A film egy amerikai tévécsatorna életébe nyújt bepillantást. Az egyik legnépszerűbb kommentátort, Howard Beale-t el akarják távolítani, mert esni kezdett a nézettsége. A kétségbeesett férfi élő adásban jelenti be, hogy öngyilkos lesz. Mivel ettől a nézettség látványosan megugrik, a csatorna vezetői elhatározzák, hogy kihasználják Beale hirtelen jött népszerűségét, és egy saját műsort adnak neki, amelyben szabadon átkozhatja a médiát.
Eddie Felson született biliárdjátékos. S ami még rosszabb, született lókötő. Biliárdteremről biliárdteremre vándorolva keresi a megkopasztani való balekokat. Szinte nincs semmi, amire a pool-asztal mellett ne lenne képes. Csak az a baj, hogy azt hiszi, svindlernek is van olyan jó, mint játékosnak. De abban bizony kispályásnak számít, mivel egyaránt hajlamos a gyermeki naivitásra és a mértéktelen önpusztításra. Ha nem tanulja meg, hogy a nyerés kulcsa a pléhpofa, esélye sincs egyetlen méltó ellenfele, a legyőzhetetlennek tartott Minnesotai Kövér ellen...
"Felvonó a sikerhez" - írta a korabeli francia sajtó erről a Delluc-díjjal jutalmazott elsőfilmről, melynek "új hullámos" rendezője ismerte fel Jeanne Moreau valódi egyéniségét. Modern hangvételű, brilliánsan felépített krimibe - egy "tökéletes bűntény" meghiúsulásának fordulatos történetébe - ágyazva mutat be egy nyomasztóan kiszámíthatatlan világot, ahol a szerelem az egyetlen kapaszkodó. Ezért öleti meg férjét a szeretőjével a gazdag polgárasszony, akinek szenvedélyét úgy jeleníti meg Moreau, hogy a film során egyszer sem találkozik szerelmével.
A fiatal Serpico, a rendőr akadémia elvégzése után, egy New York-i rendőrőrsre kerül, ahol az iskolában tanult elvek szerint akar dolgozni: becsületesen és a törvénytisztelő módon. Azonban a hetvenes évek elején működő amerikai bűnüldöző szervekről merőben más kép rajzolódik ki. A fiatal rendőr mindenhol korrupcióval, kenőpénzzel és a működési szabályzat által megszabott korlátokkal találkozik. Minden szolgálatban töltött napon be kell látnia, hogy a szervezeten belüli bűnözés szálai egyre feljebb nyúlnak. Franket kollégái egyre ellenségesebben kezelik. Serpico kockára teszi az életét, amikor nem törődik bele a helyzetbe, és egyre elszántabban harcolni kezd az alvilággal. Kiderül, hogy halálos ellenségeket nem a bűnözők, hanem a rendőrök között kell keresnie.
A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.
Katonai puccsot hajtanak végre az egyik dél-amerikai országban. A zűrzavarban nyoma vész egy amerikai újságírónak. A szomszédok elmondása szerint Charles-t a katonai őrjárat hurcolta magával. A hír hallatán a helyszínre utazik a fiú apja. Ed a menyével, Beth-szel nyomoz az eltűnt után. A két ember nem szívleli egymást, de a bajban csak egymásra számíthatnak. Mert bárhová fordulnak, mindenütt falba ütköznek. Mindenki hazudik, akit csak megkérdeznek. Ed lassanként rájön, hogy szeretett hazája milyen piszkos szerepet játszott a puccs előkészítésében. Thomas Hauser regényéből.
Új szerencsejátékos tűnik fel New Orleansben az 1930-as években. A Cincinnati Kölyökről azt mondják, ő a póker hercege. Az éles eszű, fiatal jövevény azonban ennél többre vágyik, király akar lenni. Minderre akkor nyílik lehetőség, amikor a városba érkezik a legendás pókerkirály, Lancey Howard, aki könnyedén maga alá gyűri a tehetős helyi szélhámost. Slade a Kölyök játszmáját akarja felhasználni arra, hogy törlesszen Howardnak, amiért megalázta. A piszkos tervben fontos szerep jut a Kölyök megszorult barátjának, Shooternek és a csinos feleségének is.
Los Angeles sokaknak napfényt, pálmafákat és könnyű, vidám életet jelent. És vannak olyanok, akiknek egészen mást. A városban dolgozó zsaruk számára ezekből az utcákból felesleges erőszak, hazugság és halál sugárzik. Aki itt egyenruhába bújik, az hamar megtanulja, hogy a törvény betűje nem vezet el az igazságig: az utca törvényeire van szüksége, ha győzni akar. Tom Ludlow nem adja fel könnyen, pedig ő aztán igazán sötéten látja a világot. Felesége elvesztése után csak a rendőri munka marad számára. Amikor azonban egy nyomozás során rájön, hogy a kollégái közé is befurakodott a korrupció, minden dühét és haragját ebben az ügyben vezeti le: pedig most a saját társai ellen kell fordulnia.
Samuel Bicke (Sean Penn) igazi amerikai hazafi. Hisz az Amerikai Álomban és minden erejével próbálja megvalósítani. De bárhogy igyekszik, csak egyre mélyebbre süllyed, és lassan rémálommá válik az élete. Bicke az idegösszeomlás szélén végzetes akcióra szánja el magát: merényletet próbál elkövetni Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ellen.
Több mint egy évtizede egy sorozatgyikos szedi áldozatait az észak-mexikói határváros, Juarez környékén. Az áldozatok mind szegénysorból származó fiatal munkásnők, akiket haláluk előtt megkínoznak és megerőszakolnak. Lauren Adrian egy bátor amerikai újságírónő, aki saját életét kockáztatva ered az elkövetők nyomába, hogy megpróbálja felderíteni végre az évek óta elfedett igazságot.
Davy Gordon profi-boxolásból él, amikor egy vereség után átpillant a szomszéd ház ablakába, látja, hogy egy fiatal szőke nővel erőszakoskodnak. A tetőn át átrohan hozzá s megmenti Glóriát, a helyi klub táncosnőjét, akit főnöke Rapallo tart szinte fogságban. Amikor Davy és Glória megszeretik egymást Rapallo bérgyilkosokat küld Davy ellen, akik azonban tévedésből Davy menedzserét ölik meg...
Sokak szerint az európai történelemben a XIX. század valahol Franciaországban kezdődött. 1789, szabadság, egyenlőség, testvériség. A polgári eszmerendszer hármasának gyakorlatba való átültetése a következő század feladatai közé is tartozott, így aztán jogosnak tekinthető George Orwell kérdésfeltevése: változott-e az emberi természet közel 210 év elteltével? Felnőttmesét láthatunk, amelynek főszereplői állatok, animációs technikával megjelenítve.