Életrajzi film, hiszen Moretti, a rendező írta és saját magát alakítja a filmben, ő a narrátor is, de talán nem dráma. Egyes jeleneteken, a telefonfülkés töketlenkedésen vagy a sorozatfüggővé vált haveron még röhögni is lehet. Cselekmény szinte semmi, Moretti bemutatja kedves helyeit, a legszebb részek az elején vannak, ahogy robogójával megy a kamera előtt, és Róma ritkán látott részein kóvályog. Amikor a szigetekre mennek a haverjával, inkább mulatságos, a sok felbukkanó lehetetlen alak nagyon egyedi. A vége, a betegségről szóló rész elgondolkodtató, de az is feloldódik a végén, Moretti túléli az orvosok "segítségét".Hangulatos, furcsa film.

Mickey, Minnie és legjobb haverjaik: Goofy, Donald, Daisy és Pluto összegyűlnek, hogy felelevenítsék az elmúlt karácsonyok legszebb pillanatait, a szeretet ünnepe varázslatát és meglepetéseit. Minnie és Mickey arról a karácsonyról mesél, amikor mindketten lemondtak a számukra legfontosabbról. Az áldozatuk révén azonban felejthetetlen karácsonnyal ajándékozták meg egymást. Goofy és Max arról a mókás kalandjukról számolnak be, amely mindent a feje tetejére állított, de aztán megjelent az igazi Télapó és mindent megoldott. Donald unokaöccseinek eszükbe jut, amikor azt kívánták, hogy minden nap karácsony legyen, és ezzel olyan kalamajkába kerültek, amiből nem volt egyszerű kikeveredni...

Október 31-e, Halloween a boszorkányok és szellemek ünnepe. A felnőttek töklámpásokat faragnak, a gyerekek maskarába öltözve járják a házakat és azt mondogatják: Adsz vagy kapsz! A tulaj pedig, ha nem akarja, hogy rohadt paradicsommal dobálják meg a házát, édességgel kedveskedik nekik. Az ünnep alkalmából négy rémmese elevenedik meg. Az egyikből kiderül, hogy a középiskola igazgatója elvetemült sorozatgyilkos, a másik a Piroska és a farkas sajátos változata. A harmadik helyi legendát idéz, míg a negyedik az öregember bűnhődését mutatja be, amiért nem adott cukrot a Halloweenkor kopogtató gyerkőcöknek.

Egy kisfiú a Creepshow című képregényt nézegeti, amikor a zord apja elveszi tőle és a szemétkosárba dobja azt. Miután a fiú lefekszik, szobája ablakában félelmetes kísértetfigura jelenik meg, elkezdi lapozni a kidobott magazint. Az ebben lévő változatos rémtörténetek sorra megelevenednek. Többek között a zombi pátriarka igényt tart az Apák napi süteményre, egy farmer megfertőződik a földjére hullott meteordarabtól, és növénnyé változik, a tisztaságmániás milliomos lakását csótányok hada lepi el.

A film három rémsztoriból áll. Az első, az Indiánbosszú egy poros kisváros boltocskájában játszódik, ami előtt egy fából faragott törzsfőnök álldogál. Mikor az indiánok kincsei veszélybe kerülnek, az öreg harcosra nagy feladat vár... A Tutaj című második epizódban négy fiatal jókedvűen, minden kötöttségtől szabadulva féktelen hétvégére készülnek. Egy tó felé tartanak, ahol vár már rájuk a tutaj, ám hamarosan szorult helyzetben és egy víziszörny társaságában találják magukat, s kezdetét veszi a borzalom... Végül az Autóstoppos című történetben egy hazafelé autózó nő végzetes hibát vét: elgázol egy stoppost, és ennek köszönhetően vérfagyasztó élmények elébe néz a sötét téli erdőn át vezető oszágúton. A stoppos szellemként kergeti a nőt az őrületbe, aki újra és újra próbálja megölni őt, de hiába...

A rejtett kamerával felvett vígjátékban két haver vicces csínyekkel teli útra indul New Yorkba, amelynek során gyanútlan embereket vonnak be az agymenésükbe.

New York a film születése óta az álmok és a lehetőségek városa. Lüktető kulturális sokszínűségével, az eget ostromló, szikrázó felhőkarcolóival több mint száz éve szolgál kulisszául sikeres filmek ezreihez. Most a szerelmesek friss szemszögéből ismerhetjük meg a várost, melynek örökös zajába megannyi titok, sok humor és egy csepp erotika vegyül. Ez az a város, ahol minden megtörténhet, ahol az egyszerű, hétköznapi történetek is életre szóló kalanddá válnak. Mitől válik ott és akkor különlegessé, hogy egy fiatal nő az esküvője előestéjén felkínálkozik egy indiai üzletembernek, hogy egy író a legjobb csajozós szövegével próbál felszedni egy nőt az utcasarkon, hogy egy fiatal srác tolószékes lánnyal megy a szalagavató bálra, s végül élete legmámorítóbb élményét éli át? Nyolcmillió ember, nyolcmillió történet hullámzik a pezsgő városban. Ez a néhány kiragadott jelenet hivatott megmutatni, miért olyan ellenállhatatlan a Nagy Alma.

Az angol filmtörténet egyik legsajátságosabb ötletét valósította meg a forgatókönyvíró-producer Don Boyd: neves filmkészítőknek ajánlotta föl, hogy operarészleteket akár korhűen, akár aktualizálva vigyenek filmre színes, vagy fekete-fehér megjelenítésben. Meghökkentő, helyenként lenyűgöző lett az eredmény: Verdi, Lully, Rameau, Wagner, Puccini, Charpentier, Leoncavallo operáiból az emberi érzések, szerelmek és árulások, hőstettek és aljasságok régi és mai korban játszódó, fantasztikus összképe keveredett ki. A különös feladat kihívás volt a rendezőknek és a színészeknek. A film kihívás lesz a nézőknek is...

A film három történet elegye. Az első történet egy tehetséges graffiti művészről szól, aki egy doboz spray egyetlen mozdulatával képes szépséget vagy pusztulást hozni a világra. Mivel máig kísérti meggyilkolt anyja emléke, megfogadja, hogy elintézi a helyi bandát, de megnyugvás és bosszú helyett még náluk is rémesebb tetteket követ el, ami végül saját pusztulásához vezet. A második történet egy texasi milliomos fiáról szól, aki egyolyan épületet örököl, amelyet az apja korábbi egységében harcoló háborús veteránok laknak. Miután megtudja, mennyit ér az épület, a könyörtelen ifjú úgy dönt, hogy sorozatos zaklatások és megaláztatások segítségével elűzi az idős lakókat, amely az egyik veterán életébe kerül. A kétésgbeeséstől hajtva a megmaradt katonák összegyűlnek, hogy megleckéztessék a gőgös tulajdonost és hozzá hasonló barátnőjét, egy élet-halál harcban.