A szürke kis irodakukac, "Buddy" Baxter egyszerűen képtelen nemet mondani, amikor főnökei nógatják: engedje át legénylakását holmi alkalmi légyottokhoz. Mivel fél, hogy végképp elvágja magát a munkahelyén, jobb meggyőződése ellenére ismét és ismét enged - mígnem egy este ott találja a lakásán közvetlen főnöke elhagyott szeretőjét, aki bánatában kis híján öngyilkos lett. Miss Kubelik, a liftes lány az illető, akibe titkon Baxter maga is szerelmes. Most két legyet üthet egy csapásra: megmenti imádottja életét, s életében első ízben a szavát is felemeli mind a lány, mind a maga érdekében.

A negyvenes sztár, Margo kegyeibe beférkőző ambíciózus kezdő, Eve maróan szatírikus karriertörténete a film. A színház könyörtelen, gátlástalan világa a korabeli Amerika hidegháborús légkörét tükrözi. A különös szépségű és drámai erejű Bette Davis a bizonytalanságát agresszivitással kompenzáló, excentrikussága ellenére is melegszívű, idősödő sztár megformálásáért elnyerte a legjobb női alakítás díját Cannes-ban.

Buster és szerelmi vetélytársa Ward, Kathryn szerelméért küzd. Ward, hogy befeketítse ellenfelét, ellopja a lány apjának óráját. Buster álmában - mint egy filmben - megjelennek élete szereplői. Ő a főszerepet alakítja, ifjabb Sherlockot, aki éppen eltűnt gyöngyök után nyomoz...(Némafilm)

A nagyravágyó falusi fazekas és mihaszna sógora a meggazdagodás, illetve a szamuráj dicsőség reményében indul el családostul a messzi városba, hogy aztán kiábrándultan és bűnbánóan meneküljenek vissza onnan. Hiszen álmaikat csak csalással, illetve egy pusztító kísértetnek bizonyuló hercegnő (Kyo Machiko) segítségével tudják megvalósítani, és az árat feleségeik fizetik meg: a fazekasét (Tanaka Kinuyo) megölik, a sógorét bordélyba hurcolják a fosztogató katonák. Ebben a minden erkölcsi értékrendet elvesztett, kegyetlen és kaotikus világban - döbben rá a szereplőkkel együtt a néző - az egyetlen kapaszkodó az egyén számára a szeretet, amelynek ereje a halált is képes legyőzni.

A színhely a New York-i kikötő: Terry, az egykori ökölvívó, sötét üzelmekbe fog Friendly szakszervezeti vezetővel, és akaratlanul belekeveredik egy dokkmunkás megölésébe. A kikötőnegyedben igen aktívan működő Barry páter és Terry szerelme, Edie segítségével Terrynek sikerül kiszabadulnia a szakszervezeti maffia karmaiból.

Isaac Davis, a sikeres vígjátékíró otthagyja televíziós állását, csak azért, hogy minden idejét a regényírásnak szentelhesse. Ám írás helyett inkább megpróbál magyarázatot találni elhibázott életére és a nőkkel való szerencsétlen kapcsolatára. Egyelőre nem sok eredménnyel. Felesége, Jill elhagyja, hogy végre összeköltözhessen leszbikus szerelmével. Isaac szerelme, a középiskolás Tracey szintén szakít vele, mert még fiatal és tanulni akar. Mary, a túlképzett és túl neurotikus újságírónő pedig, akit a legjobb barátja mutat be neki, pont olyan, mint ő, épp ezért elviselhetetlen. Woody Allen szerelmet vall állandó lakhelyének, a piszokban és nyüzsgésben is légiesen elegáns Manhattannek.

Blanche labilis idegzetű asszony, aki feledni szeretné komor életét. Alkoholba fojtja bánatát és nővérénél, Stellánál keres menedéket. Sógora, Stanley Kowalsky, aki testiségével vonzza és egyben taszítja is, heves érzelmek kuszaságát váltja ki benne. Blanche abban reménykedik, hogy a szemérmes Mitch-csel sikerül közös jövőjüket felépítenie. Kowalsky azzal rombolja szét kapcsolatukat, hogy megerőszakolja Blanche-ot. Blanche lelkileg összetörve végül idegklinikán köt ki.

A Londonban élő belga manikűröslány, Carol félelme és iszonyodása a testiség minden formájától őrületbe kergeti a lányt. Mániája teljes izolálódásához és két gyilkossághoz vezet. Lakása fokról fokra tükrözi lakója széthullását és lerobbantságában egyre félelmetesebbé válik.

David és nővére, Jennifer egy baleset folytán az 50-es években játszódó, fekete-fehér tévésorozat világában találják magukat. Pleasantville tökéletes lakói többek között Bill Johnson, a jámbor büfés, Betty Parker, az elnyomott háziasszony, és George Parker, a családapa, akinek mindig igaza van. David és Jennifer, habár nagyon különbözőek, megjelenésükkel mindketten alaposan felkavarják az állóvizet...

A Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének alaphelyzetét és motívumait idéző filmben Michel meggyőződésből lett zsebtolvaj. Szerinte vannak emberek, akiknek szabad megszegniük a törvényt, s maga is ilyen. Barátnője, Jeanne és egy rendőrfelügyelő hiába próbálja az ellenkezőjéről meggyőzni; ügyessége folytán a rendőrségnek sehogy sem sikerül tetten érnie. Amikor két cinkostársát letartóztatják, Michel átmenetileg elhagyja Párizst. Visszatérvén újra találkozik Jeanne-nal, akit közben egy másik férfi teherbe ejtett. Újra lopásra adja a fejét, hogy a lányt támogassa, de ezúttal elfogják. Jeanne meglátogatja, s Michel ekkor ébred rá, hogy szereti: "Milyen furcsa utat is kellett bejárnom, hogy eljussak hozzád."

1941. Hawaii. Prewitt közlegényt, aki civilben ökölvívó volt, arra akarja kényszeríteni felettese, Holmes kapitány, hogy bokszoljon az egység színeiben. Mivel Prewitt már korábban elhatározta, hogy soha többé nem veszi fel a kesztyűt, nem engedelmeskedik a parancsnak. Ettől kezdve pokollá változik az élete. Közben a jóképű Warden őrmester szemet vet a kapitány feleségére, a kikapós Karenre. Még senki sem sejti, hogy néhány nap múlva bombák hullanak Pearl Harborre.

Senki sem akarja elhinni, hogy a különös idős hölgy a mellékvágányon elhaladó vonaton észrevesz egy gyilkosságot. Természetesen Miss Marple-nak eszébe sem jut, hogy feladja a nyomozást, és saját maga veszi kezébe az esetet. Egy régi iskolában nevelkedett angol asszony minden képességével és 100 bűneset alapos áttanulmányozásának során kifejlesztett kombinációs képességével felfegyverkezve, addig nem nyugszik, míg nem talál egy olyan esetet, melyhez ez a gyilkosság hasonlít.

A 13 éves Anna és családja 1942 és 1944 között Amszterdamban egy ház padlásán bujkál a zsidókat üldöző nácik elől. A kislány a saját szemszögéből nézve írja le a szűk térben összezsúfolt emberek mindennapi félelmeit és nehézségeit, amelyeket a leleplezésükig átéltek.

Az utánozhatatlan Margaret Rutherford alakítja Agatha Christie szuperkopóját, Miss Marple-t, itt egy olyan embernek a gyanús végrendelete után nyomoz, aki egy macska láttán halt meg. Robert Morley egy mellékszereplő ebben a tréfás gyilkossági krimiben.

Boris Karloff legendás alakítása mérföldkővé vált a mozi krónikájában. Egy múmiát 3700 év után véletlenül életre kelt egy brit régészcsoport. Egy visszatekintésből kiderül, hogy a múmia Im-Ho-Tep főpap volt, akit élve bebalzsamoztak, hogy megpróbálják feltámasztani a Vesta-szűzet, akit szeretett, és akit feláldoztak. Az életre kelt múmia elindul, hogy megtalálja elveszett szerelmét. Ma, több, mint 50 évvel A múmia első bemutatása után ez a borongós, álomszerű film időtlen remeke marad nem csak a műfajnak, hanem az egyetemes filmtörténetnek is.

Vince Everett - miközben emberölés miatt kiszabott börtönbüntetését tölti - egy cellába kerül Hunkkal, akitől nemcsak gitározni tanul meg, hanem megismeri a rocküzlet minden csínját-bínját is. Így amikor kiszabadul, semmi sem áll pályamódosítása útjába: Vince-ből rövid idő alatt jó nevű rockzenész lesz, aki sikert sikerre halmoz, akit üldöznek a rajongók. Amikor a "mester", Hunk is szabadul, csatlakozik tanítványához és annak új barátnőjéhez. Hunk azonban csalódik a barátjában. Nehezen tudja elviselni, hogy a dicsőség mennyire a fejébe szállt egykori cellatársának, s hogy könnyű kis kalandokért képes lenne otthagyni a barátnőjét. Ezért úgy dönt, móresre tanítja. Az ökölpárbaj rosszul végződik: Vince hangszálai olyan súlyosan megsérülnek, hogy veszélybe kerül a férfi további énekesi pályafutása. Ám barátai segítségével Vince ezt az akadályt is legyőzi.