John a bűnözők rémálma, ugyanis előle senki sem menekülhet. Precíz munkájáért Brokston felajánlja, hogy segíti mindenben, ami szükséges ahhoz, hogy ő lehessen a szenátor. Ám egy dolgot azonban mégis csak kérne Brokston. John meg kell, hogy találjon egy bűnözőt, aki megerőszakolt egy tizenkét éves lányt, majd utána meg is ölte. John előtt nehéz feladat áll.
A folk horror filmtörténetének feltárása a hatvanas évek végi britországi kezdetektől; a hetvenes években a brit televízióban való elterjedésén és számos, kulturálisan specifikus megnyilvánulásán keresztül más országokban; az elmúlt évtizedben való újjáéledéséig.
A brit uralkodóház legendás és felejthetetlen királynőjének, Viktóriának (Emily Blunt - Az ördög Pradat visel, Dan és a szerelem) trónra kerülését különösen szövevényes hatalmi harcok övezték. A tapasztalatlan tizennyolc éves várományos háta mögött sorra szövődnek az összeesküvések, elsősorban alattomos tanácsadója, Sir Conroy (Mark Strong - Sherlock Holmes, Spíler) irányításával. Viktória karakán jellemének köszönhetően nem hagyja, hogy feje felett összecsapjanak a hullámok. Sarkára áll és öntörvényűen nem enged a különböző álnok manipulációknak. Elhatározásában támaszra talál unokatestvére, Albert (Rupert Friend – Chéri – Egy kurtizán szerelme) személyében, aki nem csak a királynő barátságát, hanem a szívét is elnyeri.
Egy oregoni farmot hét fivér vezet. A legidősebb egy napon felkerekedik és asszonyt hoz a házhoz. A fiatal feleség, Milly nagy fába vágja a fejszéjét: elhatározza, hogy jómodorra tanítja a faragatlan sógorait és makulátlan úriemberekké varázsolja a mosdatlan, ápolatlan testvéreket. A fiúk hamarosan szintén kedvet kapnak a nősüléshez, bár fogalmuk sincs, hogyan fogjanak hozzá. Hírül vették, hogy hat szépséges hölgy érkezett a városba, úgyhogy már alig várják a napot, hogy megismerkedhessenek velük. A legidősebb testvértől kérnek udvarlási tanácsot, aki nem éppen a legmegfelelőbb módszert javasolja: arra bíztatja öccseit, hogy a Szabin nőkhöz hasonlóan egyszerűen rabolják el a lányokat...
A hírhedt pornográf írót, Sade márkit (Geoffrey Rush) a francia forradalom elején elmegyógyintézetbe zárják. A bolondok között jól érzi magát, ám új felügyelő érkezik. Coulmier abbé (Joaquin Phoenix) megpróbálja jó útra téríteni az élénk fantáziájú nemest, akinek hűséges rajongója, Madeleine (Kate Winslet) sorra kicsempészi Sade további lázító írásait. Az erkölcstelen művek híre eljut a császárig, aki a keménységéről híres Royer-Collard doktorra (Michael Caine) bízza a márki elhallgattatását. Az intézet falai között hamarosan elszabadul a pokol, Sade ugyanis minden büntetést kinevet, minden tiltásra fittyet hány. A két férfi összecsapása elkerülhetetlen.
A sivár, mégis gyönyörű ausztrál táj kellő háttérként szolgál a véres és mocskos meséhez. Az ajánlat az első perctől fogva lenyűgöző alkotás. A történet klisék nélkül boncolgatja a moralitás és igazságosság kérdését, miközben minden pillanat váratlan fordulatokat rejt, és John Hillcoat rendező nem riad vissza semmitől, hogy sokkolja nézőit, miközben mindent megtesz, hogy árnyalttá tegye szereplőit. Szóval az ausztrál western kicsit karcosabb, sokkal véresebb, és talán még jobb is, mint az amerika
Scrooge morózus vénember, akit a pénzen kívül semmi sem érdekel. Bob már évek óta neki dolgozik, ám a szívtelen öreg egy apró botlás miatt épp karácsonykor rúgja ki. Amikor Scrooge egyedül marad irodájában, különös dolgok történnek vele: meglátogatják a karácsony szellemei, szembesítik gonoszságával, és új emberré varázsolják, olyanná, aki egész évben szívében őrzi a karácsony melegét.
Jane Eyre okos, tehetséges jóra való lány, akit azonban a sors szeszélye folytán árvaságra jutva nagynénje kénytelen nevelni egy ideig. A kedves rokon ugyanis büntetésből egy szigorú, kőkemény leányiskolába, a lowoodi árvaházba küldi Jane-t, ahol aztán az ott elképzelhető összes megaláztatást végigszenvedve kell tanulnia. Évek múltán a lélekben már réges-régen felnőtté cseperedett Jane elhagyja az iskolát és tanítói oklevéllel a hóna alatt Thornfieldbe, egy gazdag földbirtokos, Rochester házába szegődik, hogy annak törvénytelen lánya, Adele mellett legyen nevelőnő. Bár Rochester ideje nagy részét baljóslatú hangulatot sugárzó otthonától távol tölti, egy idő után mégis vonzalom alakul ki közte és Jane között. Furcsa kapcsolatuk addig erősödik, míg végül a zárkózott Rochester megkéri a nevelőnő kezét, ám az utolsó pillanatban Jane számára eddig rejtve maradt, szörnyű titokról libben le a fátyol...
Az egyedülálló autószerelő, Monty szerény körülmények között él és imádja három lányát. Amikor a bíróság drogdíler ex-feleségének ítéli a gyerekeket, Monty kétségbeesett küzdelembe kezd, hogy visszakapja őket. Egy gyönyörű, okos és nagypályás, ám magányos ügyvédnő, Julia áll mellé segítségül, akit egy alkalmi sofőrmunka során ismer meg. Bár a két ember különbözőbb nem is lehetne, mégis vonzódni kezdenek egymáshoz, s hamarosan úgy érzik, lehet, hogy megtalálták egymásban az igazit. Hogy ez bebizonyosodjon, a párnak össze kell hangolnia a két különböző világot, melyben élnek, és meg kell küzdeniük azokkal, akik el akarják szakítani az apát lányaitól.
Háború tör ki Wyomingban az újonnan betelepült kelet-európai emigránsok és az ott élő telepesek között az 1890-es években. Ez utóbbiak szövetséget hoznak létre, hogy megvédjék magukat és vagyonukat az éhező, koldusszegény bevándorlókkal szemben. Az elkeseredett emigránsok élére a befolyásos jogász, James Averill áll. A helyzetet rontja, hogy a férfi és a szövetség egyik fő embere, Champion ugyanabba a nőbe szerelmes. Averill megtudja, hogy Ellának, a helyi nyilvánosház tulajdonosnőjének a neve is szerepel a szövetség halállistáján.
Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus a posztimpresszionizmus kiemelkedő mestere s egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége, aki 1885-től Párizs éjszakai mulatóiban élte különös, önpusztító életét. "Az a drámai tárgyilagosság, az a könnyelmű fintor, az a karikatúra felé hajló kesernyés derű, amely a nagy művész munkáját jellemzi, áthatja ezt a filmet is" (Újvári Imre), amely hőse nőkapcsolataira koncentrál. A gyerekkori balesetben eltört s fejlődésben visszamaradt lábai miatt gnómnak ható festőt kitűnő jellemszínész játssza (lábait felkötötte és térdére szerelte a gyerekcipőket). A dizőzt alakító Gábor Zsazsa mellett Toulouse-Lautrec filmbeli keze is magyar: Vértes Marcel mesteri keze "alakítja".
John Groberg (Christopher Gorham) fülig szerelemes Jane-be (Anne Hathaway), ám tanulmányai elvégzése után az egzotikus Tonga-szigetre kell utaznia. Misszionáriusként a mormon hitre tanítja a bennszülötteket. Miközben Groberg szembetalálja magát a primitív élet nehézségeivel, igyekszik minél többet megtudni a törzsi hagyományokról, a kulturális szokásokról. Viselkedésével, munkájával kivívja a helyiek megbecsülését és szeretetét. A távolság persze Jeanhoz fűződő szerelmét is próbára teszi.
Henry James regénye elevenedik meg a filmvásznon, tehetséggel és líraisággal. A rendező Agnieszka Holland egy XIX. századi klasszikus történetet mesél el képekben. Catherine születése pillanatában elveszíti édesanyját. Apja ezt a tragédiát soha sem bocsátja meg leányának. Catherine nem feltűnő szépség, s nem is a társasági élet üdvöskéje. Mindezek ellenére egy semmittevő, csevegő délutánon Morris, a gyönyörű, szegény sorból feltörekvő férfi észreveszi a lányt, megkedveli, majd beleszeret. Az apa hozományvadászt sejt a férfiben, s véleményét minden pillanatban érzékelteti leányával. Catherine és Morris elhatározzák, hogy összeházasodnak. Az apa érzelmileg megzsarolja lányát, s egy évre Európába viszi, egy hosszú utazásra, azt remélvén, hogy leánya elfelejti a férfit...