A cselekmény Rio de Janeiro nyomornegyedének szegények lakta utcáin zajlik. Két különböző utat bejáró fiú útját követi nyomon 15 éven át, a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig. Az egyikből fotós lesz, a másikból drogdíler. A film rövid történetek sorozatán keresztül mutatja be életútjukat, melyekből sokszor igen rövidre sikeredett sorsok rajzolódnak ki. Az Isten városa főszereplője nem egy személy, hanem egy hely. Az Isten városa egy hatvanas években elkezdett, szegényeknek épült lakótelep, amely a nyolcvanas évek elejére Rio de Janeiro egyik legveszélyesebb városrészévé vált.A hely történetét a film jónéhány szereplő sztoriján keresztül meséli el. Ám mindent a narrátor nézőpontjából látunk: Buscape egy szegény fekete srác, aki túl törékeny és félős ahhoz, hogy bűnöző legyen, ugyanakkor túl okos ahhoz, hogy megelégedjen valamilyen alulfizetett munkával... (port.hu)

A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.

Ennis Del Mar és Jack Twist először egy hajnalon találkoznak, Joe Aguirre birtokán, a munkáért sorban állók között.Mindkettőjüket ehhez a tájhoz kötik céljaik - tartós munkát találni, megházasodni, családot alapítani - és mégis vágynak valami másra, megfoghatatlanra is. Egymásra találnak a barátságban, majd egy ennél is mélyebb kapcsolatban. Nyár végére útjaik elválnak, Ennis Wyomingban marad és feleségül veszi szerelmét, Almát, aki két gyemeket szül neki. Jackre Texasban felfigyel a rodeo királynője, Lureen Newsome. Kapcsolatuk házassággal folytatódik, egy fiuk születik. Négy év telik el, amikor Ennisnek átad a felesége egy képeslapot, amely Jacktől érkezett, hogy átutazóban lesz Wyomingban. Ennis lelkesen várja barátját, majd egy pillanat alatt világossá válik, hogy az eltelt idő csak erősítette a kettőjüket összekötő szálakat.

Egy görög mondás szerint csak azok a nők látnak tisztán, akiknek könny áztatta a szemét. Manuelára nem igaz ez a mondás. Azon az estén, mikor egy autó halálra gázolja Estebant, a fiát, Manuela minden könnyét kisírja. S ahelyett, hogy tisztábban látna, a jelen és a jövő teljesen összekuszálódik benne. Fia egy hátrahagyott naplójában az alábbiakat olvassa: "Tegnap anyám egy fényképet mutatott nekem. A fele hiányzott. Úgy érzem, az életemből is hiányzik ez a rész." Az apjáról volt szó. Manuela sosem beszélt róla fiának, nehéz lett volna megmagyarázni, hogy a férfinek nagyobb mellei vannak mint neki és hogy Lolának hívják. A hallgatás mint egy szörnyű bűn, úgy nehezedik vállaira. Elhatározza, hogy megkeresi Lolát, hogy elmondja neki, volt egy fiuk, aki már halott.

Amikor a 11 éves Billy a bokszedzésen megpillantja a terem másik sarkában folyó balettórát, a mozdulatok varázsa többet nem engedi szabadon képzeletét. Hamar balettcipõre váltja bokszkesztyűit, hogy titkon besurranhasson Mrs. Wilkinson óráira, aki jó szemmel felismeri Billy tehetségét. Eközben Billy apja és bátyja, Tony, akik mindketten részt vesznek a bányászsztrájkban, csak nagy nehézségek árán tudnak kenyeret tenni a család asztalára. Keserűségük gátja akkor szakad át, amikor rájönnek, hogy a bokszedzésekre szánt pénzt Billy kevésbé férfias elfoglaltságra pazarolja. Mrs. Wilkinson azonban rábeszéli Billyt, hogy - ingyen - magánórákon taníthassa, és felvételire küldi a balettiskolába. Az intenzív felkészülés mindkettejüket alaposan próbára teszi, és amikor eljön a nagy nap, Billy - Tony összetűzése miatt a rendõrséggel - elszalasztja a felvételit. Mrs. Wilkinson a maga kezébe akarja venni a dolgok irányítását

Ignacio és Enrique egy bentlakásos katolikus iskolában kötnek barátságot a hatvanas években. A fiúk a szigorú intézmény falain belül szerzik meg első élményeiket barátságról, filmekről, szerelemről, de megtapasztalják a tökéletes kiszolgáltatottság és megaláztatás érzését is. A főszereplők útja két évtized elteltével újra keresztezi egymást. Ez a találkozás nem várt fordulatot jelent számukra.

1963 nyarán egy luxus nyaralóhelyen tölti vakációját Baby, egy tizenhét éves lány, akinek életében a táncé a döntő szerep. Megismerkedik Johnny-val, a jóképű tánctanárral, akivel szerelemre gyúlnak egymás iránt. Amikor a fiút faképnél hagyja a táncpartnere a nagy verseny előtt, Baby veszi át a szerepét, s remek kettőst alkotnak együtt...

Tom egy Indiana állambeli kisvárosban él a családjával. Egyik éjszaka a kisvendéglőjében önvédelemből megöl két körözött bűnözőt, meghiúsítva ezzel egy rablótámadást, és megmentve vendégei, barátai életét. Ettől kezdve megváltozik az élete, a média hőst csinál belőle. Miközben Tom a kényelmetlen népszerűségből megpróbál visszatérni a megszokott mindennapokhoz, szembetalálja magát a titokzatos idegennel, aki azért jött, mert úgy hiszi, régi elszámolni valója van vele. Ahogy Tom és családja megpróbálja tisztázni a félreértést, egyre különösebb dolgok kerülnek napvilágra.

Bree, lánykori nevén Stanley transzszexuális. Hosszú évek óta magányosan él Los Angeles-ben, és arra készül, hogy teljes értékű nővé váljon. A New York-i rendőrségen prostitúció és drogügyek miatt letartóztatták 17 éves fiát; mivel Toby anyja már nem él, őt keresik meg. Bree nem akar tudomást venni a fiúról, akinek létezéséről a telefonhívásig nem is tudott, de terapeutája határozottan ellenzi a műtétet addig, amíg nem tud szembenézni a múltjával. Bree képtelen bevallani Toby-nak, hogy a konzervatív középosztálybeli női külső valójában az apját rejti; inkább egy egyházi segélyszolgálat tagjaként tünteti fel magát. Amikor rájön, hogy Toby Los Angeles-ig akar stoppolni, csak hogy megkeresse az apját, felajánlja, hogy magával viszi. A hosszú út alatt találkoznak múltjuk szereplőivel, és nemcsak egymást, hanem saját magukat is megismerik...

Dan barátnõjével múlatja az idõt a helyi bárban amikor hozzájuk csapódik Tom és néhány ital elfogyasztása után Tom lakásán folytatják a bulit. Ám valami megváltozik, amikor Dannek beugrik, hogy járt már itt korábban. Mire észbe kap, Tom foglyul ejti és vért vesz tõle, hogy beazonosítsa felesége gyilkosát, aki 24 napja halt meg. 24 napja tervezi, hogy valaki megfizet ezért. A 24. nap valakinek a halálát hozza.

Phoon, a 36 éves pénzügyi és befektetési manager és Yuke, a 33 éves grafikus komoly és boldog párkapcsolatban élnek hosszú évek óta. A pár kisbaba kora óta nevel egy kisfiút, Butr-t, akit Phoon révén fogadtak örökbe egy árvaházból, ahol az anyja hagyta. Amikor a gyerek iskoláskorú lesz, konfliktusok forrásává válik osztálytársai körében „különleges” státusza, hogy két apukája van, viszont nincs anyja. A gyerek külső hatásra kérdezősködni kezd az anyja felől, amire a két apuka nehezen tud neki válaszolni. Tovább bonyolítja a helyzetet Rattiya asszony váratlan felbukkanása a Gyermekjogi Szervezettől, aki azzal az ötlettel áll elő, hogy fel kellene kutatni a fiú biológiai anyját. A pár komoly dilemma előtt találja magát: beengedjék-e a fiú életébe az anyát, vagy ez egy olyan lépés-e, amely komolyan veszélyeztetheti az addigi harmonikus családi életüket? A kérdés kettejük közt is nézeteltéréshez vezet.

Örök favorit, cukormázas leszbikus-romantikus kanadai vígjáték. A húszas évei elején járó Maggie a nagyvárosban a helyi meleg életbe nyakig belemerülve éli életét, meleg-könyvesboltban dolgozik, és esténként egy helyi melegbárban is fellép. Csupa felszabadult öröm az élet a családtól távol, főleg, hogy azoknak lövetük sincs róla, hogy a jó Maggie leszbikus és élvezi.Megismerkedik Kimmel, az utazó portréfestővel, és pár óra után már a lepedőt gyűrik nagy szerelemben és egyetértésben. A légy a levesben Maggie kétségbeesett anyja, aki magánéleti válságából kifolyólag elhatározza, hogy fiával együtt Vancouverbe költözik Maggie-hez. Hősnőnk pánikol, rejtőzik, tagad, Kim pedig kikéri magának.

Neukölln, Berlin népszerű kerülete. Nagyon kevés a kiadó lakás, kicsi az esélye annak, hogy albérlethez jusson itt az ember. A jóképű Thies jól ismeri a szabályokat: egy ingatlan-tanácsadó cégnél dolgozik, és jó hivatalnok módjára be is tartja mindegyiket. Mindaddig, amíg nem találkozik a lengyel testvérpárral, Brunoval és Sonjával, akiknek viszont eléggé hiányos a lakásbérleti kérvényük. A sármos srác elcsavarja a meleg Thies fejét, aki ezért cserébe díjmentesen biztosít bérletet a számukra. Szoros barátság alakul ki közöttük, de közben a testvérek egyre több titkára derül fény. Jan Krüger filmje egy magányos emberről, illegális letelepedőkről és arról a városról szól, ahol mindannyian boldogságban szeretnének élni…