Rouen, Normandia, 1431, a százéves háború idején. Miután az ellenfél francia katonái elfogták, Jeanne d'Arc-ot, Orléans szűzét igazságtalanul bíróság elé állítja az angol ellenségei által felügyelt egyházi bíróság.
A pokol tornáca, paráznák, falánkok, fösvények, haragosok, eretnekek, erőszaktevők, csalók és árulók! Így vannak elosztva a pokol 9 körében a kárhozottak Dante Alighieri klasszikus mesterműve, az Isteni színjáték első könyve, a Pokol szerint. Mindez most az animáció eszközeivel kel új életre: Dante maga járja végig a vérfagyasztó utat, közben sötét erőkkel, a gyilkos démonokkal, a képzelet különös szörnyeivel harcol, hogy megmentse szerelmét, Beatricét a pokol teljhatalmú ura, Lucifer karmai közül.
Az Egyesült Államok történetének sorsdöntő pillanataiban játszódik a történet. 1776 december: hat hónapja tart az amerikai telepesek függetlenségért vívott háborúja. Az anyaország, Anglia óriási erőket mozgósít az elszakadás meghiúsítására. Porosz zsoldoshadsereggel megerősítve sorozatos csapásokat mér George Washington kontinentális hadseregére. Washington és szárnysegédje, Mercer tábornok a kemény tél és a totális vereség árnyékában merész húzásra szánja el magát: karácsony éjjelén átkelnek a folyón és meglepik az ünnepi alkoholmámorban táborozó poroszokat.
Az Egyesült Államok hadserege előtt már minden őslakos indián törzs vezetője letette a fegyvert és elfogadta az ultimátumot: rezervátumba vonulnak. Csupán egy maroknyi apacs törzs áll ellen a végsőkig. A lázadó Geronimo mindössze három tucatnyi emberével vív egyenlőtlen háborút 5000 amerikai katonával szemben. A karizmatikus indián-vezető több mint egy éven keresztül képes volt ellenállni, míg végül 1886 szeptemberében kénytelen volt megadni magát a Csontváz kanyonban. Geronimo kíméletlen harcos volt, ellenfelei azonban a hadsereg vezetőitől kezdve az indián fejvadászokig kivétel nélkül tisztelték őt hihetetlen kitartása, nagyszerű stratégiai érzéke és bátorsága miatt.
1929. február 14-én egy chicagói garázsban hét embert öltek meg golyószóróval felfegyverzett, rendőregyenruhát viselő tettesek. A város két rivális bandája közti leszámolás a gengszterkorszak talán leghírhedtebb epizódjává vált. A chicagói alvilágot kezében tartó Al Capone és kihívója, az ír származású Bugs Moran konfliktusa tragikusan elfajult. Az idáig vezető lépéseket és a végzetes nap eseményeit beszéli el egy krónikaíró aprólékosságával Roger Corman látványos kiállítású filmje.
Isadora Duncan, a modern tánc megteremtője volt. A XX század elején egy új stílust hozott létre. A klasszikus balett szerinte természetellenes mozdulatokra kényszeríti és merevvé teszi a testét. Isadora az improvizatív táncot teremtette meg. 1922-ben Isadora Oroszországba utazott, ahol a bolsevik forradalomtól elragadtatva azonnal iskolát nyitott. Itt ismerte meg Szergej Jeszenyin költőt. Házasságuk nem tartott sokáig, Jeszenyin depresszív hajlama és Duncan hisztériukssága nem fért meg egymás mellett. Férje halálát követően Duncan a francia tengerparton telepedett le, itt érte a halál 1927-ben. Egy sportkocsi kipróbálása közben sálja beleakadt a kerékbe és megfojtotta az asszonyt.
Életrajzi film, mely I. Erzsébet fiatal korát mutatja be. Romantikus kaladjait, politikai intrikáit mutatja be. Charles Laughton rendező erőterleljes portét fest Erzsébetről és apjáról is: VIII. Henry-ről.
Valentino volt a 20-as évek legnagyobb mozisztárja, erotika bálványa, akinek a nők a lábai előtt hevertek, a férfiak hősként tisztelték. Karrierje csúcsán, 1926-ban 31 évesen érte a halál. A film története Hollywoodban indul, ahol hatalmas tömeg gyűlik össze a sztár temetésére. A szenzációra éhes újságírók Valentino életének tanúit ostromolják, hátha megtudnak egy-két zaftos sztorit. Az elbeszélések alapján kibontakozik egy hihetetlen karriertörténet, amely elmeséli, hogyan lett egy parkettáncosból a világ legnagyobb sztárja. Egy élet tele küzdelemmel, szerelemmel, erotikával, perverziókkal, kegyetlenkedéssel, botrányokkal, bigámiával, letartóztatásokkal.