Egy véres és kegyetlen háború hű krónikjáa. Támadások a 203-as magaslat ellen. A japán-orosz háború értelmetlen hullahegyei. Közelharc és tüzérségi tűz.... Az emberélet a legkisebb érték. A japán filmgyártás leglátványosabb alkotása! A hang gyári hangalámondás, így adták ki 1990 környékén VHS-en, szinkronosan más formában nem jelent meg.
A címszerepben nyújtott alakításáért Garbót, aki soha nem kapott Oscar-díjat, az év legjobb színésznőjévé választották a New York-i filmkritikusok. Tolsztoj klasszikusának egy korai, néma változatában is játszotta már a szerelméért mindent feláldozó, tragikus sorsú szentpétervári úriasszonyt.
Minden sikeres férfi mögött egy okos nő áll, aki hittel, szeretettel, kitartással egyengeti a férj életútját, megteremti a harmonikus hátteret az alkotói tehetség kiteljesedéséhez, s aki képes akár saját céljairól, vágyairól is lemondani e cél érdekében. Nincs ez másként Lev Tolsztoj, az orosz irodalom óriása, kora világszerte legjobban ünnepelt írója házasságában sem. Szofja grófnő, aki már ötven éves házassággal a háta mögött nem csak Tolsztoj felesége és 15 gyermekük édesanyja, hanem a zseniális szerző múzsája és titkárnője is egy személyben, szorgalmasan másolgatja férje kéziratait. A Háború és békét például hatszor körmölte le újra és újra. Tolsztoj élete alkonyán újkeletű nézetei miatt egyre többször kerül konfliktusba Szofjával. Amikor pedig a végrendeletét is megváltoztatja, és mindenét (beleértve műveinek szerzői jogait is) az orosz népre hagyja, Szofja úgy dönt, felveszi a harcot a tarthatatlan helyzettel, Csertkovval és körével, valamint férje legrosszabbik énjével.
Oblomov naphosszat a sötét városi lakás pamlagán hever és ábrándozik. Gondolatban sokszor megváltoztatja birtokának gazdasági rendjét: reformokat vezetnek be, amelyek az ő érdekét ugyanúgy szolgálnák, mint a jobbágyok javát - de a valóságban ilyen óriási változás túl sok energiát, harcot igényelne. Lassan már amúgy sem érdemes semmin sem változtatni, hiszen az oblomovski birtok szép csendesen pusztul. Oblomov életébe csak Olga megismerése hoz rövid időre változást.
1927, Oroszország. Egyre mindennaposabbak a zsidók elleni pogromok, ezért a jobb élet reményében sokan kelnek útra - köztük a kis Suzie édesapja is - hogy szerencsét próbáljanak a távoli Amerikában. A nagyanyjánál maradt kislány később Angliába kerül, ahol nevelőszülei hamar felismerik zenei tehetségét. Évekkel később Párizsba veti a sors, ahol összebarátkozik az orosz származású Lolával, s együtt lépnek fel Perlman úr varietéjében, a neves olasz énekes, Dante Dominio és a jóképű cigány lovasakrobata, Cezar partnereként. A zsidólány és a cigányfiú közt romantikus szerelem szövődik, amelyet a nácizmus sötét, fenyegető közelsége árnyékol be. Miután Franciaország is német megszállás alá kerül, Suzie-nak és Cezarnak menekülnie kell. A fiú azonban inkább népes családjával marad, így Suzie-nak élete legnehezebb döntését kell meghoznia...
A fiatal és szép Katalint hozzáadják az orosz cári trón várományosához. A naiv és bátortalan ifjú hölgy nincs tisztában az udvari játszmákkal, de idővel remekül megtanul eligazodni az intrikák és a hízelgések között. Nagy ambíciókat fontolgat és meg is teszi a kellő lépéseket elképzelései megvalósításához, így méltán illeti az utókor a Nagy jelzővel.