T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.
Mózes, akit a Nílus habjain ringatózó fonott kosárkában találtak, a fáraó udvarában nevelkedik. Elnyeri Szeti fáraó jóindulatát, és a lánya, Nefertiri szerelmét is, de egyúttal halálos ellenséget is szerez a sértett trónörökös, Ramszesz személyében. Amikor a bosszúszomjas Ramszesz lesz a fáraó, és fény derül Mózes valódi származására, ő visszatér a zsidó néphez, és a Vörös-tengeren keresztül kivezeti őket az egyiptomi rabságból az ígéret földjére, a Kánaánra...
A címszereplő, a volt trák fejedelem, majd római rabszolga Spartacus kényszerűségből felcsap gladiátornak, majd a megaláztatások ellen lázadó rabszolgafelkelés élére állva a kor legnagyobb haderejével, a római sereggel szemben is sokáig győzelmet győzelemre halmoz. A túlerővel szemben végül szükségszerűen elbukva, majd a kínok kínját, a kereszthalált is vállalva, holtában is legendává vált. A látványos történelmi tablókon, a lenyűgöző tömegjeleneteken, és egy megkapó szerelem kibontakozásán kívül bepillantást nyerhetünk Róma belső intrikáiba, a köztársaságiak és a diktátorpártiak küzdelmébe, a római sereg vezére, a dúsgazdag Crassus cselszövéseibe, miközben a háttérben az ügyesen taktikázó Julius Caesar várja, mikor jön el az ő ideje - s ezzel a császárságé is.
Olfa tunéziai nő, négy lánya anyja. Egy napon két idősebb lánya eltűnik, hatalmas űrt hátrahagyva a családban. Kaouther Ben Hania filmrendező hivatásos színésznőket kér fel az eltűnt lányok pótlására. A Négy nővér intim családi portré, bensőséges utazás, amely lázadásról, erőszakról, testvériségről, megbékélésről szól, amely megkérdőjelezi társadalmunk alapjait.
A négy cselekményszál - a hatalomféltő főpap néppusztítással végződő babilóniai epizódja, Krisztus keresztre feszítése, a francia hugenották lemészárlása Szent Bertalan éjszakáján és a modern Amerika nagyvárosi dzsungelében küszködő fiatal pár története - mesteri montázsban kapcsolódik össze és az izgalmat végsőkig fokozó tetőponttal zárul, így nyomatékosítva a film toleranciára és békére intő mondanivalóját.
20,000 nap a Földön - a legendás alternatív rockzenész, költő, író és forgatókönyvíró Nick Cave szemével. A művész különleges utazásra invitál, a film életének egyetlen elképzelt napját mutatja be.
Deborah E. Lipstadt amerikai történésznek bíróság előtt kell megvédenie igazát - és ezzel együtt a XX. század történelmének legborzalmasabb tényeit -, amikor megjelent könyve kapcsán egy ismert brit holokauszttagadó rágalmazásért bepereli és teátrálisan 1000 dollárt ajánl fel annak, aki cáfolhatatlan bizonyítékkal szolgál a gázkamrák egykor volt létezésére.
Nem sokkal azután, hogy Jézust keresztre feszítették egy Saul nevû férfi lett legádázabb ellensége. Elfogta Jánost és Pétert, mindenkit üldözött, aki Jézus követõje lett. Jézus tanítványai azonban, barátaik segítségével egész Judeában hirdették, hogy a megváltó él! Ezt meghallva Saul Damaszkuszba indul, hogy ott is üldözze Jézus követõit. Az úton megvakul, majd egy Ananiás nevû férfi jóvoltából visszanyeri látását és így fohászkodik: az Isten azt mondta, téged választott eszközéül, hogy hirdesd a nevét a pogányok között. Sault megkeresztelik, majd így kiált fel: "Jézus igéje a kardom, Jézus igéje a tüzem!". Saul visszatér Jeruzsálembe, és Jézus választottjaként hirdeti az õ nevét a pogányok és a zsidók között. Ruben mindent elkövet, hogy elfogja és megölje õt. Saul elhatározza, hogy új nevet választ, õ lesz Pál.
Minden idõk legismertebb története megelevenedik a filmvásznon. Jeremy Sisto alakítja Isten fiát, Názáreti Jézust, aki egyszerû asztalosból válik szellemi vezetõvé, filozófussá és végül mártírrá. Az Emmy-díjas Roger Young filmjében Jézus nagyon is emberközeli személyiségként jelenik meg. Láthatjuk emberfeletti küzdelmét, melyet a hatalom fantasztikus vízióit elé táró Sátán (Jeroen Krabbé) és a kicsinyes földi hatalmasságok, mint Poncius Pilátus (Gary Oldman) ellen vív, de láthatjuk nagyon is emberi szenvedéseit a keresztfán, majd feltámadását…
Charlie Wilson texasi kongresszusi képviselő volt, egy agglegény, akinek "Mulatozós Charlie" álarca mögött ott lapult a ravasz politikusi elme, a mély hazaszeretet, és az elnyomottak iránti részvét. A '80-as évek elején az egyre terjeszkedő szovjet megszállás nyomán ez az elnyomott Afganisztán volt. Charlie régi barátja, gyakori pártfogója és alkalmi szeretője volt Joanne Herring, Texas egyik leggazdagabb asszonya, a szenvedélyes antikommunista. Mivel úgy gondolta, hogy az Afganisztán megszállására adott amerikai válasz igencsak vérszegény, arra ösztökélte Charlie-t, hogy tegye meg a szabadságharcosokért azt, amire más nem képes: biztosítson pénzt és fegyvert a szovjet agresszorok kiűzéséhez.
A bibliai életrajzi film a fiatal Mária történetét meséli el, aki a saját útját keresi az életben. Úgy érzi, a kor hierarchiája megfojtja őt, és ezért elhagyja kis halászfaluját és családját, hogy csatlakozzon egy új, radikális társadalmi mozgalomhoz. A mozgalom karizmatikus vezetője a názáreti Jézus. Mária hamarosan megtalálja helyét a mozgalomban, és útja végül Jeruzsálembe viszi.