küldetése ne járjon sikerrel.

Samuel Bicke (Sean Penn) igazi amerikai hazafi. Hisz az Amerikai Álomban és minden erejével próbálja megvalósítani. De bárhogy igyekszik, csak egyre mélyebbre süllyed, és lassan rémálommá válik az élete. Bicke az idegösszeomlás szélén végzetes akcióra szánja el magát: merényletet próbál elkövetni Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ellen.

Spanyolországba utazik az amerikai elnök, hogy a terrorizmus elleni harcról tárgyaljon. A nagygyűlésen megsebesíti egy orvlövész. A rendőrség lezárja a várost és a titkos ügynökök a merénylő után vetik magukat, el kell fogni az illetőt, mielőtt újra lecsapna. Barnes és Taylor ügynök nehéz helyzetben van, egy tűt kell megtalálniuk a szénakazalban. Megpróbálnak eligazodni a szemtanúk ellentmondó vallomásai között. Mindenki mást látott és senki sem mond igazat. Az ügynökök az eseményről készült híradó- és amatőr felvételeket is átnézik, hátha észrevesznek valamit

Austin Powers, mint brit titkos ügynök üldöz elmebetegeket és szed fel jobbnál jobb nőket téren és időn át. De régi ellenfele, a kissé bizarr, de annál erőteljesebb Dr. Genya is újra feltűnik a színen. Hatalmas váltságdíjat követel, s cserében talán nem pusztítja el a Földet. Austin az egyetlen, aki megmentheti az emberiséget... Dr. Genyanak sok sikertelen próbálkozás után rá kellett döbbennie, hogy nem győzheti le Austin-t, ha csak meg nem szerzi annak "mojoját", finoman fogalmazva azt a libidó-szerű valamit, ami Austin-t legyőzhetetlen szex-szimbólummá teszi. Visszautazik hát az időben, úgy 1969 körülre, és ellopja a hibernált Austin "mojoját". Eközben Austin, egy orosz kémnő karjaiban rádöbben, hogy valami baj történt. Férfiassága felmondta a szolgálatot. Hosszas kutatások után kiderül az igazság: Dr. Genya keze van a dologban. Nem marad hát más hátra, megkezdődik a hajsza az időben.

A kutyák és macskák között teljes a béke. Jól képzett különleges ügynökeik titkos támaszpontjaikról ellenőrzik, hogy ne legyen olyan vadmacska vagy szédült eb, amelyik megzavarja az évszázados háborút követő törékeny nyugalmat.De amikor egy rejtélyes főgonosz különlegesen rafinált tervével mégis egymásnak ugrasztja őket, tehetetlenek: csak egy lusta blöki és egy tériszonyos házicica marad, aki megkeresheti a titokzatos Pablót, a félelmetes, világuralomra törő kakadut. Ráadásul nemcsak a főgonosz hollétét kell kiszagolniuk, hanem a saját, tizenéves gazdáik problémáit is nekik kell megoldaniuk.

Jenny és Leo az égboltot kémlelik és felfedeznek valamit, amit egy arizonai csillagvizsgálóban is megerősítenek. Egy üstököst, amit Leo családnevéről Beidermannak neveznek el. A felfedezés sokáig nem tudódik ki, míg egy nap a sajtó részéről Jenny Lerner meg nem neszeli a dolgot, és bejelentésre nem kényszeríti magát, az Egyesült Államok elnökét. Az üstökös ugyanis nagyon nagy veszélyt jelent a Földre és az egész emberiségre. A 7 mérföldes, 500 milliárd tonnás Beidermant még a világűrben kell megsemmisíteni, más lehetőség nincsen. A kormány E.L.E névre kereszteli a titkos programot, melynek során egy amerikai és orosz tudósokból álló legénység elindul a Messiás nevű űrhajón, hogy atomtölteteivel felrobbantsa az üstököst.

Ethan Hunt különleges ügynök új missziója semmivel sem könnyebb, mint az előző: egy genetikai laborban kikísérletezett biológiai fegyvert kell visszaszereznie. A Chimera nevezetű vírusra más is szemet vetett már. Sean Ambrose régen együtt dolgozott Hunt ügynökkel, de világuralomra törő tervei eltávolították a jó útról. Ambrose-nak megvan a vírus egyetlen hatékony ellenszere, a Bellerophon. Ha megszerzi mindkettőt, senki sem állíthatja meg. Hunt ügynök egyetlen reménye a szépséges Nyah, aki egykor Ambrose szeretője volt. A hölgyet Hunt fel akarja használni, hogy tőrbe csalja riválisát, csakhogy beleszeret a gyönyörű nőbe. Nyah megfertőződik a vírustól: innentől kezdve pedig duplán létkérdés a lehetetlen megbízatás teljesítése.

Ray Keene, az özvegyen maradt tornatanár, szeretné helyreállítani a felesége halála óta megromlott kapcsolatát kamaszfiával, Chris-szel. Kettesben embert próbáló, többnapos túrára indulnak a vadonba. Útjuk azonban keresztezi egy veszedelmes bűnözőét, Frank Carden-ét, aki éppen úton volt, hogy legutóbbi szerződése értelmében meggyilkoljon egy fontos embert, ám az FBI sikerrel lekapcsolta. A bérgyilkos emberei azonban közbelépnek, és a foglyot szállító autó a folyóba zuhan. Ray segít kimenteni a megbilincselt gyilkost, de feltett szándéka, hogy az igazságszolgáltatás kezébe adja.

Még egy titkosügynök sem pótolhatatlan. A CIA egyik legjobb embere épp egy különösen fontos titkos atomfegyver-üzlet befejezése előtt veszti életét. Ám a Cég tudja, hogy mi a megoldás: felkutatja az áldozat ikertestvérét és meggyőzi, ugorjon be a testvére helyett. Csak éppen a jól képzett, kötelességtudó titkosszolga helyére így egy nagyszájú, laza bűnöző lép, akinek egyrészt fogalma sincs a konspiráció alapszabályairól, másrészt nem is akar tudomást venni róluk. A Cég azonban nem jön zavarba: beveti legjobb emberét, Gaylord Oakes-t, aki eddig minden meleg helyzetből kivágta magát. Oakes-nak 9 napja van, hogy a zabolátlan újoncból tökéletes harcost faragjon. Mert az ellenség már a nyomukban van: ők rögtön elhitték, hogy a veterán oldalán nagyszájúskodó alak is a CIA embere.

A Vegan bolygó gonosz kutatói elrabolják az Egyesült Államok elnökét és a helyére saját klónjukat ültetik. Ugyanezt tervezik a többi ország vezetőjével is, mellyel az a céljuk, hogy átvegyék az irányítást a Föld felett. Ám nem számolnak Richard Dickkel (Leslie Nielsen), a bolygóközi ügynökkel, aki szép társa, Cassandra segítségével kiszabadítja az elnököt és egy gigantikus koncert keretében alaposan alápirít a csalárd űrlényeknek.

Terroristák halálos vírust lopnak el azzal a céllal, hogy rászabadítják az egyik kisváros lakóira, amennyiben a kormány nem teljesíti a követeléseiket. Az elnök Dr. Galen Brontyt és csapatát küldi a veszélyes zónába a vírus izolálására, míg a kormány egy védett helyen húzza meg magát a legrosszabbra is felkészülve. Ám a terroristák eltérítenek egy gyerekekkel teli repülőgépet és behatolnak a lezárt területre. Úgy tűnik, az emberiség sorsa a tudóscsoport gyorsaságán múlik.