A két tizenhárom éves fiú, Leo és Remi a gondtalan gyerekkor idilli életét élik. Mindketten szerető családban nevelkednek Belgium egyik gyönyörű vidékén. A nyár hosszú hónapjaiban minden percet együtt töltenek, elmerülnek a saját maguk által kitalált, bonyolult történelmi szerepjátékokban, bicikliznek, frissen szedett gyümölcsöt esznek, és segítenek szüleiknek a gazdaságban is. Az iskola kezdete azonban kiszakítja őket érintetlen saját világukból, majd intenzív barátságuknak hirtelen vége szakad. Léo nem képes megérteni, hogy mi történt.

A tizenéves koruk elején járó Matias és Jeronimo minden nyarat az argentin tengerparton tölt Jeronimo szüleinek nyaralójában. Az önfeledt szórakozás és a gyermeki játékok idővel új fordulatot vesznek – fizikai vonzalom kezd kibontakozni köztük, azonban kiteljesedésére már nincs lehetőség, mivel Matias apja új munkát vállal Brazíliában, és viszi magával családját is. Tíz évvel később, az immár tudományos pályára lépett, konzervatív Matias újdonsült barátnőjével visszatér ifjúkorának helyszínére és véletlenül újra összetalálkozik a bohém életet élő és melegségét nyíltan vállaló Jeronimóval. Hamar kiderül, hogy bár két teljesen eltérő világban élnek, a vonzalom nem szűnt meg közöttük. Úgy döntenek, kettesben töltenek néhány napot a tengerparti nyaralóban, ahol közös élményeik felelevenítése mellett azt is eldönthetik, hogyan tovább.

Alíz és Mari együtt jártak középiskolába, majd az érettségi után elváltak útjaik. Mari főiskolára ment, Alíz pedig szerelmes lett és a majorban maradt. Alíz esküvőjén találkoznak újra. Alíz kimérten, szemrehányóan fogadja régi barátnőjét. Magát áldozatnak tekinti, Marit pedig azon élet jelképének, amiről ő lemondani kényszerült.