Egy leányanya - karján újszülött babájával - elhagyja a szülőotthont, mögötte cinikusan összenevetnek a kapusok. Az anya fájdalmas tépelődés után egy Limousine-ba teszi kisbabáját, majd reményvesztetten elindul a folyó felé. Mire lelkiismeretfurdalástól és érzelmi sokktól gyötörten visszafut gyermekéért, az autót már ellopták a tolvajok. Az utcára kitett, árva kisfiú végül egy magányos, szegény kisemberhez kerül és elválaszthatatlan társakká válnak.

Egy pennsylvaniai kisváros ukrán-orosz negyedében az acélüzem egyik kohásza, Steven éppen az esküvőjét tartja, mielőtt két barátjával elindul Vietnámba. A három barát vidáman beszél arról, hogy remélik, az első vonalba kerülnek, mert így legalább lesz alkalmuk kiélvezni a bulit. Aztán betoppan egy háborús veterán, aki a kérdéseikre csak káromkodással felel. Nem tudják mire vélni a dolgot, de már nincs sok hátra, hogy ők is szembesüljenek azzal a világgal, mely félőrültté tette a katonát.

Wenders road-movie "Az idő sodrában". Bruno, a vándormozis nagy teherautójával járja végig az NDK-NSZK határvidékén található mozikat, s javítgatja a vetítőgépeket. Bruno útja során találkozik Roberttel, akit elhagyott a felesége. Együtt utaznak tovább, a hosszú úton. A vidéki Németország valósága tárul fel előttük. Wenders nem véletlenül forgatja éppen akkor road-movie-ját, hiszen akkoriban zárták be arrafelé, sorban a mozikat, a vetítőtermeket. Wenders 1976-os filmje az elhagyott vagy átépített vidéki mozikkal Peter Bogdanovich "Az utolsó mozielőadás"-ának hangulatát idézi.

Paul Hackett, a fiatal New York-i számítógép-programozó ígéretes este elé néz. Egy fiatal szőke lánnyal készül randevúzni, akivel alig néhány órája ismerkedett meg az egyik kávézóban. Taxival igyekszik a találkára, amikor a lendületes autózás közepette a huzat kiviszi Paul pénzét a lehúzott ablakon. A "rászedett" taxis otthagyja a kihalt utcán fizetni nem tudó utasát. Mindez azonban csak egy őrült, hihetetlen kalandokkal és lidércnyomással teli éjszaka kezdete csupán, amely az elképesztő metropoliszban Paulra vár.

Négy - kitűnő színészek alakította - értelmiségi polgár összeszokott együttesként látogat el egyikük vidéki házába, hogy ott zavartalanul elégíthessék ki kifinomult ínyenc vágyaikat néhány meghívott prostituált, majd az ott marasztalt helybéli tanítónő társaságában. Az ínycsiklandó gasztronómiai élvezet állati zabálássá fajul, párhuzamosan a rafinált szexuális örömszerzés elfajulásával. Nyilvánvaló, hogy az az emberi bomlás, amely az élvezetek ilyen hajszolásában kulminál, önpusztításhoz, halálhoz vezet, amit csak a más alkatú - ebbe az életformába csupán belekóstoló - nő élhet túl. Ferreri itt vetette fel talán a legerőteljesebben - és kétségtelenül a legsokkolóbban - az általános emberi lealacsonyodás problémáját, amely oly jellemző tárgya volt a posztmodern filmeknek.

Nigel és Fiona hetedik házassági évfordulójuk alkalmából egy Indiába tartó hajóúton vesznek részt. A hajón ismerkednek meg a különös párral: Oscarral, a tolókocsis íróval és feleségével, az érzéki, francia asszonnyal, Mimivel. Oscar megkéri Nigelt, hogy hallgassa végig történetüket. Nigel vonakodva bár, de beleegyezik, mire Oscar már-már zavarba ejtő részletességgel meséli el életük minden apró mozzanatát. Nigel hiába próbál pusztán hallgató maradni, a bizarr, párizsi szerelem története, mely tele van szenvedéllyel, odaadással és gyűlölettel lassan hatalmába keríti, csakúgy mint az ígéret, hogy egy minden képzeletet felülmúlóan kéjes éjszakát tölthet a mese főszereplőjével, Mimivel.

Marcus Vinicius légióparancsnok szerelemre lobban egy gyönyörű rabszolgalány iránt, amivel átlépi a szigorú határvonalat a Római Birodalom uralkodó elitje és a keresztények között. Sorsuk Nero kezében van. Róma fényűző, de elátkozott birodalmának császárán azonban fokozatosan a téboly lesz úrrá.

Az Oscar-díjas rendező, Emerald Fennell a kiváltságok és a vágyak bűnös világába kalauzolja a nézőket. Oliver Quick (Barry Keoghan) nehezen tud beilleszkedni az Oxfordi Egyetemen, de a sors összehozza a jóképű és előkelő Felix Cattonnal (Jacob Elordi), aki elhívja őt Saltburnbe, az excentrikus családja hatalmas birtokára egy felejthetetlen nyárra.

A 12 éves Antoine-nak két szenvedélye van: az első az, hogy szeret arab zenére táncolni, a másik az, hogy a helybéli, csinos fodrásznővel levágatja a haját. E második szenvedély annál is érthetőbb, hiszen a középkorú asszony kelti fel benne először a szexuális vágyat. Habár Antoine már maga is középkorúvá érett, még mindig gyengéi a fodrásznők. Így aztán nem csoda, ha rövid ismeretség után megkéri a szégyenlős, visszafogott Mathilde-ot, hogy legyen a felesége. Összeházasodnak és Antoine végre boldog: reggeltől estig nézheti fiatal feleségét, amint vágja a hajakat.

Németország, 1938. Miközben Hitler minden erejével a háborúra készül, német fiatalok egy kis csoportja mindent megtesz, hogy figyelmen kívül hagyja a feszült politikai légkört és ne adja fel a szabadságát. Öltözködésben, hajviseletben és zenei ízlésben is az angolszász mintát követik, lelkesen táncolnak a swingre és zenei téren szinte enciklopédikus ismeretekre tesznek szert. Kezdetben semmi más céljuk sincs, mint kiélni a szabadság iránti vágyukat, ám tevékenységük hamarosan politikai színezetet ölt. A csapat két tagja: Peter Muller és Thomas Berger régóta ismeri egymást. Amikor Muller belép a Hitlerjugendbe, Berger vele tart. Azt hiszik, lehet kettős életet élni: napközben részt venni a katonai szervezet munkájában, este pedig a swingnek élni. Hamar ráébrednek arra, hogy választaniuk kell a zene sugallta individuális szabadság és a pártfegyelem között.

Angel Deverell története az 1900-as évek elején játszódik az Edward-kori Angliában. A vidéki boltosnő lánya kamaszkori romantikus fantáziáit nemcsak gondolatban, hanem papíron is kiéli. Amikor a sok visszautasítás után egy londoni könyvkiadó vállalja egyik regényének kiadását, úgy tűnik, hogy Angel vadromantikus történetei saját életében is valóra válnak. Ha az irodalmárok nem is, de a nagyközönség habzsolja a regényeit, és a hirtelen jött hírnév és gazdagság hamar a lány fejébe száll. Vidéken kastélyt vásárol és kiveti hálóját álmai férfijára, titkárnője bátyjára, a festőművész Esmére. A regényei hősnőinek életét élő Angelnak azonban ki kel lépnie képzelt álomvilágából, és szembe kell néznie az I. világháború szörnyűségeivel és félresikerült házasságával.