Egy bankrablás balul sikerül. Connie-nak sikerül ugyan elmenekülnie, de testvérét, Nicket letartóztatják. Míg Connie igyekszik összeszedni az óvadékra a pénzt, más dolgot is fontolgat a fejében: bátyja szökésének megszervezését.

A szesztilalom nyertesei közé tartozó, dörzsölt Roy Earle több év börtön után szabadul, s noha elege van már a bűnöző életből, pártfogói rábeszélésére egy utolsó munkát még elvállal. A Sierra-hegység egyik gazdag vendégek által látogatott szállodájának széfjét kell kirabolnia. A bűntársaknak kiválasztott fiatal gengszterekben Earl egyáltalán nem tud megbízni, a társaságukba keveredett Marie-ban azonban rokonlélekre talál.

Franklin Bean (Charlis Sheen) a fiatal amerikai katona apja temetéséről tér vissza németországi állomáshelyére. Az apja haláláért érzett lelkiismeret-furdalással telve mindent megtesz azért, hogy leszereljék: tetováltatja a kezét, megsérti a fegyelmet, részegen óriási botrányt csinál. Így hamarosan a McKinney főtörzsőrmester (Martin Sheen) parancsnoksága alatt álló büntetőtáborban köt ki. A hivatásos, harcedzett főtörzsőrmester keserű, kegyetlen ember, ezért a két férfi között azonnal kitör a háború. A fekete börtöntársak megbecsülését kivívva Bean megtörhetetlenül ellenáll McKinney kínzásainak, megaláztatásainak. Mikor a főtörzs?rmestert bíróság elé állítják egy fekete bőrű katona haláláért, Bean válaszút elé kerül: vallomásával megmentse-e a megtört ember életét, vagy kihasználva az alkalmat, bosszút álljon a volt táborparancsnokon.

Az 1933-as évek Amerikája, a nagy gazdasági világválság évei. Az ország és a vad nyugat gengszterektől hemzseg. Az alkoholtilalom ellenére a szeszcsempészek sokasága, s a prostitúció virágkorát éli, bankrablók mindenütt. John Dillinger és bandája ismert a nagyközönség előtt, a 33-as évek vadnyugatán raboltak, fosztogattak, s Dillinger írta a törvényt hatlövetűjével. Melvin Purvis, az FBI Közép-nyugati Irodájának főnöke és Samuel Cowley, az FBI különleges ügynöke a '33-as júniusi Kansas City-beli vérengzés után felveszik a harcot Dillingerrel és bandájával. A Dillinger-ügy után Melvin Purvis kilépett az FBI-tól és magánvállalkozásba kezdett. 1961-ben ugyanazzal a fegyverrel lőtte magát fejbe, amivel annak idején Dillingert megölte. Ma is John Dillinger arca látható az FBI által használt céltáblákon.