A nagyszájú Geet már megint úton van, ám most kivételesen nem otthonról szökik éppen el. Hazafelé tart egy éjszakai vonaton, ahol összehozza a sors Aditya-val. Útitársa szívesen szabadulna a hebrencs, beszédkényszerben szenvedő hiperaktív teremtéstől, ám előbbi pozitív tulajdonságait tetézve a leányzó ráadásul levakarhatatlan. Ám elég egy apró hiba és az éjszaka kellős közepén hirtelen egyedül találják magukat egy ismeretlen nagyváros sötét sikátorában.

1941 egyik estéjén Shlomo, a falu bolondja világrengető hírekkel tér haza: a nácik a szomszédos települések összes zsidó lakóját ismeretlen helyre deportálják. Az ő falujuk a következő a listán. Az öregek tanácsa a rabbi vezetésével még aznap este összeül, hogy megvitassák, hogyan menthetnék meg a közösséget. Végtelen veszekedések után a legjobb ötlet csak hajnalban pattan ki Shlomo fejéből: szervezzék meg saját ál-deportálásukat. Eljátsszák az áldozatokat, a vonatszerelőket, a náci tiszteket és katonákat. A fellelkesült lakosok náci egyenruhákat szabnak, vásárolnak egy leselejtezett rozsdás mozdonyt, svájci rokonukat hazahívják, hogy németül tanuljanak tőle, hamis iratokat gyártanak és kocsiról kocsira összetákolják a vonatot.

Tragikus körülmények között vesztette életét Francis, Peter és Jack apja. Azóta majdnem egy év telt el úgy, hogy a testvérek nem találkoztak. Francis, a legidősebb elhatározza, hogy újra összehozza a családot. Erre mi sem tűnik alkalmasabbnak, mint a hosszú, kalandos vonatozás, keresztül egész Indián. A végcél, hogy felkeressék anyjukat, aki néhány esztendővel korábban minden előjel nélkül elköltözött tőlük és most Patricia nővérként a Himalája lábainál él. A három testvér útja azonban letér a vágányról, amikor a körülmények véletlen összjátéka folytán a sivatagban találják magukat.

Ki ne érezte volna már úgy egy adott pillanatban, rövid vagy hosszabb élete során, hogy ki kell lépnie megszokott környezetéből. El kell bújnia a világ elől. Menekülni a múlt elől, saját maga elől és a jelenből egyaránt. "Eltűnni a föld színéről". Bulcsú (20 év körül) életében is elérkezett ez a pillanat.A film a mese és a valóság speciális keveréke. Történet egy furcsa fiatalemberről, Bulcsúról, az ellenőr társakról egy rivális ellenőr csapatról, és mindarról, ami körülöttük van. Az utazók és a jegyellenőrök -jól ismert- drámai, de legtöbbször komikus viszonyáról. Egy kegyetlen gyilkológépről, aki utasokat lök a metró elé, és a metróvezetőség embereiről, akik számára csak egyetlen fontos szempont létezik az utasok metróba vetett hite.

Furcsa utasok gyűlnek össze azon a vonaton, amelyik Amerika egyik partjáról a másikra száguld. George Caldwell, a rossz modorú könyvszerkesztő ezen a vonaton találkozik Hilly Burnssel, aki egy történész professzor asszisztenseként dolgozik. Viharos gyorsasággal lobbannak szerelemre egymás iránt, ám minden ellenük szól: váratlanul kiderül, hogy Burns főnökét valaki megölte, és a furcsa páros nekiindul, hogy megkeresse a gyilkost. Caldwellt kidobják a vonatból és csak egy kisstílű autótolvajnak köszönheti, hogy még időben visszakerül a robogó járműre, és megmentheti a szerelmét.

Abban a pillanatban, hogy elmegy a vonat nélküle, Odd Horten (Baard Owe), a negyven év szolgálat után kényszernyugdíjazott mérnök rádöbben, utazása mostantól nem a nyomtatott menetrend és a jól ismert állomások dimenziójában folytatódik tovább. A jövõ tele van kérdéssel: fog valaha repülõn utazni? Eladja a csónakját? Hogyan kerül lábára egy vörös tûsarkú cipõ? Túléli az éjszakai vezetést egy bekötött szemû emberrel a volánnál?Biztosak lehetünk benne, hogy meg lehet találni az öregedés napfényes pillanatait, és nem kell korosodó norvégnak lennünk ahhoz, hogy rájöjjünk, a nevetés és életigenlés mindannyiunkban ott ragyog. Az O'Horten, Bent Hamer (Dalok a konyhából, Tótumfaktum) csodálatosan aszimmetrikus látlelete az emberiségrõl. Abszurd vízió nagy lélekkel, némi enyhe melankóliával és egyetemes üzenettel.

A film középpontjában, a káoszban vergődő Curley család áll. A hamisítatlan, vidám és zajos ír családot villámként éri a hír, hogy leányuk, Sharon terhes. A kisvárosban megindul a találgatás ki is a születendő gyermek igazi apja...

Ha egy hippit és egy yuppie-t összezárnak, abból nem sülhet ki semmi jó! John Buckner az FBI mintaügynöke: jelentései pöpecek, frizurája perfekt, csupán élettapasztalata nincs neki. Hueynek az utóbbiból van egy zsákkal, csakhogy a borzas fejű hippi a múltban él, mintha nem tudná, hogy a flower powernek már rég leáldozott. Egyikőjük sem örül hát túlzottan annak, hogy találkoztak, de nincs mit tenni: Buckner azt a feladatot kapja, hogy kísérje le Huey-t egy tárgyalásra, amelyre az utóbbinak egyáltalán nem akaródzik elmenni. Így aztán Huey mindent megtesz azért, hogy lekoptassa magáról Bucknert: leitatja, majd ellopja az iratait és a fegyverét, ezáltal mindkettőjüket jókora bajba sodorja.

Brian Simpson egy angol elit iskola igazgatója. A pedáns direktor keze alatt az oktatási intézmény a rend, a pontosság és a szigorú szabályok mintapéldájává vált. Egy nap Simpson óraműpontossággal megszervezett világa darabokra foszlik. A férfi az Igazgatók Tanácsának ülésére sietve rossz vonatra száll. Hatalmas felfordulás kezdődik, melynek következtében különös találkozásoknak és az idővel való versenyfutásnak leszünk tanúi. Vajon életében először elkésik az igazgató?

Owen a moziban, Hitchcock klasszikusa, az Idegenek a vonaton megtekintése közben döbben rá, hogy akár ő is nyugodtan elkövethetné a tökéletes gyilkosságot. Ilymódon megszabadulhatna édesanyjától, aki minden otthon töltött pillanatát pokollá teszi. Mert hát a kedves mama egy igazi szörny, aki okkal, ok nélkül, ám mindig elviselhetetlen fejhangon utasítja rendre egyetlen fiacskáját. Owen eddig csak képzeletben játszott el a gondolattal, hogy lúgot kever Anyu üdítőjébe, vagy fülön szúrja a szabóollóval. Most pedig már csak egy tettestársra van szüksége, akivel, a filmen látott minta szerint áldozatot cserélve elkövethetik egymás gyilkosságát.

Egy gazdag üzletember egyetlen leánykája - a barátja segítségével - kirámolja a papa széfjét, majd a páros a zsákmányt trükkösen egy koporsóba rejtve az ország túlvége felé veszi az irányt. Ezzel egy időben egy állását vesztett görkorcsolyaedző is menekülőre fogja a dolgot: előbb a bőrére pályázó bosszúszomjas görkoris lányok, majd a nem oktalanul féltékeny rendőrfőnök elől? A véletlenek különös összjátéka folytán útjuk találkozik, s a mindenki számára igéző csábítást jelentő koporsó olykor váratlanul hasznos segédeszközül is szolgál...