Johanna egyike Franciaország 9 védőszentjének; Párizsi Szent Dénes, Tours-i ... Jeanne d'Arc a mai napig meghatározó szerepet tölt be a nyugati kultúrában.

Franz Jägerstätter osztrák földművelő paraszt, aki megtagadja a nácik oldalán való harcba lépést. A Hitler-rezsim árulással vádolja és halálra ítéli őt. Felesége, Fani és gyermekei iránti megingathatatlan hitének és szeretetének köszönhetően Franz továbbra is szabad ember tud maradni. A film igaz eseményeken alapul.

A gazdag itáliai posztókereskedõ fia léhűtõ életet él Assisiben. Amikor háború tör ki, Francesco bevconul a hadseregbe, és nem sokkal késõbb fogságba esik. Mire betegen hazatér, nagy változásokon megy keresztül, megveti korábbi életmódját. Lemond örökségérõl, elhagyja családját, és elhatározza, hogy koldulásból élve saját kezével fog templomot emelni Istennek.

Anatolij fiatal katonaként nehéz választásra kényszerül, amikor a nácik fogságába esik: saját élete megmentése érdekében meg kell ölnie parancsnokát. E szörnyű tett után ortodox szerzetesek mentik meg, és adnak neki otthont, Anatolijból pedig szerzetes lesz. A férfi még harminc évvel a szörnyű események után sem képes szabadulni a bűntudattól, pedig közben - különleges képességének hála, híres gyógyító, sokak számára valóságos szent lesz. Egy nap aztán váratlan vendég érkezik a szigetre, ahol Anatolij él.

A római katolikus egyház által szentként tisztelt német apáca, Hildegard von Bingen (1098-1179) élete elevenedik meg. A Bingen közelében lévő rupertsbergi bencés kolostorban élt. Nemcsak kiterjedt levelezést és nyilvános igehirdetést folytatott, az írásaival is felhívta magára a figyelmet. Műveiben a vallás mellett az orvostudománnyal, a zenével, az etikával és a kozmológiával is foglalkozott. A nézeteivel gyakran került szembe az őt körülvevő patriarkális világgal. A kolostorban is megoszlanak a vele kapcsolatos érzelmek. Jutta féltékeny Hildegard sikereire, míg a fiatal Richardis szinte anyjaként tiszteli az apácát.

Ha meghallanád Isten szavát, titokban akarnád tartani? Történelmi dráma Loyolai Szent Ignácnak, a jezsuita rend alapítójának visszaemlékezései alapján. Egy katona története, egy erőszakos, bűnös emberé, aki miközben megpróbált a fény felé fordulni, rákényszerült arra, hogy egészen a legvégsőkig, a halál küszöbéig elmenve megküzdjön belső démonaival. A fülöp-szigeteki produkcióban, amelyet Spanyolországban és a Fülöp-szigeteken forgattak, megjelennek Ignác merész, de hiábavaló erőfeszítései a pamplonai csatában, a depresszióval és öngyilkosság-közeli lelkiállapottal való küzdelmei, valamint az Inkvizíció előtt folyt pere és annak végső, pozitív kimenetele.

A fiatal, londoni újságíró, Robert Torres (Dougray Scott) Spanyolországba utazik, hogy kutatást végezzen az Opus Dei vallási csoport egykori alapítójáról, a szentté avatás előtt álló Josemaría Escriváról (Charlie Cox). Robert apjához, Manolo-hoz (Wes Bentley) fordul, akivel már rég elhidegültek egymástól. Az idős férfi személyesen is ismerte Escrivát, sőt sokáig nagyon jó barátok is voltak, ám nem hajlandó segíteni rég nem látott fiának. Robert így hát maga kezdi el felderíteni a két férfi bonyolult kapcsolatának titkait. A nyomozás egyenes a Spanyol Polgárháborúba vezet vissza

Az Észak-Afrikában született kiváló filozófus és gondolkodó megtérésének és szentté válásának története. A háttérben nagyszabású történelmi tablóval. Ágoston élete egybefonódik az európai történelem egyik legnagyobb változásával, a Római Birodalom bukásával. A történet egy kis provinciában kezdődik, ahol a nyugtalan kamasz fiú egyetlen vágya, hogy nagy ügyvéd legyen, ezért édesanyja segítségével Karthágóba megy, hogy egy igazi szónok iskolájába járjon. Az éles eszű ifjú hamar legyőzi a nehézségeket és csodálatos szónokká válik, miközben élvezi mindazokat az örömöket, amiket a nagyváros nyújtani tud. Amikor azonban egy férfi, akit sikerül nagyszerűen előadott beszédével felmentetnie annak ellenére, hogy ő is meggyőződött a bűnösségéről, újabb szörnyű gyilkosságot követ el, Augustinus mély válságba zuhan és hazatér egyetlen igazi szerelmével az édesanyjához. Elzárt vidéki életéből csak egy nagy kihívás mozdítja ki.

Assunta és Luigi Goretti dolgos, istenhívő emberek, és erre nevelték hat gyermeküket is. Legnagyobb lányuk, a szép és okos Mária igazi büszkesége családjának jó szívével, szerénységével, talpraesettségével. Szülei egy megözvegyült Serenelli nevű iszákos férfival és annak fiával közösen arra vállalkoztak, hogy bérmunkában lecsapolnak, és megművelnek egy darab földet a Pontini Mocsarak vidékén. Az erős Assunta teljesíteni akarta vállalásukat, ezért tovább folytatták a munkát a földeken. A Serenelli fiú viszont szemet vetett a szorgalmas és erkölcsös Mariára. Mivel a lánynak többször sikerült megszöknie az erőszakoskodó fiú elől, Alessandro egyre megszállottabban akarta a lányt, míg egy napon, nem sokkal a lány elsőáldozása után, több késszúrással halálos sebet ejtett rajta. A közel két órás műtét sem tudta megmenteni a lány életét, aki, miután megbocsátott támadójának, meghalt. 1950-ben XII. Piusz szentté avatta Maria Gorettit. A ceremónián jelen volt Mária édesanyja is.