Egy leányanya - karján újszülött babájával - elhagyja a szülőotthont, mögötte cinikusan összenevetnek a kapusok. Az anya fájdalmas tépelődés után egy Limousine-ba teszi kisbabáját, majd reményvesztetten elindul a folyó felé. Mire lelkiismeretfurdalástól és érzelmi sokktól gyötörten visszafut gyermekéért, az autót már ellopták a tolvajok. Az utcára kitett, árva kisfiú végül egy magányos, szegény kisemberhez kerül és elválaszthatatlan társakká válnak.

Brandon és Philip, a két felsőbbrendűségtől vezérelt New York-i fiatalember úgy véli, hogy gyilkosság terén is képes tökéleteset alkotni. A közelgő ünnepi vacsora előtt minden ok és indíték nélkül egy kötéllel megfojtják barátjukat, David-et, majd a holttestet egy ládába rejtik. A partira - melyre David is hivatalos - sorban érkeznek a vendégek, köztük David menyasszonya és édesapja is, s eközben a letakart láda éppen büféasztalként funkcionál. Eleinte a vendégsereg mit sem sejt, ám nem sokkal később megérkezik Brandon-ék egykori filozófiatanára, Rupert Cadell, aki David távolmaradásából és a fiúk szokatlan viselkedéséből kiindulva lassan összerakja a képet.

A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.

Szünidei idill: mama (Susanne Lothar), papa (Ulrich Mühe), és kisfiuk egy tóparti házban. Váratlanul egy golfruhás, fehér kesztyűs férfi jelenik meg az ajtóban. Eltereli a háziasszony figyelmét, amíg egy másik férfi is belép. A család egy pillanat alatt az erőszak áldozata lesz. És velük együtt a néző. Mert Haneke filmjét nézve nem leljük élvezetünket az áldozatok és a tettesek közötti véres játékban. Haneke fájdalmat akar okozni nekünk. Közelről mutatja az indíték és magyarázat nélküli erőszakot. Azt akarja bizonyítani, hogy az igazi erőszak nem konzumálható.

Chicago, 1929. Gyilkosság. Szenvedély. Hírnév. Szex. És jazz, mindhalálig. A Szeles Város megannyi kalanddal és lehetőséggel kecsegtet. Ez a csábítás elkápráztatja Roxie Hartot, a látszólag ártatlan színésznőt, aki arról álmodozik, hogy az ének és a tánc kimenti őt élete egyhangúságából. Roxie egyetlen vágya, hogy Velma Kelly varietéművésznő dicső nyomdokaiba léphessen. Vágya kicsit másképp teljesül, amikor néhány nagyon elhibázott lépés folytán a sztár és a sztárjelölt is börtönbe kerül gyilkosság vádjával. A Matron Morton börtön felügyelete alatt Roxie találkozik Billy Flynn-nel, a legendás ügyvéddel, aki elvállalja Roxie ügyét, egy nem szerény összegért. Roxie berobban a csúcsra, mentorának nagy bosszúságára. Ám az agyafúrt Miss Kelly is tartogat néhány meglepetést a második felvonásra.

Walter Redlich, a hivatása gyakorlásától eltiltott zsidó ügyvéd az utolsó pillanatban, 1938-ban menekíti ki családját a náci Németországból. Kenyában, egy eldugott farmon kezdenek új életet. A szülők nehezen alkalmazkodnak a körülményekhez, a nélkülözéshez, szenvednek a honvágytól és a kitaszítottságtól. Kislányuk, Regina, azonban hamar beilleszkedik az új, számára izgalmas világba. Lenyűgözi Afrika varázsa, csodálatos tájai, hangulata. A magányos farmon Owuor, a szakács lesz mindannyiuk támasza és barátja. A gazdamunkát végző családfő hamar megszokja a mindennapos fennmaradásért folytatott fizikai küzdelmet. Kislánya gyermeki kíváncsisága miatt nyitott egy másfajta nép emberei iránt, felesége azonban nehezen adja fel eddigi városi életvitelét. A tizenkét, Afrikában töltött év alatt a főszereplő családtagok a beilleszkedési nehézségek, az igaz barátság, a szerelem és a hazaszeretet kérdéseire választ keresve válnak érett felnőttekké.

Franz Jägerstätter osztrák földművelő paraszt, aki megtagadja a nácik oldalán való harcba lépést. A Hitler-rezsim árulással vádolja és halálra ítéli őt. Felesége, Fani és gyermekei iránti megingathatatlan hitének és szeretetének köszönhetően Franz továbbra is szabad ember tud maradni. A film igaz eseményeken alapul.

Batsheba független, erős, önfejű és nagyon szép. Nem csoda, hogy aki látja, beleszeret. És az sem csoda, hogy ő maga nem tud választani az érte versengő férfiak között. Először Gabrielt, a birkapásztort bűvöli el, és bár kölcsönösnek tűnik köztük a vonzalom, a nő nemet mond a házassági ajánlatra. De szerelmével üldözi őt a környék legjobb módú agglegénye, Boldwood is. A legvonzóbbnak pedig egy katona, Troy őrmester tűnik. A választás nehéz: sok megpróbáltatás és öröm; vonzódás, hazugság, féltékenység kell hozzá, hogy Batsheba rájöjjön, ki az, akire igazán szüksége van.

Tom Wingo maga mögött hagyja dél-karolinai otthonát, minden családi problémáját és New Yorkba utazik, ahol megpróbál segíteni a testvére pszichiáterének, Susan Lowensteinnek, és rekonstruálni a múlt rettenetes pillanatait, amelyektől a Wingo testvérek igyekeztek minél hamarabb megszabadulni. Tom saját múltját feltérképező önmarcangoló kalandjával nemcsak magának, hanem Savannah-nak is mentőkötelet dobhat. Ugyanakkor hősies önvizsgálatával bátorságot csöpögtet Lowenstein doktornőbe is, aki ezzel a frissen szerzett erővel és öntudattal lesz képes arra, hogy kiszabaduljon egy olyan házasságból, amely nemcsak őt, hanem kamasz fiát is végérvényesen tönkreteheti. Susan Lowenstein és Tom Wingo gyökeresen különbözik egymástól, máshonnan jönnek, mások a céljaik. Mégis a közös harc nemcsak ahhoz segíti őket, hogy felfedezzék valódi énjüket, hanem ahhoz is, hogy felfedezzék egymást...

Bécs külvárosaiban, valahol az autópálya kijáratainál, a hipermarketek és az új lakótelepek között fullasztó és forró a hétvége. A kánikulai napok közben hat, egymásba futó történet bontakozik ki, felfedve egy csalódásokkal és magányos figurákkal teli világot. Miközben a lusta és melankolikus nappalok alsónadrágban és bikinikben semmittevéssel telnek, addig az alkoholba, éneklésbe és szexbe merülő éjszakákon elszabadulnak a nyers érzelmek és az erőszak dühe. A nyomasztó hőségben nincs megkönnyebbülés, a feszültség egyre nő, az indulatok a forrongó agresszióig fokozódnak. Az élet megmutatja legbensőségesebb és legsebezhetőbb oldalát.

Will Randall egy könyvkiadó szerkesztője üzleti útjáról hazafelé tartva véletlenül elgázol egy farkast. Mikor kiszáll, hogy megnézze, mi történt, az állat megharapja, és ezzel drámai változás következik be a férfi életében. Érzékei élesebbé válnak, ereje megsokszorozódik, és éjszakánként különös szenvedély keríti hatalmába: magányos sétákra indul New York utcáin, melyekről később csak homályos emlékei maradnak. Lassanként a fenevad teljesen a hatalmába keríti, és a biztos pusztulás várna a farkasemberre, ha nem találna rá egy asszony szerelmére, aki minden körülmények között kitart mellette...

A két életre szóló barátnő, Uche és Toyin ugyanabba a zűrös férfiba szeret bele, próbára téve kapcsolatukat, amikor egy szívszorító hírrel kell szembenézniük.

Megvolt a legénybúcsú, és Ben New Yorkból útnak indul Savannah-ba, hogy oltár elé vigye szíve választottját, és kimondja a boldogító igent, elkötelezze magát egy életre. Ő a legboldogabb ember a világon, mert még nem sejti, hogy egy valóságos természeti katasztrófa tart felé. Sőt, már itt is van, épp most ült le mellé a repülőn. Úgy hívják, Sarah, és egy őrjítően csinos és elsöprő erejű nő alakját öltötte fel.