Irakban, a török határnál játszódik a film. A felnőttek beletörődtek a sorsukba, féltik az életüket, s ez megdermeszti őket. A környék falujának gyermekei egy 13 éves, nagyra becsült, általuk csak "Szatelit"-nek hívott fiú vezetésével aknákat gyűjtenek a betevő falatért, fegyvert vásárolhassanak, s hogy megvédhessék magukat. Mindeközben egy misztikus szál is helyet kap a filmben, amint felbukkan egy rejtélyes testvérpár is egy kisgyermekkel, s megdöbbentő titkokra derül fény a fiúval kapcsolatban, s arról is, ki a kisgyermek...
Sam Dawson (Sean Penn) okos, mint egy hétéves. A baj csak az, hogy elmúlt harminc és egy betegség miatt sosem fogja meghaladni egy kisgyerek szellemi színvonalát. Ő neveli kislányát, Lucy Diamondot (Dakota Fenning), aki lassacskán okosabb lesz az apjánál. A gyámügyi hatóságok a gyerek érdekében nevelőszülőkhöz költöztetik Lucyt, ám Sam agya vissza akarja kapni lányát. A kirendelt védőügyvéd, Rita Harrison (Michelle Pfeiffer) kezdetben vonakodik az ügytől, ám lassacskán rájön, milyen sokat tanulhat szellemileg visszamaradott védencétől.
Paul Hackett, a fiatal New York-i számítógép-programozó ígéretes este elé néz. Egy fiatal szőke lánnyal készül randevúzni, akivel alig néhány órája ismerkedett meg az egyik kávézóban. Taxival igyekszik a találkára, amikor a lendületes autózás közepette a huzat kiviszi Paul pénzét a lehúzott ablakon. A "rászedett" taxis otthagyja a kihalt utcán fizetni nem tudó utasát. Mindez azonban csak egy őrült, hihetetlen kalandokkal és lidércnyomással teli éjszaka kezdete csupán, amely az elképesztő metropoliszban Paulra vár.
Wenders road-movie "Az idő sodrában". Bruno, a vándormozis nagy teherautójával járja végig az NDK-NSZK határvidékén található mozikat, s javítgatja a vetítőgépeket. Bruno útja során találkozik Roberttel, akit elhagyott a felesége. Együtt utaznak tovább, a hosszú úton. A vidéki Németország valósága tárul fel előttük. Wenders nem véletlenül forgatja éppen akkor road-movie-ját, hiszen akkoriban zárták be arrafelé, sorban a mozikat, a vetítőtermeket. Wenders 1976-os filmje az elhagyott vagy átépített vidéki mozikkal Peter Bogdanovich "Az utolsó mozielőadás"-ának hangulatát idézi.
Négy - kitűnő színészek alakította - értelmiségi polgár összeszokott együttesként látogat el egyikük vidéki házába, hogy ott zavartalanul elégíthessék ki kifinomult ínyenc vágyaikat néhány meghívott prostituált, majd az ott marasztalt helybéli tanítónő társaságában. Az ínycsiklandó gasztronómiai élvezet állati zabálássá fajul, párhuzamosan a rafinált szexuális örömszerzés elfajulásával. Nyilvánvaló, hogy az az emberi bomlás, amely az élvezetek ilyen hajszolásában kulminál, önpusztításhoz, halálhoz vezet, amit csak a más alkatú - ebbe az életformába csupán belekóstoló - nő élhet túl. Ferreri itt vetette fel talán a legerőteljesebben - és kétségtelenül a legsokkolóbban - az általános emberi lealacsonyodás problémáját, amely oly jellemző tárgya volt a posztmodern filmeknek.
Marcus Vinicius légióparancsnok szerelemre lobban egy gyönyörű rabszolgalány iránt, amivel átlépi a szigorú határvonalat a Római Birodalom uralkodó elitje és a keresztények között. Sorsuk Nero kezében van. Róma fényűző, de elátkozott birodalmának császárán azonban fokozatosan a téboly lesz úrrá.
A 12 éves Antoine-nak két szenvedélye van: az első az, hogy szeret arab zenére táncolni, a másik az, hogy a helybéli, csinos fodrásznővel levágatja a haját. E második szenvedély annál is érthetőbb, hiszen a középkorú asszony kelti fel benne először a szexuális vágyat. Habár Antoine már maga is középkorúvá érett, még mindig gyengéi a fodrásznők. Így aztán nem csoda, ha rövid ismeretség után megkéri a szégyenlős, visszafogott Mathilde-ot, hogy legyen a felesége. Összeházasodnak és Antoine végre boldog: reggeltől estig nézheti fiatal feleségét, amint vágja a hajakat.
Az oregoni kisváros általános iskolájában minden a megszokott mederben folydogál. A melák és többszörösen bukott diák, George mindenhova magával hurcolja kameráját, és miután a kis Sam kezébe merészeli azt venni, George alaposan megveri. Az immáron már sokadjára elgyapált Sam némán tűrné ezt is, ám bátyja elhatározza, hogy most már meg kéne leckéztetni George-ot. Haverjával, a zűrös családi háttérrel megvert Martyval kitalálják, mi lesz a tökéletes terv, és neki is látnak ennek kivitelezéséhez. A három srác egy közös baráttal, a két férfi által felnevelt és ezért folyton lebuzizott Clyde-dal, valamint Sam "barátnőjével", Millie-vel kiegészülve evezős kirándulásra indulnak. Erre elhívják George-ot is, akinek azt hazudják, hogy Sam születésnapja van. A srác, nem sejtve, hogy az ő megalázása igérkezik a nap fő eseményének, meg is jelenik, és még egy drága ajándékot is kap tőle újdonsült barátja. Az ellensége kedvessége miatt elbizonytalanodó Sam arra kéri bátyját, fújják le az akciót.
Nemzetközi karrierje csúcsán felkérik Maria Enderst, hogy játsszon annak a darabnak az újrarendezett változatában, amely húsz évvel azelőtt híressé tette őt. Akkor Sigrid, a csábító fiatal lány szerepét játszotta, aki lefegyverzi, majd végül öngyilkosságba hajszolja a főnökét, Helenát. Mariának ezúttal azonban a másik, idősebb nő, Helena szerepét kellene eljátszania. Az asszisztensével Sils Maria hegyei közé - az Alpok eldugott szegletébe - utazik szöveget próbálni. Eközben Sigrid szerepét egy fiatal hollywoodi sztárocskára bízzák, aki előszeretettel vonzza a botrányt. Maria hirtelen a tükör másik oldalán találja magát, szemtől szemben egy kétesen vonzó nővel, aki - lényegében - a saját, meg nem állapodott képmása.
Az ötvenéves, özvegy Yoram állatorvos egy Tel Aviv-i szafari parkban. A vadmacskákat gondozza, és ellenőrzi, hogy az emberek betartsák a park előírásait. Yoram egyre ritkábban látja a tinédzser lányát. Roni számára a sötét lakásuk olyan, mint egy börtön, amiből egyre gyakrabban és egyre hosszabb időre akar szabadulni. Miután Roni megpróbált öngyilkosságot elkövetni, Yoram elhatározza, hogy elviszi egy kirándulásra, hogy meglátogassák az anyja családját a Holt-tengernél lévő ősi sivatagban.
A film Kenny Parker és Lolita Nowicki igaz történetét meséli el. Kenny és Lolita mindketten a maguk gondjaival vannak elfoglalva, amikor először találkoznak Chicago városában. Ezek a személyes gondok annyira nagy terhet jelentenek számukra, hogy mindketten az öngyilkosságot fontolgatják. Meg is egyeznek, hogy együtt elutaznak San Fransiscóba a Golden Gate hídhoz, ahol együtt vetnek véget az életüknek.
Angel Deverell története az 1900-as évek elején játszódik az Edward-kori Angliában. A vidéki boltosnő lánya kamaszkori romantikus fantáziáit nemcsak gondolatban, hanem papíron is kiéli. Amikor a sok visszautasítás után egy londoni könyvkiadó vállalja egyik regényének kiadását, úgy tűnik, hogy Angel vadromantikus történetei saját életében is valóra válnak. Ha az irodalmárok nem is, de a nagyközönség habzsolja a regényeit, és a hirtelen jött hírnév és gazdagság hamar a lány fejébe száll. Vidéken kastélyt vásárol és kiveti hálóját álmai férfijára, titkárnője bátyjára, a festőművész Esmére. A regényei hősnőinek életét élő Angelnak azonban ki kel lépnie képzelt álomvilágából, és szembe kell néznie az I. világháború szörnyűségeivel és félresikerült házasságával.