1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.

A San Fernando völgyben egy napon egy haldokló apa, egy fiatal feleség, egy gondozó, egy híres elveszett fiú, egy szerelmes rendőrtiszt, egy csodagyerek, egy volt csodagyerek, egy show-műsorvezető és egy elidegenedett lány, mindannyian egy szerteágazó, ám egy szálra felfűzhető történet részesei lesznek. A véletlenek egybeesése, a lehetőségek, az emberi reakciók, az elmúlt események, és némi isteni beavatkozás hatására, keresztül söpörnek egymás életén egy napon, amely egy felejthetetlen és drámai befejezésbe torkollik. Néhányan a megbocsátást keresik, mások a menekülést. Néhányan az elvesztett kötelékeket próbálják megtalálni, megint mások pedig láthatóvá válnak?A film apró komikus és csípős darabokból rakja össze az amerikai élet mozaikját. Egy magányos város portréja, amelyben néha túl kevés a szeretet. Történet arról, hogy hogyan is lehet mindent helyrehozni.

Michael és bátyja, Christian megérkeznek apjuk vidéki kúriájára, ahol születésnapi partira készülnek. Az egész népes rokonság összejön az alkalomra, az apa 60. születésnapját ünneplik. Beárnyékolja az eseményt az a szomorú tény, hogy nemrég öngyilkos lett az egyik testvérük, Linda. Christian mond ünnepi köszöntőt, amelyből szörnyű titok derül ki, apjukkal kapcsolatban. A társaság képmutató módon próbálja továbbra is megőrizni azt a látszatot, mintha minden rendben lenne. Ám valójában mindenki érzi, hogy Christian bejelentése után már semmi nem lehet ugyanolyan, mint azelőtt volt...

Harold átlagos, huszonéves gazdag gyerek, aki szabadidejében temetésekre jár és szeret öngyilkosságot színlelni, hogy ijesszen rá az őt túlságosan is magához kötő édesanyjára. Maude viszont egyáltalán nem mondható átlagos nyolcvanéves hölgynek, hiszen duzzad az életszeretettől és hiszi azt, hogy minden nap hozhat valami újat a számára. Amikor Harold találkozik Maude-dal, gyökeresen megváltozik az élete. Az asszony megtanítja a fiúnak azt, hogy az élet valójában olyasvalami, amit élvezni kell és ami megadja a lehetőséget arra, hogy az ember jól érezze magát. Eközben azonban Harold anyja, pszichológusa, és keményszívű nagybátyja azon mesterkednek, hogy a fiú az általuk normálisnak tartott módon éljen.

Clarence, a képregénybolti eladó, aki amúgy az ázsiai akciófilmek megszállott rajongója, és Alabama, a múltjával leszámolni készülő call-girl egymásba szeret. Clarence - biztos, ami biztos - lerendezi kedvese túlságosan ragaszkodó stricijét, s a kisebb vérfürdőbe torkolló akció végén felkap egy kokainnal teli bőröndöt is. Útnak indulnak, hogy túladjanak a szajrén, csakhogy a nyomukban liheg a maffia, míg a célállomásnál a rendőrség vár rájuk. Ám pokoljárásuk végén, dacára a körülöttük tobzódó erőszaknak, ott mosolyog rájuk az elkerülhetetlen happy end.

Mélyen felkavaró, kacskaringós történetvezetésű film egy nehéz sorsú, idõsödõ férfi és egy lányát fiatalon elvesztõ édesanya váratlan barátságának történetét beszéli el. A zárkózott, kissé merev Alex, nemrégiben szabadult a börtönbõl, de hogy miért kellett ülnie, arról nem szívesen beszél. Winnipeg felé vezetõ útján felvesz egy bohókás, kissé lökött és szószátyár kiscsajt, Vivienne-t , akirõl kiderül, hogy szépreményű írójelölt, és éppen a Felsõ-tó északi partjánál fekvõ szülõvároskájába, Wawába tart. A semmibõl hirtelen feltűnõ kamion beléjük ütközik. Vivienne azonnal meghal, Alex azonban egy karcolás nélkül megússza a balesetet. A lelkifurdalástól megtört férfi felkeresi Vivienne édesanyját, Lindát, egy aktívan élõ autista nõt. Linda szeret priccsszerű ágyán aludni, imád havat falatozni, rajong az árnyjátékért meg az olyan mesés és titokzatos szavakért, mint a szkrebli. Tulajdonképpen maga is gyermek. Alex rövidnek szánt bocsánatkérõ látogatása elhúzódó vendégeskedéssé válik.

A 13 éves Momo szomorú sorsú párizsi zsidó kisfiú. Anyja régen elhagyta, és aztán az apja is odébbáll. Kiszolgáltatott, egyedül érzi magát, s csak a Kék utca prostituáltjai nyújtanak neki némi vigaszt. Egy igaz barátja mégis akad, Monsieur Ibrahim, az öreg muzulmán fűszeres, aki még azt is elnézi neki, hogy olykor lop a boltjából. Miközben Monsieur Ibrahim kevés szóval, csendes bölcsességgel az életre tanítja Momót, gondoskodó figyelme megváltoztatja a fiú életét. S mivel mindent, amit adunk vissza is kapjuk, Ibrahim élete is megváltozik a Momotól kapott szeretettől.

Két negyvenes házaspár éli a mindennapok egyhangúságát az egykori NDK egyik kisvárosában, Frankfurt am Oderben. Chris a rádióban műsorvezetőként dolgozik, feleségével, Katrinnal szinte semmi mondanivalójuk nincs egymás számára. Uwe minden percét a "Halbe Treppe" nevű büféjében tölti, elhanyagolja feleségét, Ellent és gyermekeit. Egy napon azonban az egyik házaspár férfi tagja beleszeret a másik feleségébe. Ellen és Chris között suta és ügyefogyott, mégis sorsdöntő románc bontakozik ki. A minimál eszközöket használó, dokumentarista stílusban forgatott szerelmi tragikomédia jól tükrözi a keletnémet közérzet napjainkig élő maradványait.

Egy titokzatos csokoládébolt megnyitása valóságos háborút robbant ki a francia kisvárosban, Lansquenet-ben. Itt ugyanis úgy tűnik, mintha száz éve semmi sem változott volna. Az üdítő fuvallatot Vianne Rocher érkezése hozza meg: a lányával céltalanul utazgató asszony csokoládéboltot nyit Lansquenet-ben, amely édes ínyencségeivel felszabadítja a helybeliek rejtett vágyait. Ám Reynaud grófja meggyőződéssel vallja, hogy Vianne csokoládékülönlegességei erkölcsi romlásba taszítják a várost. Ellenségeskedésük egészen addig megosztja a kisváros lakóit, míg kis híján tragédia történik.

Esma egyedül neveli 12 éves lányát Szarajevó Grbavica nevű negyedében. A környék még mindig magán viseli a délszláv háború emlékeit, az emberek még mindig reménykednek abban, hogy halott családtagjaik holtteste egyszer előkerülhet. Az államtól kapott segélyből nehezen tudnak megélni, így Esma kénytelen egy éjszakai bárban munkát vállalni. Az iskolában osztálykirándulást szerveznek és az asszony feltétlenül össze akarja gyűjteni a pénzt, hogy a gyereke is utazhasson. A kamaszlány nem érti, hogy anyja miért nem kéri ki azt a hivatalos igazolást a hatóságoktól, ami bizonyítja, hogy az apja hősi halált halt a háborúban, hiszen akkor jelképes összeget kellene csak fizetniük. Anya és lánya kapcsolata egyre feszültebbé válik és Esma nem tarthatja sokáig titokban az igazságot.

Egy történet az első szerelemről, a személyes boldogságkeresésről, és a felnőtté válás érzelmi zűrzavaráról. Tobi és Achim a legjobb barátok és csapattársak egy evező csapatban. Azonban hamarosan problémák merülnek fel a nyári táborban. Achim és Sandra kapcsolata egyre komolyabbra fordul, és Tobi ráébred, hogy Achim iránti érzelmei mélyebbek, mint amit önmagának is be mer vallani. A fiút a féltékenység gyötri, ám küzd másságának elfogadásával is. A táborba egy meleg evező csapat érkezik, Tobi és a többiek hirtelen szembesülniük kell előítéleteikkel, félelmeikkel és rejtett vágyaikkal.

Meg Ryan és Kevin Kline romantikus vígjátékában két istenverése érkezik a szerelmesek városába, Párizsba, hogy ott örökre leszámoljanak a romantikával és hátralevő életüket magányban és keserűségben töltsék. A két önjelölt mazochista, az elhagyott Kate és a búskomor Luc, a nagy terv megvalósítása közben számtalan kínos kalandba keveredik a barátok és a lakosság nem kis keserűségére. A rendkívüli páros azonban, részben a közös élmények hatására, részben pedig a mondás bizonyítására, miszerint a hasonszőrűek vonzzák egymást, hamarosan egy végzetes csókban egymásra találnak.

Egy nap a húszas évei közepén járó Angelo döntő lépésre szánja el magát: bejelenti, hogy elköltözik otthonról. Egy átlagos családban talán természetesnek vennének egy ilyen bejelentést, nem úgy Barberiniéknél, az olasz bevándorló családnál, ahol még javában élnek a mediterrán tradíciók. Egy rendes olasz famíliában ugyanis a gyereknek házasságkötésig a szülői házban kell élnie. Az már csak a hab a tortán, illetve a szósz a spagettin, hogy a Barberini házaspárnak még azzal is szembesülnie kell, hogy imádott fiúgyermekük nem akar megnősülni, mivel meleg. Ekkor beindul a talján hadigépezet, és fegyvernemekben nincs hiány: könnyek, ölelések, pofonok, mediterrán bombázók... Minden bevetésre kerül a megtévedt fiú helyes útra tereléséhez.

Los Angeles, 2001. A nagy multik felhőkarcoló irodáinak árnyékában található a Millió Dolláros Hotel, mely a társadalom perifériáján élő, az "amerikai álmon" kívül rekedt különcök gyűjtőhelye. Egy nap a hotel a hírek és a közérdeklődés központjába kerül: Izzy, a narkós művész rejtélyes körülmények között lezuhan az intézmény tetejéről. Vajon baleset volt, vagy öngyilkosság, esetleg valaki egyszerűen lelökte onnan? A városnak ebben a negyedében normális körülmények között senkit sem érdekel egy ilyen eset, Izzy halála azonban rövid úton a botránysajtó címlapjára kerül. Barátai és szállószomszédjai legnagyobb meglepetésére ugyanis kiderül, hogy Izzy egy multimilliomos sajtómágnás fia volt. Az ügy felderítésével megbízott kérlelhetetlen FBI-nyomozó, Skinner szemében a hotel minden egyes lakója potenciális gyanúsított. Nyomozásának előrehaladtával egyre jobban összemosódik az álom és valóság, bűnös és áldozat. A sztoikus Skinner a végén már maga sem tudja, ki őrült és ki normális.