Tizenkét börtönben töltött év után az egykori gimnáziumi futballsztár, Eddie Palmer hazatér, hogy helyrehozza az életét - közben nem mindennapi barátságot köt Sammel, a problémás családból származó, különc fiúval. Azonban Eddie múltja veszélybe sodorja új életét és családját.
A faji elkülönítésen, a szegregáción alapuló "apartheid" idején Nicholas jól tudja, rejtegetnie, ha nem épp megtagadnia kell önmagát. Különbözik a többiektől, és ez a különbség valami szégyenletes és elfogadhatatlan a nyolcvanas évek Dél-Afrikájában. Az afrikaans (búr) nyelvben van rá egy sértően trágár szó: moffie. A fehér kisebbség uralta ország az angolai határon akarja feltartóztatni a kommunizmust, és ehhez minden 16. életévét betöltött fehér férfit sorkatonaságra köteleznek. A katonai szolgálat egyszerre védi és fenntartja magát a rendszert, vele pedig a toxikus, rasszista macsóságot, amiben két elemnek nincs helye: a „fekete veszélynek” és a „moffieknak”. Nicholas számára így az ellenség katonái legalább ugyanakkora veszélyt jelentenek, mint saját bajtársai. Az André Carl van der Merwe önéletrajzi regényén alapuló Moffie a velencei filmfesztivál Queer Lion kategóriájában mutatkozott be, majd a Dublini Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a kritikusok díját.
Katalónia a háború utáni években. A tizenegy éves Andreu két testet talál az erdőben. A hatóságok gyilkossággá minősítik az ügyet, a legfőbb gyanúsított pedig Andreu apja. A kiskamasz világa egyik napról a másikra széthullik. A szeretett apja eltűnik, hogy elrejtőzzön a csendőrök elől, az anyja pedig kénytelen túlmunkát vállalni, hogy megéljenek. A nehéz időkben a fiát a nagymamájára és annak lányaira bízza, akik egy farmon élnek. Andreu egy fantáziavilágba menekül. Ám amikor megtudja, hogy a rendőrség nem nyomoz tovább, elhatározza, hogy megtalálja az igazi gyilkost.
A történet a hidegháború idején játszódik. Az elbűvölő özvegy, Judith Farrow, Nagy Britannia titkos ügynökeként dolgozik. A nő Barbadosra utazik nyaralni, ahol megismerkedik egy jóképű orosz katonával, Feodorral. Judith nem tudja, hogy a férfi is titkos ügynök. A két magányos, munkájába belefáradt ember között mély érzelmi kötelék születik. Sajnos a nyaralás a véget ér, és mindkettőjüknek haza kell térnie. Feodor azonban elhatározza, hogy harcolni fog Judithért, akár egy nemzetközi kémbotrány kirobbanása árán is.
London dél-keleti rendőrőrse eléggé padlóra került: Legjobb nyomozójuk, Brant detektív ellen egy pszichiáter megtámadása miatt folytatnak eljárást, az őrs vezetőjének felesége nemrég halt meg egy szörnyű autóbalesetben, Falls az ügyosztály fekete női dolgozója pedig folyamatosan küzd a neméből és bőrszínéből adódó kisebbségi komplexusával. Amikor egy sorozatgyilkos tűnik fel a körzetükben, a dolgok mindhármuk számra még rosszabbra fordulnak: A média által Blitz-nek becézett gyilkos ugyanis kizárólag rendőröket gyilkol, hogy hírnevet szerezzen magának...
Három kíváncsi középsikolás fiú talál a neten egy hirdetést, amelyben egy idősebb nő partnereket keres csoportos szexhez. A srácok rögtön lázba jönnek, és döntenek. Útnak indulnak a nőhöz, de arra nem számítanak, hogy nem az várja őket a célban, amiért indultak, és az egész utazás sötét, borzasztó rémálommá válik.
A film alapjául az a bűntény szolgál, melyet 1924-ben követett el két fiatalember, s amelyet először Hitchcock dolgozott fel "A kötél"-ben. Nathan Leopold és Richard Loeb – a chicagói egyetem két diákja – előre megfontolt szándékkal meggyilkolták a 14 éves Bobby Franks-et. Céljuk a tökéletes bűncselekmény elkövetése volt. A film rendezője arra fekteti a hangsúlyt, hogy a két gyilkos zsidó származású volt és homoszexuális viszony fűzte őket egymáshoz. Így a tárgyaláson elsősorban származásuk és szexuális devianciájuk felett ítélkeztek az "egészséges társadalom" bírái...
Egy melegjogi aktivista (James Franco) és laptulajdonos az Isten útjára lép, és lelkészként már a homoszexualitás ellen szólal fel.