Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.
A gyönyörű Anne, egy távoli ország trónjának várományosa, európai körutazást tesz. Mire Rómába ér, már olyannyira unja a hivatalos látogatási rendet és közszereplést, hogy enyhe hisztériás rohamot kap. Az orvosok nyugtatót adnak a hercegnőnek és azt tanácsolják neki, hogy pihenjen. Anne azonban mást forgat a fejében, úgy dönt, hogy a pihenés helyett inkább elmegy mulatni. A szállodájából kiszökve egyedül vág neki Róma utcáinak. Így találkozik össze Joe Bradley-vel, az amerikai újságíróval, aki élete sztorijának reményében saját lakására viszi a nyugtató hatása miatt szédelgő hercegnőt.
Joy Womack amerikai balett-táncosnő felvételt nyer a hírhedten kemény moszkvai Bolsoj Balettakadémiára, azonban álmát, hogy elismert balerina lesz belőle egyszer, nem lesz könnyű megvalósítania...
A londoni fellépésre érkező Broadway-sztár, Jerry Travers udvarolni kezd az ugyanabban a szállodában lakó modell Dale-nek, aki azonban barátnője férjének hiszi, s Velencébe menekül előle. Jerry persze követi, s egyre újabb félreértések nehezítik a szerelmesek egymásra találását, akik Irving Berlin remek zenéjére hihetetlenül könnyed eleganciával adják elő a legbonyolultabb táncfigurákat. Nemhiába Fred Astaire oldalán lett sztár Ginger Rogersből, aki drámai színésznőként is megállta a helyét.