Képes vagy beismerni, képes vagy elfogadni a tényt, hogy te más vagy? Vagy egyszerűen nem is más, hanem csak egy valaki, a sok közül. Egy valaki, aki előtt két irányban halad tovább az a bizonyos út és nem tudja eldönteni, hogy mi tévő is legyen. Létezik-e jó és rossz döntés? Erre a sok kérdésre a válasz ebben az esetben mi sem egyszerűbb, mint az, hogy a szívedre kell hallgatni, semmi és senki másra. Mert a hosszú és rögökkel teli utat és folyamatot, nem mindenki tudja megtenni. Megtorpannak, félnek, olykor-olykor megállnak az emberek, mert falba ütköznek. S ahelyett, hogy összeszednék minden bátorságukat, erejüket, hogy kibontsák azt, a falat, szóval ahelyett inkább visszafordulnak. Megijednek, összezavarodnak, és nem merik bevallani az igazságot, ami egyáltalán nem fájó, hogy igenis megtalálták a nagy keresés után a szerelmet, csak éppen másvalakiben, mint azt előre elképzelték, megálmodták.

Tullyt, az egykori profi bajnokot elhagyja a felesége. A férfi alkoholba fojtja bánatát. Idővel mégis elhatározza, hogy újra ringbe lép. Az edzőteremben találkozik a tehetséges fiúval, Ernie-vel. A menedzsere nemcsak Ernie-t karolja fel, hanem lehetőséget ad Tullynak is. Ám hiába él ezzel, kénytelen belátni, hogy a csúcsra már képtelen újra feljutni. Siker és pénz híján megint a pohár után nyúl. Ernie első meccse rosszul sikerül. Ráadásul kiderül, hogy a barátnője terhes, így kényszerből elveszi. Bár a ringben sorra aratja a győzelmeket, az életét kudarcnak érzi.

Matt, Jack és Leroy a hullámlovaglás rabjai. A tenger habjain egyensúlyoznak, buliznak, szórakoznak. Gondtalan életük megváltozik, amikor 1962-ben behívják őket katonának Vietnamba. Egyedül Jacknek nem sikerül kibúvót találnia. Miközben ő a seregben szolgál, barátai a családalapítással és a munkával foglalkoznak. Amikor hazatér, érett férfiként találkoznak újra, útjaik azonban elválnak. 1974 egy szeles szerdáján soha nem látott méretű hullámok csapkodják a partot. Matt, Jack és Leroy tizenkét év után újra összejönnek, hogy megmérkőzzenek a legnagyobb hullámmal.

Sok srác kétszer is meggondolja a házasságot. Három órával saját esküvője előtt Roland (Taye Diggs) háromszor, négyszer, sőt, ötször is meggondolja a dolgot. Szerencse, hogy ott vannak vele a legjobb haverjai, Slim (Richard T. Jones) és Mike (Omar Epps), hogy segítsenek kigabalyítani az összekuszálódott érzéseket - és visszaemlékezni felcseperedésükre a környéken, a kaliforniai Inglewoodban. A nagy tánctól az első szerelemig az út rítusait - melyek mindenki felnőtté válásának részei - csodásan elevenítik fel a nevetések és barátságok eme feledhetetlen meséjében, melynek hátteréül a nyolcvanas évek legemlékezetesebb dallamai szolgálnak.

A sötét komédia egy nyugalmasnak tűnő amerikai elővárosban játszódik, ahol egy szép napon Dean megtalálja barátja, Troy holttestét. Szüleinek nem szól, mert pontosan tudja, hogy nem törődnének vele, mert mint mindenki ebben a városban, csak a saját problémáikkal vannak elfoglalva. Ami talán azzal is összefügghet, hogy szinte az egész város kábítószerfüggő. Igazán kínossá akkor válik a helyzet, mikor Dean-re rászállnak a helyi drogdílerek, és elrabolják a testvérét…

A film három reménytelenül elveszett, szép és vad fiatal intenzív kapcsolatáról és ámokfutásáról szól. Jordan White és Amy Blue, a két problémás tinédzser, felszednek egy kamasz vándort, Xavier Red-et. Együtt a hármasban nekikezdenek egy szex-szel és erőszakkal teli utazásnak a pszichopaták és gyorséttermek Amerikáján keresztül..

Egy nyolcéves kislányt elrabolnak otthonából, és meggyőzik róla, hogy a családját egyáltalán nem érdekli a sorsa. Kilenc borzalmas, utcán eltöltött év után végre elfogadja egy tanácsadó segítségét, aki megígéri neki, hogy segít a hazavezető út megtalálásában. A kérdés csak az, hogy képes-e még rá egyáltalán? A rendező/író Damian Harris (Rossz társaság, Van kegyelem?) a történetet elrabolt gyerekek, tanácsadók, rendőrők és stricik beszámolóiból állította össze.