Párizs éjjel - Murger festői és kurtizánjai, a mai kozmopolita számkivetettek egy varázslatos városban. A mindennapi élet jelenetei Kaurismäki felfogásában olyan filmművészeti karizmával rendelkeznek, hogy képesek feledtetni velünk Fassbinder és Pasolini elvesztését... Az egyetlen olyan valóban fiatal európai rendező, aki azt az érzést kelti bennünk, hogy újra feltalálja a mozit... Szordínós érzelmesség, fanyar, humoros, szeretetreméltó, peches fapofák, hervadtan is szerelmet ébresztő grizettek, csendes ellenkezés a törvények szorító szellemével, a nyűtt ruhák mögött szerényen viselt romolhatatlan méltóság - a berlini fesztivál legvigasztalóbb, legotthonosabb filmje volt ez. A film nem szolgai adaptáció, nem romantikusan kiszínezett, kosztümös melodráma.
Kotabari szigetén forradalom tör ki, amelyben - busás haszon reményében - két amerikai zsoldoskatona, Jake (Peter Weller) és Sam (Robert Hays) is részt vesz. Fegyveres akciójuk balul sül el, és csakhamar fogolyként a sziget főnöke elé kerülnek. Jó zsoldosként tudják: harcolj ott, ahol jól megfizetnek. Samék a főnök seregéhez csatlakoznak, s úgy tűnik, most jó lóra tettek: a győztesek oldalán élvezhetik jutalmukat, ami egy Miamiba szóló felhőtlen nyaralás... lenne, ha nem kerülnének bajba. Kilátástalan helyzetükből csak egy szervezet szabadíthatja ki őket: a CIA, amely szabadságukért cserébe "egy egészen apró szívességet" kér tőlük. Jake és Sam mit sem sejtve a rájuk váró megpróbáltatásokról, azonnal rábólint az egyezségre.
Miután Cathkart leszerelt tűzoltóként nyugdíjbavonult, már csak egyetlen akadály hárul elé, hogy hátralevő éveit nyugodt környezetben tölthesse, ez pedig az, hogy fiai még mindig a szülői házban laknak. A férfi úgy dönt, hogy amíg ő nyaralni megy feleségével, a fiúknak az üressé vált házban, zsebpénz nélkül kell megtanulniuk, milyen is felnőttnek lenni.