A második világháború derekán a németek új, különleges fogolytábort építenek, miután megelégelték a szökött szövetséges katonák utáni hajszát. A legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett itt tartják fogva azokat a foglyokat, akik már többször sikeresen megléptek. A szövetséges katonákat azonban kemény fából faragták. Amikor Bartlett repülőtiszt is idekerül, elhatározza, hogy több ember fog innen megszökni, mint eddig bárhonnan. A céljuk nem csak az, hogy kiszabaduljanak, hanem, hogy lekössék a közelben állomásozó német csapatokat is. Elképesztő akció veszi kezdetét.

Idő: a század első évtizede. Hely: egy, a többitől semmiben sem különböző álmos, svéd kisváros. Fanny és Alexander 1907 karácsonya után elveszti édesapját, aki egy jómódú, szabadelvű és szabad életvitelű színészdinasztia tagja volt. Anyjuk, a gyászév letelte után férjhez megy egy lutheránus püspökhöz. A nő érzelmei elfedik mennyire rideg és embertelen a férfi világa. A gyönyörökkel teli életnek vége. Alexander élénk fantáziájában összekeveredik álom és valóság: megmérkőzik a püspökkel, de emlékétől nem szabadulhat.

Anglia, 1935. A tehetős családba született Briony a kiváltságosok életét éli viktoriánus villájukban. Az élénk fantáziával megáldott kislány írónő szeretne lenni. Amikor az egyik hétvégén összejön a család, a rekkenő hőség hatására a régóta elfojtott érzelmek veszélyes robbanóelegyként törnek felszínre. Egy sor félreértés következményeként Briony ártatlanul meggyanúsítja Robbie Turnert, a nővére, Cecilia szerelmét egy bűncselekmény elkövetésével. A gyanúsítás is elég ahhoz, hogy tönkretegye kettejük bimbózó szerelmét, és örökre megváltoztassa mindannyiuk életét.

Egy régi amerikai mondás szerint az épelméjűt csak egy hajszálvékony vörös vonal választja el az őrülttől. A távoli csendes-óceáni szigeten a Charlie század katonái ugyanezen a vonalon, az őrület határán egyensúlyoznak. A második világháború idején az egyik legvéresebb csatát a Salamon-szigetek birtoklásáért vívták az amerikaiak és a japánok. A Guadalcanal-szigeti partraszállással új fejezet kezdődött az összecsapásukban. A paradicsomi szépségű, buja növényzetű sziget lángoló pokollá vált. James Jones regényének filmváltozata.

1941 egyik estéjén Shlomo, a falu bolondja világrengető hírekkel tér haza: a nácik a szomszédos települések összes zsidó lakóját ismeretlen helyre deportálják. Az ő falujuk a következő a listán. Az öregek tanácsa a rabbi vezetésével még aznap este összeül, hogy megvitassák, hogyan menthetnék meg a közösséget. Végtelen veszekedések után a legjobb ötlet csak hajnalban pattan ki Shlomo fejéből: szervezzék meg saját ál-deportálásukat. Eljátsszák az áldozatokat, a vonatszerelőket, a náci tiszteket és katonákat. A fellelkesült lakosok náci egyenruhákat szabnak, vásárolnak egy leselejtezett rozsdás mozdonyt, svájci rokonukat hazahívják, hogy németül tanuljanak tőle, hamis iratokat gyártanak és kocsiról kocsira összetákolják a vonatot.

Négy barát: Matilde, Cencio, Fulvio és Mario különleges képességű csodabogarak, akik egy cirkuszban lépnek fel. 1943-ban, Róma bombázásakor a cirkusz tulajdonosa, aki apjuk helyett apjuk volt, eltűnik, ők pedig magukra maradva küzdenek a túlélésért.

Market Garden hadművelet, 1944. szeptember. A szövetségesek megkíséreltek elfoglalni több stratégiailag fontos hidat Hollandiában a német vonalak áttörésének reményében.

Az 1930-as évek végén Lady Sarah Ashley férje Ausztráliában próbálja eladni az utolsó birtokukat, egy marhalegelőt. Mivel lassan halad az ügy, az asszony utána utazik a távoli földrészre, hogy kezébe vegye a dolgok intézését. Darwin városában azonban a férje helyett a nyers modorú, durva marhatenyésztő várja, akit mindenki csak Hajcsárnak nevez. A kegyetlen ügyintéző, Neil Fletcher összejátszik a marhabáró Carney királlyal, hogy megszerezzék Sarah földjét. Az asszony a birtok megmentése érdekében kénytelen összefogni a Hajcsárral, ezerötszáz marhát kell átterelniük Észak-Ausztrália kemény vidékén.

Tizenöt évi hallgatás után Ditót, a Los Angelesben élõ írót felhívja az édesanyja, hogy az apja nagyon beteg. A férfi visszatér New Yorkba, ahol megrohanják az emlékek. A nyolcvanas években, a város rossz hírű negyedében nõtt fel. A fiatalok, köztük õ is, az utcán lógva és különbözõ balhékba keveredve élik mindennapjaikat. Az erõszak, a bandaháborúk és az ital éppen úgy hozzátartoznak a mindennapjaikhoz, mint az elsõ szerelem és az érzékiség felfedezése. Barátai meghaltak, börtönben végezték vagy drogfüggõk lettek, csak õ került ki épen az embertelen közegbõl, sikeres író lett belõle. Dito Montinel önéletrajzi regényébõl.

1942-ben járunk. Misha, a fiatal zsidó lány orosz anyjával, Gerusával és német apjával, Reuvennel egy kis házban rejtőzik el a németek elől valahol a belga Ardennekben. Nyugalmuk nem tart sokáig: a nácik elfogják Misha szüleit, a lány pedig egy német családhoz kerül, melynek könyörtelen feje állatként kezeli őt. Később valamivel jobbra fordul a sorsa, mikor befogadja őt az öreg Ernest és annak kissé zilált felesége. A barátságos öregembertől egy iránytűt is kap, valamint azt a hírt, hogy a szülei egy munkatáborban vannak valahol keleten. Mikor az öreg párt letartóztatják Misha rejtegetése miatt, a lány az erdőbe menekül, és kelet felé veszi az irányt, hogy megtalálja családját.

Alain Corneau filmje Louis Gardel nagy sikerű regénye alapján készült, amely az író nagyapjának történetét meséli el. A férfi 1911-14 között Omar szultán törzsei elleni harcokban szerzett hírnevet. Ez a szuperprodukció, keletkezése pillanatában a legdrágább francia filmalkotás volt. A történet Charles Saganne-ról szól, aki paraszti származása ellenére gyorsan menetel előre a katonai ranglétrán. Fiatal tisztként Afrikába megy, hogy megvédjen egy erődöt a Szaharában. Ott beleszeret a gyönyörű Madeleine De Sainte-Ilette-be (Sophie Marceau), ám szenvedélyes kapcsolatukat hamarosan megzavarja a bennszülöttek elleni harcok kirobbanása. Saganne kivételes hősiességről és önfeláldozásról tesz tanúbizonyságot. Jutalomképpen Párizsba küldik különleges megbízatással, ahol találkozik Louise Tissottal, a híres írónővel. Saganne szerelmi kalandba keveredik vele, majd visszatér a Szaharába.

A korábban boldognak tűnő házasember, Harry elárulja barátjának Richardnak, hogy beleszeretett egy sokkal fiatalabb hölgybe, Kay-be, akinek a férje meghalt a háborúban. Richard, aki mér régóta semminek sem tartja barátja házaséletét, azt tanácsolja, hogy tartsa a szőke hölgyet a szeretőjének vagy váljon el a feleségétől. Harrynek egyik megoldás sem tetszik. Arra gondol, hogy a legegyszerűbb az lenne, ha megölné feleségét, megkímélve ezzel mindettől. Míg Harry ezen a tervén dolgozik, Richardnak is kapcsolata lesz Kay-jel, és Harry felesége sem olyan ártatlan az egészben, mint ahogy tűnik.