McNamara 1995-ben megjelent emlékiratai inspirálták a filmet, melyben az egykori védelmi miniszter erkölcsi szempontból kérdőjelezi meg saját politikai pályafutását. Errol Morris riporter a közel húszórás interjú során nem csupán a Fehér Házban eltöltött éveiről, hanem a kormányon kívüli ténykedéséről is faggatta McNamarát. Például arról, milyen szerepet töltött be a II. világháborúban Japán bombázásában.
Marcel Pagnol önéletrajzi regényének filmes feldolgozása a francia vidékre, Provence-ba visz el minket, oda ahol Marcel a nyarakat tölti. A fiatal fiú itt lesz szemtanúja apja, a kiváló pedagógus és arrogáns nagybátyja, Jules sikereinek. Itt szerez magának egy korban hozzáillő jó barátot, aki nemcsak elmeséli, hanem meg is mutatja a vidék titkait. (port.hu)
Az ifjú Marcel Pagnol szüleivel minden nyarat Provance-ban tölt. Ott van egy kis nyaralójuk, amelyet azonban nem olyan könnyű megközelíteni: öt kilométert kell gyalogolni hozzá. Még az a szerencse, hogy Marcel apjának volt tanítványai megmutatnak nekik egy titkos ösvényt, amely révén meg tudnak spórolni négy kilométernyi utat. Nem is beszélve arról, hogy milyen furcsa emberek kertje mellett vezet az új út. Marcel a nyaralás során számos élménnyel lesz gazdagabb és megismerkedik Isabelle-lel is.
Két felejthetetlen ember felejthetetlen barátsága. A feszültséget és terrort, amely a mai Dél-Afrikát jellemzi, megrendítő erővel tárja elénk Richard Attenborough filmje a fekete polgárjogi harcosról, Steve Bikoról (Denzel Washington) és a liberális fehér újságíróról, Donald Woodsról (Kevin Kline), aki az életét teszi kockára azért, hogy Biko történetét a világ elé tárja. Ebben a nagy erejű, érzelmekkel teli, felzaklató filmben Woods lassanként Biko szemével kezdi látni az apartheid valódi szörnyűségeit. Mikor a dél-afrikai hatóságok úgy tekintenek Bikora, mint a kormány legveszedelmesebb ellenségére, a rendőrség letartóztatja és elnémítja őt. Woods elhatározza, nem engedi, hogy Bikot elnémítsák. Bár házi őrizetben van, vállalja a veszélyt, hogy elmenekülve Dél-Afrikából, a világ tudomására hozza Bikor szívszorító történetét. A menekülés igaz kalandja felkavaró történet egy ember legördögibb és legemberibb cselekedetéről.
A XVIII. század végén játszódó kosztümös dráma a meseszép és elbűvölő Georgiana Spencer története, aki korának legizgalmasabb személyisége volt. Míg szépsége és karizmája hírnevet szerzett neki, extravagáns ízlése, hajlama a szerencsejátékra és a szerelemre hírhedtté tette. Ifjan ment hozzá a nála jóval idősebb, a felsőbb körökbe bejáratos Devonshire herceghez, akinek gyerekeket szült. Georgiana egyszerre vált a kor divatikonjává, odaadó anyává, a politikai közélet eszes résztvevőjévé, és a köznép imádatának tárgyává. Ám történetének velejét mégis a szerelemért folytatott kétségbeesett küzdelem adja. Szenvedélyes és elátkozott viszonya Grey grófjával, valamint a szerelmi háromszög férjével és legjobb barátnőjével, Lady Bess Fosterrel együttesen teszik Georgiana Spencer történetét a hírnévről, dicsőségről, és az igaz szerelem utáni vágyról szóló nagyon is mai mesévé.
Bécs, Ausztria, 1910. A fiatal festő, Egon Schiele feltörekvő, provokatív és szabad művész, akinek erotika jellemezte munkássága legalább annyira sokkolja, mint amennyire lenyűgözi a művészetkedvelőket.
A fiatal Camille a híres szobrász August Rodin modellje és tanítványa lesz. Munkakapcsolatukból hamar viharos szerelem alakul ki. A lány a művész és a művészet iránti rajongása miatt maga is alkotni kezd. Egyre nagyobb sikereket ér el, az idősödő Rodinnak viszont nem konkurenciára, hanem imádatra van szüksége. A szerelmes és féltékeny Camille egyre kiszámíthatatlanabbul viselkedik. A helyzet Camille családját is egyre nagyobb aggodalommal tölti el, ugyanis a nő mély depresszióban és alkotói válságban szenved. Rádöbben, hogy Rodin nem gondolja komolyan a kapcsolatukat. Ettől idegösszeroppanást kap, bánatát alkoholba fojtja, és végül pszichiátriai intézetbe kerül.
Zord tél köszönt a skót fennsíkon élő klánokra. Rob Roy kénytelen ezer fontot kölcsönkérni Montrose márkitól, hogy átvészelhesse az embereivel a kemény hideget. A gonosz márki azonban sötét tervet sző. Rob Royt kirabolják, ráadásul Montrose bizalmasa megtámadja a házát, megerőszakolja a feleségét, és leöli az állatait. Így a férfi nemcsak adós marad, hanem a becsülete is odavész. A dühös Rob Roy bosszúért liheg. Útonállóként küzd a becsületéért, közben a skótok között nagy hírnévre és tiszteletre tesz szert.
Jackson Pollock (Ed Harris) az önbizalom-hiánnyal és alkohol-problémákkal küszködő feltörekvő festőművész megismerkedik egy tehetséges New York-i művésznővel, Lee Krasnerrel (Marcia Gay Harden). A nő feláldozza saját karrierjét, hogy segíthesse tehetségesebbnek tartott szerelme, Pollock előremenetelét. A férfi egyre népszerűbb lesz, a New York-i művészvilág elismeri és szereti. A nyüzsgő nagyvárosi élet elől vidékre menekülnek, ahol Pollock végül rátalál sajátos, egyedi művészi stílusára. Csapodár természete és folytonosan kísértő félelmei azonban a tragikus végkifejletbe taszítják a XX. századi amerikai festészet egyik legnagyobb alakját.
A gyönyörű Edie Sedwick (Sienna Miller) volt az első lány, aki a képes magazinok oldalain vált divatikonná és a korszak legtündöklőbb csillagává. A dúsgazdag, ám problémás családi háttérrel rendelkező, képzőművészetet hallgató lány a New York-i divatvilág üdvöskéjévé lép elő, mikor a pop art művész Andy Warhol (Guy Pearce) múzsája lesz. Edie-nek azonban súlyos árat kell fizetnie a hírnévért: miután szenvedélyes szerelembe esik egy nincstelen zenésszel, Billyvel (Hayden Christensen) és megismeri a kábítószerek mámorát, a lány kezéből hamarosan kezd kicsúszni az irányítás.
A Stardust a fiatal David Bowie első amerikai látogatását követi nyomon 1971-ben. Ez az út inspirálta a legendás zenészt az ikonikus alteregója, Ziggy Stardust megalkotására.