Karácsony este George Bailey lába alól kicsúszik a talaj. Az általa vezetett kisvárosi takarékpénztár a csőd szélén áll, ő pedig úgy érzi, értelmetlen az élete, és az öngyilkosság az egyetlen kiút. Az égben felfigyelnek a kétségbeesett emberre, és egy szárnyaira vágyó angyal kapja a "nagyfőnöktől" azt a nemes feladatot, hogy hozza rendbe a dolgot. Clarence, a mennybéli küldött sajátos módszert alkalmaz: megmutatja, milyen sivár hellyé lett volna a város Bailey áldozatos tevékenysége nélkül. A tanulság egyértelmű: az élet szép, és élni igenis érdemes!

Az ökölvívó Jake La Motta a brutális harcmodora miatt kapta a Bronxi Bika nevet. 1948-ban szerezte meg a középsúlyú világbajnoki címet. Sikerét, hírnevét azonban beárnyékolta zaklatott magánélete. Jake New York rosszhírű negyedében, Bronxban nőtt fel. Az utcán gyorsan megtanulta, hogyan kell lopni és harcolni, hogyan lehet keményebb mindenkinél. A magányos ifjú végül a bokszban találta meg célját, a szorítóban adta ki minden dühét. A sikert azonban nem tudta feldolgozni. A pénzét italra és nőkre költötte, a címét elveszítette, a családja szétesett, végül pedig börtönbe került. Szabadulása után egy mulatóban kapott munkát.

Gilbert Grape egy a sok kisvárosi huszonéves közül, mégis különleges a helyzete. Egy élelmiszerboltban dolgozik zöldségesként. Ő számít a családfőnek, hiszen túlsúlyos édesanyja már ki sem tud mozdulni a házból. Ráadásul három testvére közül az egyik különösen problematikus eset. Arnie értelmi fogyatékos, túlérzékeny kamasz, aki csak rá hallgat, s akit csak ő tud kihúzni a bajból, amibe folyton belekeveredik. Gilbert és Arnie minden évben megbámulja az országúton tovaszáguldó lakókocsikat, hiszen ők nem mehetnek sehová. Ám egy napon az egyik lakókocsiból kiszáll egy lány, aki mindannyiukat kimozdítja a megszokott körforgásból...

A tárgyalótermi légkörben játszódó filmek holtbiztos ismertetőjegye a mesterien adagolt feszültség és a kikezdhetetlen logika. Az alapanyagokból e történetben sincs hiány. Martin sikeres, arrogáns és jóképű ügyvéd, aki bármikor vállalja a harcot, ha annak elég hangos médiavisszhangot lehet teremteni. Elvállalja egy vad utcagyerek képviseletét, akit Chicago egyik legbefolyásosabb emberének meggyilkolásával gyanúsítanak. Nem humanitárius szempontok vezérlik, nem is az igazság keresése: ő saját verzióját szeretné előadni az igazságról. Volt főnökén is bosszút szeretne állni, ráadásul a vád képviselője sem közömbös számára érzelmileg: Janet és Martin korábban szenvedélyes szeretők voltak. A sokfelé aprózott feszült figyelem megtéveszti Martin érzékeit: nem veszi észre a számára készített csapdát.

A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.

Mussolini hatalomra kerülése után minden igyekezetét arra fordítja, hogy megerősítse Olaszország helyzetét Libiában. Libia ekkor már olasz gyarmat, de a nomád pásztorok, a beduinok ellenállása még mindig töretlen. Vezetőjük, egy bizonyos Omar Mukhtar, nagy tudású, mindenki által tisztelt tanár, bölcs vezető. De a harcban igazi oroszlán. Mussolini a kegyetlen, hideg fejű Graziani tábornokot bízza meg a sivatagi csapatok felszámolásával.

John McClane, a New York-i rendőr minduntalan kihívja a sorsot maga ellen, de rendkívüli tehetséggel úrrá lesz a reménytelen helyzeteken is. Most azonban a veszély keresi őt, s nem fordítva. Simon, az ördögi gazember személyes indíttatásból akar bosszút állni McClane-en, akit arra kényszerít, hogy részt vegyen egy halálos játékban, melynek tétje nem más, mint New York. McClane-nek hamarosan új társra akad Zeus személyében, akivel nemsokára együtt járják be a nagyvárost a mindig egy lépéssel előttük járó Simont kutatva.

Egyáltalán nem melodrámai hangvételben, sokkal inkább ellenpontozásra építve (ironikus beállítások - szörnyű tettek) vitte filmre Gorkij japán környezetbe helyezett ismert darabját Kurosawa. A kapzsi háziurat - saját felesége, Osugi felbújtására - itt is megöli Sutekichi, a tolvaj, aki ugyan Osugi szeretője, de annak húgába szerelmes. Ezen az úton azonban nem nyerheti el a lány szerelmét...

Henry Brubaker rabruhában megy a wakefieldi börtönbe, ahova igazgatónak nevezték ki, mert először a rabok szemszögéből szeretné megítélni a viszonyokat. De kilétét hamarabb fel kell fedni, mint gondolná, mert csak így mentheti meg egyik fogolytársa életét... Megtörtént eseményt dolgoz fel a film. Thomas Murton, aki egykor kriminológiát tanított, 1971-ben sikertelenül próbálkozott egy arkansasi börtönben megreformálni a tarthatatlan viszonyokat. A forgatásnal maga Morton is ott bábáskodott, és az elkészült munkát minden borzalmával és sokkoló képsorával együtt meglehetősen valósághűnek találta.

John McClane felesége elé siet Washington repülőterére, amikor ismét egy világraszóló terrorakció közepén találja magát. A repülőtéren leszáll egy katonai repülőgép is, utasa Esperanza, az a dél-amerikai drogbáró, akit vádlottként szállítanak az USA-ba. Hamarosan azonban kitör a káosz, a repülőtér irányítását egy terrorcsoport veszi át, amely a leszállásra váró gépek utasainak életével zsarolja a kormányt. A több száz halálraítélt utas, köztük McClane felesége várja kétségbeesetten, hogy a zsaru rendet teremtsen odalent, azaz legyőzze a mindenre képes elit katonai kommandót.

Valami szörnyűség lappang a Kaptárban, egy óriási, földalatti genetikai kísérleti üzemben, ahol halálos vírus üti fel a fejét. Válaszlépésként a Vörös Királynő - azaz a Kaptárt irányító óriási szuperkomputer - szigorú zárlatot rendel el, nehogy a vírus kiszabaduljon. Ezzel az intézkedéssel egyúttal az összes bent rekedt dolgozót is halálra ítéli. Alice és Rain feladata, hogy kommandós társaik élén izolálják a vírust, a team azonban hamarosan érdekes felfedezést tesz: a dolgozók valójában igazán nem is halottak. Ők most a kielégíthetetlen étvágyú, ragadozó Nem-Holtak, akik a Kaptárban ólálkodnak.

Jim Parker csodaszép lánya, Jane és egy Holt nevű fotográfus társaságában az elefántok temetkezési helye után kutat valahol Afrikában. Az elefánttemető helyett a legendás majomemberre, Tarzanra bukkannak, akit pillanatok alatt elbűvöl Jane ellenállhatatlan szépsége. Amikor a Parker-expedíció bajba kerül, Tarzan a segítségükre siet, ám Jim életét már nem tudja megmenteni: a férfi meghal az elefántok temetkezőhelyének őreivel folytatott csatában. Jane azonban úgy dönt, hogy bátor megmentőjükkel, Tarzannal marad a dzsungelben.

1954 nyarán hazatérnek a német hadifoglyok a Szovjetunióból. Köztük van Richard, a 11 éves Matthias édesapja is. A kisfiú, aki édesanyjával, nővérével és fivérével él együtt, Richard távolléte miatt apapótlékot keresett és talált Helmut Rahn focistában. Az apa hazatérése árnyékot vet az addig boldog család életére: a megtört férfi nehezen alkalmazkodik a mindennapokhoz, és szigorúságával saját családját is elidegeníti magától. Richard a focit, sőt a Svájcban megrendezett világbajnokságot is értelmetlen dolognak tartja. Matthias azonban szeretné élőben megnézni bálványozott játékosát, akit beválogattak a német csapatba. Elkezdődik a világbajnokság döntője, a Magyarország - Németország meccs.

1968-ban, a feldühödött Valerie Solanas rálőtt Andy Warholra, súlyosan megsebesítve őt. A film azt boncolgatja, hogy a nő életének mely mozzanatai motiválhatták a bűntettet.

A sheffieldi sörgyárban dolgozó Jimmy Muir a foci megszállottja. Senki és semmi nem érdekli, csak és kizárólag a labdarúgás, ám nem tud szabadulni az alkoholfüggőségétől. A helyi amatőrcsapat tagjaként felfigyel rá egy tehetségkutató, és megszervez számára egy próbajátékot a Sheffield Unitednél. Óriási lehetőség ez Jimmy számára, de a próbajáték előtti este úgy berúg, hogy másnap alig bír lábra állni.