Az Oroszlánkirály a kis Szimba életét meséli el. Az állatok királyának, Mufasának első fiúgyermekeként Szimba a trónörökös. A dzsungel állatai tisztelettel bánnak a rettegett, de igazságos király gyermekével, így Szimba életének első hónapjai gondtalanul, boldogságban telnek. De nem nézi mindenki jó szemmel a trónörökös érkezését. Szimba gonosz nagybátyja, a hiénákkal szövetkező Zordon régóta feni a fogát a király trónjára, és tudja, hogy ha a kis utód nem áll az útjában, Mufasa halála után az ő fejére kerül majd a korona. Zordon ármánykodásának köszönhetően a kis Szimba életveszélyes helyzetbe kerül: a kiszáradt folyómederben egy megvadult bivalycsorda előtt találja magát, és csak édesapja önfeláldozó bátorságának köszönhetően éli túl a helyzetet. Apja azonban már nem tud kitérni a csorda elől, és Musafát halálra tapossák...Szimba nem maradhat többé szülőhelyén, ahol Zordon azonnal magához ragadja a hatalmat...

A színész és komikus Adam Sandler a nevetést hozza el ebben az általános iskola utolsó évéről szóló animációs zenés vígjátékban, amely az osztályállat szemszögéből mutatja be az általános iskola utolsó évét. A fáradt, 74 éves gyík, Leo évtizedek óta ugyanabban a floridai osztályteremben ragadt terráriumi társával, a teknőssel (Bill Burr). Amikor megtudja, hogy már csak egy éve van hátra, azt tervezi, hogy megszökik, hogy megtapasztalja a kinti életet, ám ehelyett belekeveredik szorongó diákjai problémáiba – köztük egy lehetetlenül gonosz helyettesítő tanárba. Végül ez lesz a legfurcsább, de leghálásabb bakancslista...

Felicia, Mici és Bernadette, az extravagáns produkcióikról ismert nőimitátor előadóművészek, a "pucckirálynők", meghívást kapnak egy négyhetes turnéra, Ausztrália vörös sivatagának kellős közepébe. Priscilla névre keresztelt lerobbant buszukat egy nap levendulaszínűre festik, majd nekivágnak a sivatagnak. Rádiójukból bömböl a zene, a busz zsúfolva női ruhák, tűsarkú cipők és "alkalmilag" bérelt melltartók tarkabarka gyűjteményével. Az út során majdnem mindenkivel összebalhéznak, valószínűtlen helyeken beöltöznek és előadást tartanak: Felicia és Mici női ruhát viselő imitátorként, Bernadette pedig transzszexuálisként mindenhol nagyot alakít.

A békés amerikai kisvárosban elszabadul a pokol, amikor a helyi moziban bemutatják a legújabb Terrence & Phillip filmet. A kölykök szinte megőrülnek érte, a szülők pedig nem győzik kapkodni a fejüket, annyira csúnyán beszélnek azóta. Az általános tiltakozás hatására letartóztatják Terrencéket és a felháborodott szülők, Kyle mamájával az élen hadat üzennek a szélhámosok szülőföldje, Kanada ellen. Cartmanra és barátain a sor, hogy megmentsék a világot a háborútól, alászálljanak a pokolba és jó útra térítsék a Sátánt, valamint megakadályozzák két kedvencük kivégzését.

Jerry Mulligan, egy fiatal amerikai festő Párizsban próbál érvényesülni, a siker azonban messze elkerüli. Egy nap egy gazdag, csinos nő felfedezi tehetségét, megveszi néhány képét és felajánlja támogatását. Jerry kezdetben ódzkodik a kitartott művész szerepétől, de a hírnév reményében- és mivel a nő nem kér semmit cserébe, elfogadja a segítséget. Egy este megismerkedik a kislányosan bájos, életvidám francia lánnyal, Lizzel. Kitartó udvarlásának köszönhetően szerelem alakul ki köztük, Liz azonban eltitkolja, hogy a híres kabaré énekes jegyese... A festő szerepében Gene Kellyt, az '50-es évek musicalfilmjeinek sztárját láthatjuk, aki a filmtörténetben színészként, táncosként, énekesként, rendezőként és koreográfusként is bizonyított. Filmjeiben a tánc része a cselekménynek, nem csupán betét.

Zooni a szépséges, ártatlan, vak leány az iskolájával Delhibe érkezik egy táncfesztiválra. Miközben városnéző túrára viszik őket, beleszeret a mindenkivel flörtölő idegenvezetőbe, Rehanba, akivel egy éjszakát is együtt töltenek. Ezek után Rehan felvállalja kapcsolatukat, és még arra is rábeszéli Zoonit, hogy operáltassa meg a szemét. Ám amikor Zooni végre megpillanthatja a világot, szörnyű hír érkezik szerelméről. A történet hét év múlva folytatódik: ekkor Zooni már kisfiával és apjával él világtól elzárt otthonukban, Kasmír csodálatos hegyei között.

New York, 1929. Bugsy Malone, a szimpatikus helyi vagány csavaros észjárásával mindig jól megélt abból, hogy a város két maffiafőnökét Kövér Samet és Dandy Dant egymás ellen kijátsza és végül ő nyúlja le a zsíros megbízatásokat. Ám számításába ezúttal hiba csúszik, ugyanis szerelmes lesz és innentől kezdve a józan ész odavész. Pechjére épp e kritikus időszak alatt tör ki a város történetének legnagyobb gengszterháborúja, melyben neki is ki kell vennie a részét. Vajon sikerül-e neki szívszerelmével Hollywoodba szöknie és túlélnie azt a tűzpárbajt, melyben egy egész mulató válik áldozatává a hatalmas tejszínhab-lövöldözésnek?

A történet a New York-i főiskola előadőművészi kurzusán játszódik, főiskolásokról szól, akik olyan tréningekre szakosodnak, melyek a siker felé vezető útra terelik őket. A film négy hallgató életét követi nyomon időről időre, az iskolába való bekerüléstől egészen a végzésig. Láthatjuk a pimasz Coco Hernandezt, a félénk Doris Finseckert, az érzékeny homoszexuálist, Montgomery MacNeilt és a dörzsölt Ray Garciat.

Törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának az erkélyén. Előtte százezres rajongó, zokogó tömeg, s ő könnyekkel a szemében búcsúzik: "Ne sírj értem, Argentína". Ő Evita Peron, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hihetetlen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: bár a pompa lett az osztályrésze, nem felejtette el, mit jelent a nyomor.