"Minden állat egyenlő, de vannak állatok, melyek egyenlőbbek." George Orwell klasszikusából 1954-ben Halász János és Joy Batchelor elképesztő rajzfilmet készített. A sztálini Szovjetúnió mesébe bújtatott kemény kritikája a könyv, és Halászéknak sikerült ezt animációba tökéletesen átültetni. Az Állatfarm világát ennél plasztikusabban nem is lehetett volna képernyőre/vászonra vinni. A rajzfilm adottságait maximálisan kihasználták Napóleon és társai megjelenítéséhez: a metamorfózis, ahogyan az igazi disznókból kommunista-disznók lesznek, beszarás!
A történet középpontjában egy gyönyörű és rendkívül okos ló áll, Fekete szépség, aki túlságosan is bízik a kétlábúakban. Azt hiszi, minden ember olyan, mint első, szerető gazdái. Farmról farmra vándorol, kalandok és megpróbáltatások sorát éli át, míg végül igazi barátra és otthonra lel. Ebből a megható történetből kirajzolódik, hogy miként érezhet egy ló, ha emberségesen bánnak vele, és miképp, ha nem.
A Százholdas Pagony összes bohókás, barátságos és legfőképpen rettentően szeretetreméltó lakója visszatér végre a filmvászonra, hogy elmesélje, miképpen döbbent rá Tigris: nem élhet a rokonai nélkül. Bizony, Tigris magányos! Mert Kangának ott van Zsebibaba és Micimackónak Malacka, és Róbert Gidának a szülei, és Fülesnek? na jó, Füles egyedül is jól érzi magát. De Tigris nagybácsikra, másod-unokatestvérekre, hugicákra és legalább egy dédnagymamára vágyik. Elszánt rokonvadászata közben természetesen mindent a feje tetejére állít, és ha ez nem volna elég, aggódó barátai is elhatározzák, hogy jobb híján távoli rokonnak adják ki magukat. Az igazi felfordulás tehát akkor kezdődik, amikor néhány feltűnően mackó-, bagoly- és zsebibabaszerű tigris kopogtat Tigris ajtaján...
Megcsömörlött az élettől Paul, az idősödő színész. A depresszió kezd elhatalmasodni rajta. Egyik nap különös hirdetésre bukkan az újságban. A vállalkozás egy olyan eljárást hirdet, melynek segítségével képesek eltávolítani az emberek lelkét és lefagyasztva tárolni azt, így óvva meg azt a külső hatásoktól. Paul úgy érzi, neki találták ki mindezt, így jelentkezik a műtétre. Dr. Flintstein keze alá kerül, ám a beavatkozás során nem várt komplikáció adódik: Paul lelke így a fagyasztókamra helyett egy másik testbe kerül. Amikor a férfi megpróbálja visszaszerezni azt, kiderül, ez nem is olyan egyszerű.
Lotta édesanyja szigorú tilalma miatt nem veheti fel az ünneplő bársonyruháját. A sértődött kislány bosszúból felszabdalja ócska pulóverét. Édesanyja szobafogságra ítéli, és még reggelit sem kap. Mivel haragszik az egész világra, elszökik otthonról, és beköltözik a jóságos Berg néni padlására. Lotta otthonossá varázsolja a kis padlást, ám közeleg az éjszaka...
Lotta, a hirtelenszőke, madárcsontú kislány szeretnivaló, de különös észjárású, és rendkívül makacs. Vagyis soha nem akarja azt csinálni, amit a szülei mondanak vagy tanácsolnak neki. Képtelen betartani a szabályokat, ezért állandóan falakba ütközik. Saját kárán kell megtanulnia, hogy a dolgok nem mindig úgy történnek, ahogy ő szeretné. Astrid Lindgen, a világhírű írónő regényéből készült klasszikus filmalkotás, sok humorral, izgalommal.
A királyi esküvő előtt néhány héttel veszélybe kerül a wisconsini orvostanhallgató Paige és a dán herceg, Edvard kapcsolata, no meg a Dán monarchia is, amikor rosszakaróik találnak egy törvényt, ami szerint a trónörökös csak olyan feleséget választhat magának, akinek az ereiben szintén nemesi vér csörgedez. Ha nem így tesz, le kell mondani a trónról... Vajon a szerelem győz-e vagy a trón csábítása?
Festői rajzfilm Pilinszky verses meséje nyomán egy csodatévő madárról, akinek segítségével az egyszerű juhászfiú felszabadítja a várost a sárkány uralma alól.