Ahogyan az a klasszikus westernekben történni szokott, ellenséges családok harcolnak egy darab földért. James McKay - a Baltimoreból érkezett idegen feleségül akarja venni egy marhabáró lányát. Mint keleti úriember nem szereti az erőszakot, hiába gúnyolja ezért menyasszonya és a munkavezető is. Végül erőszak nélkül sikerül megvennie a tanítónőtől a környék egyetlen marhaitatóját, amely miatt ősi háború folyik apósa és annak szomszédja között. Az öregek nem tudják elfogadni a kompromisszumos megoldást és emberrabláshoz, párbajhoz folyamodnak, amelyben mindketten meghalnak. McKay magatartásának hatására azonban az új nemzedék már békésen rendezi vitás ügyeit.

Joe hosszú útról tér éppen haza, ám egy kis nézeteltérése támad az egyik útszéli kocsmában. Nem nagy ügy, lepuffant két semmirekellő fejvadászt, az útonállók sebesült foglyát meg befuvarozza a városkába, ahol éppen bátyjával kötözködik három elvetemült fickó. Csupán azon akad fenn, miért visel seriffcsillagot a bátyja. A seriff nem örül különösebben testvérének, mert ismeri. Ahol ő eddig föltűnt, ott mindig történt valami. Most sincs másként, az "ördög jobb kezének" nevezett öcsköst bosszantják a helybéli hatalmasság pökhendi emberei, akik szüntelenül zaklatják a környék mormon telepeseit azért, hogy távozásra bírva ôket, megkaparinthassák földjeiket.

A történetünk középpontjában egy kis vadnyugati város, Rock Ridge áll, amely épp a közelítő vasúti nyomvonal útjába esik. Hedley Lamarr, a békebíró azzal indítja útnak martalócait, hogy tegyék a városkát mihamarabb lakhatatlanná, hogy aztán olcsón rátehesse a kezét a város telkeire. Amikor a seriffet megölik, Hedley meggyőzi a kormányzót, hogy küldje el a városba a vadnyugat első fekete bőrű seriffjét. Csakhogy az új seriff, Bart kifinomult nagyvárosi úriember, akinek némiképpen nehezére esik megnyerni a vadnyugati városka lakóinak bizalmát.

Amikor Clark Davis balesetet szenved, és nem tudja ellátni a farmot, a családja ugrik be helyette, hogy elvégezzék a teendőket. Egy átutazó idegen is a segítségére siet, aki nem csak, hogy felfed egy titkot, mely a város egyik lakójához kapcsolódik, hanem fülig bele is szeret Davis legidősebb lányába.

Musztángokat terelt Jim Craig, remélve, hogy az így keresett pénzből megalapozhatja jövőjét, és feleségül veheti kedvesét, Jessicát. Az 1880-as évek második felében visszatér a hegyi kunyhójába, ám a dolgok azóta megváltoztak. Jessicát az apja egy bankár fiához akarja feleségül adni. Harrison rossz szemmel nézi Jim felbukkanását. Ráadásul a gazdag telepesek összefognak, és el akarják kergetni a vidék régi lakóit. A két szerelmesre hosszú és küzdelmes időszak vár.

Wyatt Earp a Vadnyugat meghódításának legendás hőse volt. Fiatalon megtanulta, hogy nincs semmi fontosabb a világon, mint a család és az igazság. Azok a mozgalmas évek, melyek kiszakították a biztonságos családi élet melegéből és Amerika peremvidékére sodorták, először kalandvágyó fiatalemberré, majd megrögzött igazságosztóvá tették. Mialatt egyre híresebbé vált, folyamatosan meg kellett küzdenie vágyai és a családjáért érzett felelősség kettősségével. Testvérei és álmai iránti töretlen hűsége egyaránt jelentett számára boldogságot és tragédiát. Wyatt Earp megszállott igazságosztó, legendás seriff volt, aki attól sem riadt vissza, hogy látszólag szélmalomharcot folytasson a sokszor túlerőben lévő gonosz elemek ellen.

Valahol a vadnyugaton egy kisvárosi ivóban néhány részegen randalírozó cowboy egy öregember halálát okozza. Jered Maddox, a törvény embere elhatározza, hogy leszámol a banda tagjaival. Sabbath városába érkezik, ahol a banda vezére, a birtokkal és hatalommal rendelkező Vincent Bronson az úr. Maddox hiába kéri a helyi békebíró segítségét, Cotton Ryan nem mer szembeszállni Bronsonnal és bandájával. Azonkívül a város lakói sem akarják, hogy bárki feldúlja az életüket. Még akkor sem, ha az a valaki oly makacsul keresi az igazságot, mint Maddox. Csakhogy Maddox nem adja fel, az ő törvényei szerint a bűnösnek bűnhődnie kell. Ám egy nap megjelenik a hajdani nagy szerelem Laura Shelby személyében...

1882, Új-Mexikó. Virgil Cole és Everett Hitch a törvény embere. A két kemény férfit Appaloosa városka vezetősége felbéreli rendőrbírónak és helyettesének. A városatyák Randall Braggtől, az újonnan jött farmertől rettegnek, aki megölte a korábbi rendőrbírót és az embereit. Közben a városba érkezik a csinos Allison, aki megdobogtatja Cole szívét. Cole és Hitch elfogja Bragget, akit a bíróság kötél általi halálra ítél. Amikor Bragget a vonathoz kísérik, két fegyveres elrabolja Allisont, így kényszerítve ki a gyilkos elengedését. Bragg a sivatagba menekül az embereivel és Allisonnal. Cole és Hitch a nyomukba ered.

Tizenegy harangütés és egy halálos lövés. Egy vadnyugati kisvárosban így jelzik a delet. A városka ura, a könyörtelen John Herod seriff vezette be ezt a szokást. A coltpárbajok pedig csak egyféleképpen végződhetnek, miután a seriff még sohasem hibázott. Senkinek nincs esélye, hogy szembeszálljon vele. Ekkor jelenik meg a városkában egy idegen nő, Ellen. Bár jó néhány férfit megigézett, nem a nőiességével akar hódítani. Elszámolni valója van és mindenki elhallgat, ha megszólal a fegyvere. A veszélyes szépség és a városka gonosz ura végül szembekerül egymással. Kettejük közül valakinek hamarosan üt az órája.

Forró napsütés, patkók dobogása, hullámzó homoktenger... Billy, a Kölyök (Emilio Estevez) éppen erre a csodás tájra készül, de persze nem jószántából. Most éppen a kormány emberei elől menekül. Az üldözők élén egykori jó barátja, Pat (William Petersen) áll, aki elől meglehetősen nehéz elbújni. Billy azonban a legjobb embereket választja maga mellé: Jose Chavez y Chavezt (Lou Diamond Phillips), Doc Scurlockot (Kiefer Sutherland), Dave Rudabaughot (Christian Slater), Tom O`Folliardot (Balthazar Getty) és Hendry Frenchet (Alan Ruck). A banda tagjai tűzön-vízen át kitartanak egymás mellett, de elég-e a barátság ahhoz, hogy elérjék Új-Mexikót?

A fiatal és elszánt Maggie egy elhagyatott, vad vidéken neveli két lányát. Egy nap azonban nagyobbik gyermekét, Lilyt titokzatos, sötét alakok rabolják el. Mikor Maggie rég nem látott, gyűlölt apja visszatér hozzá és felajánlja segítségét a lány felkutatására, Maggie tudja, most félre kell tennie minden sérelmét és büszkeségét, ha Lilyt még egyszer látni akarja az életben. A rejtélyes lovasok nyomába eredve még nem sejtik a baljós, lidércekkel teli jövőt, és azt sem, hogy a feszült, idegőrlő várakozás mindkettőjüket örökre megváltoztatja majd.

Sonny Steele egy lecsúszott rodeó-lovas, aki reggelire való gabonapehely reklámozásában vesz részt. Egyik este egy reklámműsorban egy 12 millió dollár értékű kancán, apró villanylámpákkal kidekorált öltözékben kell a színre lovagolnia. Ám észreveszi, hogy a lovat kábítószerezték. Feltámad hát cowboy-becsülete, így megsarkantyúzza az állatot és kivágtat vele a sivatagba. De követi őt egy riporternő, Hallie, aki élete nagy sztoriját igyekszik most elcsípni. Az együtt eltöltött idő alatt egymásba szeretnek, s Hallie segít Sonnynak, hogy visszaadhassa a ló szabadságát.

Winnetou és Old Firehand egy mexikói határvárosba tartanak, hogy megkeressék a bűnösöket, akik megtámadták az apacsokat. Kiderül, hogy a helybéliek ugyanattól a bandától szenvednek. Elfogják a bandavezér öccsét, így akarják a városba csalni az ellenséget. Néhány rettegő mexikói megpróbálja megszöktetni a férfit a békesség reményében, ám menekülés közben véletlenül lelövik. A banditák bosszúja immár elkerülhetetlen, ezért Winnetou és Old Firehand megszervezi a város védelmét.