Felicia, Mici és Bernadette, az extravagáns produkcióikról ismert nőimitátor előadóművészek, a "pucckirálynők", meghívást kapnak egy négyhetes turnéra, Ausztrália vörös sivatagának kellős közepébe. Priscilla névre keresztelt lerobbant buszukat egy nap levendulaszínűre festik, majd nekivágnak a sivatagnak. Rádiójukból bömböl a zene, a busz zsúfolva női ruhák, tűsarkú cipők és "alkalmilag" bérelt melltartók tarkabarka gyűjteményével. Az út során majdnem mindenkivel összebalhéznak, valószínűtlen helyeken beöltöznek és előadást tartanak: Felicia és Mici női ruhát viselő imitátorként, Bernadette pedig transzszexuálisként mindenhol nagyot alakít.

Sanyarú sors jutott a tizenkét éves Ingemarnak. Apja az Egyenlítő környékén, egy banánültetvényen dolgozik. Az anyja pszichológiai eset, a bátyja pedig naponta gyötri a fiút. Szerencsére Ingemar nem töpreng ezen, hiszen vannak, akik ennél rosszabb helyzetben vannak, mint Lajka kutya, akit senki sem kérdezett, mielőtt kilőtték az űrbe. Ingemart nyárra a melegszívű Gunnar bácsikájához és Ulla nénikéjéhez küldik. Az új környezetben a fiú kinyílik a világra. A faluban különc, jószívű emberekkel találkozik. A velük való kapcsolatból merít erőt, amire majd szüksége is lesz, ha a dolgok otthon még rosszabbra fordulnak.

A transzszexuális Elvira tragikus életének utolsó öt napja. Az eredetileg Erwinként élő családos ember egy nagy szerelem hatására operáltatta át magát nővé, de szerelme elhagyta, prostituáltként élt, majd mindenki félredobta. Fassbinder több, mint 30 éves klasszikusa olyan, a mai napig aktuális témákat feszeget, mint a magány, a ridegség, az emberi kegyetlenség.

A Clara és gyermekei közötti szeretet története a 70-es évek Rómájában.