Hogy hívták 1891-ben James Bondot? Természetesen Sherlock Holmesnak. A legendás mesterdetektív, aki közelharcban legalább olyan verhetetlen, mint logikus gondolkodásban, élete legnagyobb problémájával kerül szembe. Ő és hű társa, doktor Watson Lord Blackwood nyomába vetik magukat. Ha nem leplezik le időben, az az egész Brit birodalmat megrázhatja.

Az amerikai hadsereg egyik katonai műholdja váratlanul meghibásodik, és lezuhan Új-Mexikóban. Egy speciális kutatócsoport kezdi vizsgálni a szerkezetet, és egy halálos, új vírust fedeznek fel rajta. Az ismeretlen, űrből jött vírus gyorsan mutálódik. A kutatók, versenyt futva az idővel, mielőbb meg akarják állítani, mert ha kijut a bázisról, végveszélybe sodorja az egész emberiséget.

Az eladdig békés új-angliai kisváros melletti erdőben egy holttest hever. Gyilkosság áldozata lett? Vagy véletlen baleset volt? Netán szívroham végzett vele? A városka lakói napi sétájukat végezve sorra rábukkannak a hullára, s - valamilyen módon mindegyikük érintve érezve magát - megpróbálják eltüntetni a holttestet. De az a fránya Harry mindig előkerül! Lassan minden a feje tetejére áll. Vajon ki lehet a tettes mindazok közül, akiknek volt okuk ferde szemmel nézni a minden jel szerint erőszakos módon a túlvilágra segített Harryre? Alfred Hitchcock ezúttal rendhagyó módon bűnügyi vígjátékot rendezett, s egyben felfedezte az itt első filmszerepében látható, s később (hat jelölés után) a Becéző szavakért Oscart nyert Shirley MacLaine-t.

Ms. Marple (Joan Hickson) Stonygatesbe utazik volt iskolatársnője kérésére, hogy kiderítse, milyen titok lappang ötven éve nem látott barátnője körül. A látszólag idilli környezetben ugyanis egymást követik a gyilkosságok. Még Ms. Marple is meglepődik a váratlan események láttán, ám a sokat látott idős hölgy nem ijed meg és életét kockáztatva megfejti a rejtélyt.

Az Afrika történetének legdöbbenetesebb és leghihetetlenebb vadászhistóriájából készült, rendkívül feszült, fantasztikusan fotografált kalandfilm valóban megtörtént eseményekbe avatja be a nézõt. 1896. A britek gõzerõvel fúrják be magukat a fekete kontinens érintetlen testébe. A fénylõ sínpárok a civilizáció csápjaiként szövik be a természet szűzföldjét. John Patterson alezredest azért küldik Tsavóba, hogy hídat építsen a vasútnak. A mérnök, akinek a leghõbb vágya az volt, hogy eljusson Afrikába, lelkesen vág az útnak, és nem is sejti, hogy olyan ellenféllel kell majd szembenéznie, amilyen még leglidércesebb álmaiban sem fordul elõ. A Szellem és a Sötétség: így hívják a bennszülöttek azt a két emberevõ oroszlánt, akik hihetetlen ravaszsággal és kegyetlenséggel tizedelik a hídépítõket. A sokadik áldozat és a sokadik sikertelen vadászat után megérkezik a híres és hírhedt vadász, Remington, hogy felvegye a harcot a már-már túlvilági fenevadakkal...

Joanna egy connecticuti kisvárosba, Stepfordba költözik a családjával. Egy idő után a fiatalasszonynak feltűnik, hogy valami nincs rendben a helyi nőkkel. Egyfelől az asszonyok boldogan végzik a házimunkájukat, mindenben a férjük kegyét lesik, másfelől unalmas nőszemélyek, akiknek nincs egy önálló gondolatuk. Joanna és új barátnője, Bobbie megpróbál utánajárni a dolgoknak. Amikor azonban Bobbie is megváltozik, Joanna rájön, hogy a városka férfiai összeesküdtek a férfisoviniszta tudósokkal, és az asszonyaikat szolgálatkész androidokkal helyettesítették.

1968-at írunk. Mill Valley városára sötét árnyékként vetül a Bellows család múltja. A család lánya Sarah, papírra veti a családjának köszönhető megrázkódtatásait, rémtörténetek formájában. Halála után egy csapat fiatal megtalálja Sarah naplószerű könyvét a romos Bellows házban. A leírt történetek elkezdenek valósággá válni.

A börtönigazgató kegyetlen intézkedést foganatosít a legveszedelmesebb fegyenccel szemben, hogy végérvényesen ártalmatlanná tegye. Egy a büntetés-végrehajtás számára fenntartott szigetre szállíttatja, ahol a rabok szinte vadállati sorban, állandó életveszélyben élnek. A gyilkosság miatt elítélt John Robbins, a haditengerészet egykori kapitánya nem képes beletörődni a helyzetébe. Elhatározza, hogy megszökik a szigetről. Minden erejével azért küzd, hogy szabadulása után nyilvánosságra hozhassa a igazságot a büntetőtelepről, és tisztázhassa magát a gyilkosság vádja alól.

Castle Rock, az eladdig csendes kisváros az újdonság lázában ég. Kinyitotta kapuját a Hasznos Holmik nevű régiségbolt, melynek titokzatos tulajdonosa, Leland Gaunt szokatlan üzletpolitikát folytat. Mindig pontosan annyi pénzt kér a kiválaszott portékáért, amennyi éppen vásárlója zsebében lapul, ám cserébe valami apró csínytevést vár. A helyi seriff, Alan Pangborn értetlenül áll a városkában történő bizarr események előtt. Mióta a régiségkereskedő hasznos holmijaival megjelent, az addig békében együttélő szomszédok egymás ellen fordultak. Két békés háziasszony böllérkéssel mészárolja le egymást. És ez még csak a kezdet.

A Kaliforniába utazó család autóbalesetet szenved egy elhagyott főúton. A sivatag közepén kénytelenek rostokolni, amíg a családfő visszamegy a legközelebbi benzinkúthoz. Nem is sejtik, hogy a kopár sziklák mögül egy torzszülött és annak félresikerült fattyai figyelik minden lépésüket, várva az alkalmat, hogy lecsapjanak a friss zsákmányra és vacsorára finom emberhúst szolgáljanak fel.

1943-ban két tengerész, David Herdeg és Jim Parker egy olyan hadihajó fedélzetén szolgál, amelyen egy rendkívüli tudós különös kísérleteket folytat. A professzor arra törekszik, hogy láthatatlanná tegye a hajókat a radarok, s így az ellenség számára. A kísérletet siker koronázza, de egy váratlan katasztrófa során a legénység minden tagja elpusztul, kivéve Herdeg és Parker közlegényeket. Ők ketten váratlanul 1984-ben, a nevadai sivatagban találják magukat. Longstreet professzor az eltelt negyven év dacára továbbra is a kísérleten dolgozik, s az eltűntnek hitt tengerészeket a jelenbe varázsolja. Amikor Herdeg és Parker rájönnek, hogy mi történt velük, megpróbálnak elszökni a professzor elől, mert félnek, hogy könnyen a vesztüket okozhatja...

A helyszín egy álmos új-angliai kisváros, ahogy ezt már Stephen King-től megszokhattuk. De váratlanul beüt a ménkő: a garázsmester százkilós, s addig barátságos bernáthegyije furcsa módon kezd viselkedni. Megveszett? Vagy denevér harapta meg? A jámbor eb csakhamar dühöngő szörnyeteggé válik, senki sincs biztonságban mellette. A gazdi az első áldozat, de a fenevad már kiszemelte a következő prédát: egy fiatalasszonyt a kisfiával, akik egy lerobbant járgány foglyai.

1982-t írunk. A szovjet légierő új csodafegyvert hoz létre, a legmodernebb harci repülőt, a MIG 31-et. A gép rendkívüli sebességgel tud repülni, és lehetetlen bemérni radarral. A repülő a fegyverzet terén is hatalmas technikai fölénnyel rendelkezik bármely eddigi harci géppel szemben. Az új repülőről szóló információkat a fejlesztésen dolgozó tudósok olyan tagjai juttatják el az amerikai és az angol titkosszolgálathoz, akik nem értenek egyet hazájuk politikájával. Ha gyártásra kerülhet a MIG 31, a NATO-országok katonailag hátrányos helyzetbe kerülnének. Így a titkosszolgálat úgy határoz, hogy el kell lopni a csodafegyvert. Az akció idejére a gép a Tűzróka fedőnevet kapja. A harci repülő ellopását nem bízhatják bárkire, speciális követelményeknek kell megfelelnie...

Remi tanárnõ, és többnyire meggyűlik a baja a férfiakkal. De úgy tűnik, a férfiaknak méginkább meggyűlik a bajuk a titokzatos nõvel, ugyanis minden pasi, akivel Remi az utóbbi idõben randizott, brutális körülmények között meghal, arcukat pedig lenyesték. És az iskolát kisvártatva ellepik a hatalmas mutáns csótányok.

Dr. Sheila Casper zoológust egy kis texasi városkába hívják, hogy megvizsgáljon néhány igencsak furcsán viselkedő denevért. A kis bőregerek a közhiedelemmel ellentétben félénkek és nagy ívben elkerülik az embert. Csakhogy ez a denevércsapat egyáltalán nem úgy viselkedik, ahogy azt a tankönyvekben írják. Egyre gyakrabban támadnak a helybéliekre, komoly sérüléseket okoznak, ráadásul napról napra agresszívebbek. Kiderül, hogy a kis vérszívók egy közeli, titkos kutatóintézetből szabadultak ki, és valóban komoly veszélyt jelentenek az emberekre.