Ez a Sztrugackij-fivérek ihlette fantasztikus film egy sivár iparváros lepusztult perifériáján elterülő és az élet szabályaival dacoló, rejtélyes Zónáról, ahova az utat egyedül ismerő Sztalker vezet el egy írót és egy professzort, tulajdonképpen filozófiai értekezés, bár értelmezték politikai parabolaként és személyes látomásként is. Vizuálisan igen szuggesztív kamaradráma formájában veti fel az élet olyan nagy kérdéseit, mint az atomkorszak fenyegetése, a hit és a boldogság problémája, a kiútkeresés egy egyre lehetetlenebbé váló helyzetből és az ennek érdekében szükséges változ(tat)ások. A cím meghatározott célú határátlépőt jelent, és valóban a határ átlépéséről van szó, de a határ nem egyszerűen egy földrajzi övezet, a Zóna határa, hanem a belső világra s ezen belül arra a kényszerpályára utal, amelyen kialakítjuk viszonyunkat a jövőhöz.

A Nostromo űrhajó a hazatérés helyett a képernyőn villogó pont nyomába ered. Váratlan küldetésük egy kihalt bolygóra vezeti őket, ahol egy elhagyott űrhajót találnak, belsejében számtalan, tojás alakú kapszulával. Miközben óvatosan próbálják feltárni az űrsikló titkát, az egyik tojásból hirtelen kirobban egy lény és rátapad Kane arcára, aki teljesen megbénul. Miután Kane visszanyeri az eszméletét és csatlakozik a többiekhez, megdöbbentő dolog történik. Kane testéből egy szörny kel ki, amely sorra végez az űrhajósokkal. Ripley azonban nem törődik bele a halálba.

57 évvel később egy mentőhajó talál rá Ripleyre, akinek az utolsó pillanatba sikerült megmenekülnie. Hazaérkezvén megtudja, hogy annak idején egy emberi kolóniát telepítettek arra a bolygóra, ahol megtámadta őket az ismeretlen szörnyeteg. Miután a földi kutatóbázis minden kapcsolatot elveszített az odatelepített emberekkel, Ripley-t egy sereg felfegyverzett harcos kíséretében visszaküldik a távoli bolygóra, hogy egyszer s mindenkorra leszámoljanak a félelmetes idegennel és megmentsék a túlélőket. De a landolás után nem sokkal elszabadul a pokol.

A különlegesen képzett kommandót egy dél-amerikai dzsungelbe vezénylik, hogy felkutassák és kimentsék bajba jutott társaikat - akik a környéken tűntek el és akik egy ideje nem adnak életjelet. A veszélyes terepen rutinosan mozognak a minden lehetséges veszélyre felkészült férfiak, ám az igazi fenyegetést nem a vadállatok, nem az embertelen éghajlat és környezet, de nem is fegyveres terroristák jelentik, hanem egy titokzatos, arctalan lény, akiről csak akkor vesznek tudomást, amikor már majdnem késő. A láthatatlan teremtmény sorra végez áldozataival, de nem a bosszú hajtja, hanem a puszta vadászszenvedély: egy másik bolygó lakója, aki azért látogatott a földre, hogy trófeákat gyűjtsön.

A hidegháború idején egy földönkívüli érkezik a Földre, hogy figyelmeztesse a bolygó összes népét az egyre fenyegetőbb atomfegyverek veszélyeire, amelyek az űrbe jutva már nem csak az emberiséget veszélyeztetik.

Világszerte szokatlan jelenségeket észlelnek, csakúgy, mint az egyik amerikai kisváros lakói. Akik valamilyen formában kapcsolatba kerültek az ufókkal, rejtélyesen és furcsán kezdenek viselkedni. Egy kutatócsoportnak sikerül megfejtenie a világűrből érkező jelzéseket. A tudósok szerint egy földön kívüli, idegen civilizáció küldöttei szeretnék felvenni a kapcsolatot az emberiséggel. Erre a Wyomingban levő, Ördögtorony nevű hatalmas sziklánál kiépített bázison kerülne sor. Mindenki lázas izgalommal készülődik a találkozásra.

A K-PAX című filmben a kétszeres Oscar-díjas Kevin Spacey egy ártalmatlan fickót alakít, aki valahogy rendőrkézre kerül egy utcai rablótámadás utáni zűrzavarban. A többszörösen Oscar-jelölt Jeff Bridges egy kis közkórház igencsak megedződött pszichiáterének szerepét játssza. Kettejük útja akkor keresztezi egymást, amikor a rendőrség Prot (Spacey) ügyében Dr. Mark Powell-hez (Bridges) fordul, miután Prot rendkívül udvariasan arról tájékoztatja őket, hogy a fényt túl erősnek találja ezen a bolygón - ragyogóbbnak és erősebbnek, mint otthon, a távoli K-PAX bolygón.Powell a pályafutása során már számtalan képzelődő beteget kezelt és úgy gondolja, hogy csak idő kérdése, mikor hullik le Prot álarca, hogy mikor tudja szóra bírni őt az igazságról. Prot azt állítja, hogy tényfeltáró küldetést tölt be: sok mindent talált itt, ami tetszik neki, de még mielőtt a nyár véget ér, haza fog térni bolygójára.

A XXI. század közepére az emberiség életét az új típusú, saját létükről is tudó komputerek teszik tökéletessé. Ezek a gépek segítenek átvészelni a természeti katasztrófákat: a sarki jégpáncélok megolvadását és a kontinensek parti területeinek víz alá kerülését is. A komputerek robotokat működtetnek, és ezek egyike, egy android a gépek evolúciójának új lépcsőfokára ér: alkotói érzésekkel ruházzák fel. A film az ő érzelmeinek fejlődéséről, és a körülötte élők reakcióiról szól, arról, hogy lehet-e a komputer-ember több, mint gép.

Öt esztendős vizsgálat után a kormány lezártnak tekinti az X-aktákat. Egy dallas-i eset kapcsán azonban Mulder ügynök ismét gyanút fog. A városban ugyanis felrobbant és porig égett az egyik épület. A romok között pedig emberi maradványokat találtak. Muldernek a fülébe jut, hogy talán nem is igazi áldozatok ők és már halottak lehettek a robbanás idején. Úgy tűnik, hogy a kormány valamilyen titkos program bizonyítékait akarta így eltüntetni. Mulder választ szeretne kapni a kérdéseire. Amikor szimatolása közben Scully-t újra elrabolják, utána ered és megdöbbentő felfedezésre jut. A mozifilm az V.-VI. szezonok között helyezkedik el, a VI. szezon kezdetéhez szükséges a nagyfilm ismerete.

A kamasz-hormonokról, a bulizásról és mindent átható, sokféle erotikáról szóló film az emberi lelki gyötrelem egyik stádiumát vizsgálja: a felnőttkor elérése előtti pánikot...

Habár ez a kisvárosi környezetbe helyezett sci-fi olyan jól ismert kérdéseket tesz fel, amiket már kívülről fújtunk, ezt olyan lelkesen és eredetien teszi, hogy az elcsépelt alienes téma ellenére is frissnek és üdének tűnik. Az ötvenes évek Új-Mexikójában játszódó film főhőse egy helyi rádió műsorvezetője és telefonos operátora, akik, miután különös hangokat hallanak az adásban, mindenképpen ki akarják deríteni, mi lehet a magyarázat – ami viszont az egész jövőt megváltoztathatja. Mindezt pedig az alkotók technikailag is bravúros megoldásokkal és szellemes párbeszédekkel tálalják.

Senki sem hitte volna a 21. század első éveiben, hogy világunkat oly lények tartják szemmel, melyek intelligenciája meghaladja a miénket - hogy miközben az embereket lekötik mindennapos gondjaik, ők megfigyelnek és tanulmányoznak bennünket, ahogy a tudós vizsgálja mikroszkópján át a lényeket, melyek egy vízcseppben hemzsegnek és sokasodnak. Az ember határtalan önelégültséggel szelte keresztül-kasul a földgolyót, biztos tudatában annak, hogy ez a világ az ő birodalma. Mégis, az űr végtelen mélyén át hatalmas, hideg, rideg lények kémlelték irigy szemmel bolygónkat, és tervüket lassan és biztosan szőtték ellenünk.

Marslakók támadják meg a Földet. Az Egyesült Államok elnöke, James Dale legnagyobb gondja, hogy milyen ruhában üdvözölje az idegeneket. Felesége, Marsha csak annyit közöl, hogy ezeket nem akarja látni a házában. Közben persze a marslakók sem tétlenkednek, s úgy tűnik, nagyszabású inváziójuk megfékezhetetlen. Egy véletlen folytán azonban, egy süket nagyinak köszönhetően megtalálják a zöld fickók ellenszerét: a francia sanzonoknak még ők sem tudnak ellenállni, s egytől egyig kipurcannak.

A Los Angeles-i rendőrség egységei, élükön Mike Harrigan (Danny Glover) hadnaggyal nyílt háborút indítanak a helybeli kábítószer-maffia ellen. Harrigan és emberei túl kevesen vannak, az ellenfél jelentősebb létszámú, jobban felfegyverzett, a rendőrség szinte védekezni kényszerül. Ám nem várt esemény történik: a maffia vezető embereivel egymásután végez egy titokzatos és menetrendszerű precizitással, kegyetlenséggel fellépő gyilkos. Harrigan azonban feladatának tartja, hogy törvény elé állítsa az ismeretlent. Megkezdődik a nyomozás, de üldözőből üldözött lesz, ugyanis a titokzatos merénylő új célpontja a rendőrség.

A Földre érkező idegenek arra kérik a tudósokat, hogy segítsenek nekik megnyerni az otthonukban dúló háborút.

Különös építményre bukkannak az Antarktisz jege alatt. A milliárdos gyáros, Charles Bishop Weyland vezetésével tudósokból és szakértőkből álló csapat indul a jégréteg alatt rejtőző ősi piramis felderítésére. Az izgalmasnak tűnő kaland azonban borzalmas versenyfutássá alakul, amikor kiderül, hogy a piramis két földönkívüli faj összecsapásának évezredes színtere. A Ragadozók bizarr beavatási ceremóniájában az Alien-ivadékok a zsákmány, míg az emberek az Alienek kifejlődéséhez szükséges elemózsia szerepét töltik be. A fajok háborújában az ember csak vesztes lehet.

A film három barát történetét meséli el, akik egy szép napon hátborzongató kódolt üzeneteket kapnak mobiljukra és bár fogalmuk sincs, mi történik, azt ők is érzik, hogy valami nagy dologba csöppentek bele. Később rájönnek, hogy a titokzatos üzenetek egy másik világból érkeznek, amelynek lakói végső kétségbeesésükben fordultak hozzájuk.

A két rettenetes ellenfél évezredek óta küzd egymással a világűr távoli sötétjében. Harcuk brutális és könyörtelen, nem kérnek és nem adnak kegyelmet. Eközben senkire és semmire nincsenek tekintettel, halál és pusztulás vár arra, aki az összecsapásukba belekeveredik. A bolygóközi küzdelem új dimenziót ölt, amikor a szörnyek eljutnak a Földre. Összecsapásuk színtere ezúttal egy álmos coloradói kisváros lesz. Ide tér haza Dallas, a most szabadult fegyenc, ám ahelyett, hogy új életet kezdhetne, menekülnie kell. Ha életben akarnak maradni, össze kell fogniuk a szörnyek ellen.