Frank Adler egyedül neveli unokahúgát, Maryt. Boldog és nyugodt közös életük azonban veszélybe kerül, amikor a kislány elkezd iskolába járni és kiderül róla, hogy igazi matekzseni. Mary tehetségére ugyanis felfigyel a rég nem látott, basáskodó nagymama, akinek határozott elképzelései vannak a tehetséges kislány jövőjét illetően, miközben Frank szeme előtt az az egyetlen cél lebeg, hogy Marynek felhőtlenül boldog gyermekkora legyen...
Meggyilkolnak három polgárjogi aktivistát az amerikai Délen 1964-ben. Két FBI-ügynök utazik a Mississippi állambeli kisvárosba, hogy kivizsgálja a gyilkosság körülményeit. Anderson rámenős, kemény fickó, akit nem lehet megfélemlíteni, Ward viszont a szabályzat szerint dolgozik. Az első pillanattól kedve ellenséges környezetben kell, hogy végezzék munkájukat. Mindennapos harcuk során egyre mélyebbre merülnek a mocsokba. Kiderül, hogy a Ku-Klux-Klan keze van a dologban, és bűncselekményben a város szinte valamennyi fehér polgára benne van.
A tárgyalótermi légkörben játszódó filmek holtbiztos ismertetőjegye a mesterien adagolt feszültség és a kikezdhetetlen logika. Az alapanyagokból e történetben sincs hiány. Martin sikeres, arrogáns és jóképű ügyvéd, aki bármikor vállalja a harcot, ha annak elég hangos médiavisszhangot lehet teremteni. Elvállalja egy vad utcagyerek képviseletét, akit Chicago egyik legbefolyásosabb emberének meggyilkolásával gyanúsítanak. Nem humanitárius szempontok vezérlik, nem is az igazság keresése: ő saját verzióját szeretné előadni az igazságról. Volt főnökén is bosszút szeretne állni, ráadásul a vád képviselője sem közömbös számára érzelmileg: Janet és Martin korábban szenvedélyes szeretők voltak. A sokfelé aprózott feszült figyelem megtéveszti Martin érzékeit: nem veszi észre a számára készített csapdát.
Boone (Denzel Washington) kiváló amerikai futballedző hírében álló fekete tanárember. 1971-ben a virginiai Alexandria városában megkezdik a faji elkülönítés felszámolását, amelynek jegyében összevonnak két iskolát. Az amúgy is meglévő feszültségeket tetézik Boone kinevezésével az egységes csapat élére. A fehér fiúk korábban sorra nyerték a meccseket, nehezen fogadják el az új színesbőrű edző utasításait. Az edzőtáborok eleinte botrányos verekedésektől hangosak, de a srácok lassan rájönnek, hogy az egymás elleni gyűlölet felesleges. Jól szerepelnek a bajnokságban, de a legfontosabb meccs előtt a kapitány autóbalesetet szenved. A Titánok csapatának most igazi egységet kell mutatnia.
Jeffrey Wigand (Russell Crow) kutatási és fejlesztési vezetőként dolgozik az egyik legnagyobb dohányipari cégnél. Mikor a vezetés olyan kísérletekbe kezd, amely a nikotinfüggés felgyorsítását célozza, Wigand tiltakozik, amiért kirúgják. Mivel elismert tudósnak és abszolút bennfentesnek számít, tanúvallomása felbecsülhetetlen jelentőséggel bír az évszázad legnagyobb perében, amit a dohánygyárak ellen indítottak. Lowell Bergman (Al Pacino) dörzsölt tévés riporternek sikerül rávennie a megtört embert, hogy álljon a nyilvánosság elé, a dohánygyárak könyörtelen támadására azonban már nem tudja felkészíteni.
Malcolm X életrajzát bemutató film, aki Malcolm Little néven látta meg a napvilágot, és az egyik leghíresebb fekete bőrű, amerikai vezető. Miniszter apját a Ku Klux Klán tagjai ölték meg. Gengszterré vált, és mikor a börtönben ült fedezte fel Elijah Muhammad iszlám írásait. Szabadulása után prédikálni kezdte a megismert tanításokat, majd később elzarándokolt Mekka városába.
A jóhírű Dr. Richard Kimble élete gyökeresen megváltozik, amikor feleségét holtan találja. Kimble hiába áll elő látszólag perdöntő bizonyítékkal, mint a gyilkosság első számú gyanúsítottját, perbe fogják és halálra ítélik. Richardnak azonban sikerül megszöknie. Halálos menekülés veszi kezdetét, ahol a mindenre elszánt orvos nemcsak a sarkában loholó rendőrökkel és az FBI-különleges ügynökével, Gerarddal fut versenyt, de az igazsággal is. És ahogy közeledik a végkifejlet, úgy válik az igazság egyre hihetetlenebbé, sőt rettentővé.
A fekete bőrű Rubin Carter, akit mindenki csak Hurrikánnak becézett, a középsúly egyik kedvence volt a hatvanas évek elején. A bokszkarrierjét azonban kettétörte, hogy gyilkossági ügybe keveredett. A bíróság életfogytiglani börtönre ítélte az ártatlan férfit. A rácsok mögött Hurrikán megírta az önéletrajzát. Évekkel később a könyve Lesra Martin kezébe került. Mivel meg volt győződve az ártatlanságáról, Martin felkarolta az ügyét, és kampányt indított a szabadon bocsátásáért. Carter kezdetben vonakodva fogadta a segítséget, hogy azután újult erővel harcoljon az igazáért.
Az állástalan, háromgyermekes Erin (Julia Roberts) végső elkeseredésében meggyőzi Edet, alkalmazza őt az ügyvédi irodájában. A jogban járatlan nő egy nap ráakad néhány, a telekkönyvi iratok közé helyezett orvosi leletre. Nem érti az összefüggéseket, ezért nyomozni kezd. Hamarosan hihetetlen következtetésekre jut: egy óriáscég gátlástalanul szennyezi egy kisváros vízkészletét, ami súlyos betegségeket okoz az ott lakók körében. Erin házról házra járva több mint hatszáz panaszos aláírását gyűjt össze, és Eddel karöltve megnyeri az USA történetében pereskedés útján kifizetett legnagyobb anyagi kárpótlást: 333 millió dollárt.
Egy amerikai kisvárosban két férfi brutálisan megerőszakolja egy munkás tízéves kislányát. A feldühödött apa lelövi a gyilkosokat, és börtönbe kerül. Az eset felkorbácsolja az indulatokat, és a vádlott fiatal ügyvédje, Jake hamar rádöbben, milyen veszélyes ügybe nyúlt. Következetesen kitart azonban álláspontja mellett még akkor is, ha ezzel családja, munkatársai és saját életét veszélyezteti. Jake és segítőtársa, Ellen Roark szembeszáll a rafinált, minden hájjal megkent ügyésszel, Rufus Buckleyvel is. Kérdés: mit tehet a törvény embere a megosztott és előítéletektől terhes délen olyan körülmények között, amikor a megölt két gazember fehér volt, a vádlott pedig fekete.
Fabrizio Collini, a csendes, szerény nyugdíjas brutálisan meggyilkol egy iparost Berlin egyik előkelő hotelében. Collini a kezdő védőügyvédnél, Caspar Leinennél köt ki, aki felmentő ítélettel szeretné kezdeni karrierjét. De egyre több komplikáció merül fel, Collini beismeri a gyilkosságot, de nem mondja el az indítékát, és senkinek sem beszél. Nyomozása során Leinen kapcsolatot talál az áldozathoz, és rájön a szörnyű igazságra a német jogrendszerben, ami a náci Németországba nyúlik vissza...
A louisianai apáca, Helen Prejean levelet kap egy halálra ítélt bűnözőtől. Matthew Poncelet hat esztendeje ül a siralomházban, két tinédzser megerőszakolása és meggyilkolása miatt szabták ki a legszigorúbb ítéletet. A fiatalember arra kéri, hogy legyen a lelki tanácsadója. A nővér elhatározza, hogy segít a magát ártatlannak valló férfinak. Mindent elkövet, hogy megmentse a kárhozatra ítélt lelkét, és kieszközölje számára a kegyelmet. Az idő azonban vészesen fogy, közeledik a kivégzés napja. A film Helen Prejean igaz történetén alapul.
Teresa fiát egy lány meggyilkolásával és megerőszakolásával vádolják. Az asszony mindent megtesz azért, hogy megvédje fiát – még a bírót is felkeresi a tárgyalás előtt, ám nem jut be hozzá. A tárgyaláson Mugnier bíró keményen lép fel Andre és apja ellen is. Teresa bosszút esküszik és elrabolja a bíró feleségét.
A miami drog-nyomozók, Marcus Burnett és Mike Lowrey egy high-tech eszközökkel felszerelt csapat tagjaként próbálják megakadályozni, hogy Miamit ellepje az extasy. Tapia, a könyörtelen drogbáró ellenőrzése alá akarja vonni az egész város jól jövedelmező drogkereskedelmét, nem kímélve senkit, aki az útjába kerül. Bonyolítja a helyzetet, hogy Marcus gyönyörű húga, Syd, aki mellesleg titkos ügynök, egész véletlenül az események sűrűjébe keveredik, és igen kínos, sőt kockázatos helyzetbe hozza hőseinket.
Steve Everett kiégett, magányos férfi. Újságíróként dolgozik, de szakmájánál fontosabbnak tartja az italt, a nőket és jól bevált cinizmusát. Amikor tragikus balesetet szenvedett kollégája helyett őt küldik riportra, nem sejti, hogy élete legfontosabb napja kezdődik. Frank Beechumról, egy gyilkosságért halálraítélt férfiról kell írnia, és miközben a rutinmunkához szükséges adatokat gyűjti, talál egy-két olyan részletet, ami nem illik a képbe.
A 80-as években a massachusettsi Woburnban meghalt nyolc gyermek leukémiában. A családok pert indítottak Amerika két legnagyobb cége ellen, mert meg voltak róla győződve, hogy ezek a cégek fertőzték meg a város ivóvizét azokkal a vegyi anyagokkal, melyek végül gyermekeik halálához vezettek. A minden szempontból rendkívül nehéznek látszó ügyet Jan Schlichtmann ügyvéd vállalta fel, kinek a mottója ez volt: "Legyek gazdag és híres azzal, hogy jót teszek." Ám a sztárügyvéd ezzel az éveken áthúzódó bonyolult üggyel túl nagy fába vágta a fejszéjét, és az igazsághoz vezető út egyre inkább az érzelmi és szakmai összeomlás felé vezetett. Egy megtörtént, nagyszabású bírósági per hiteles krónikája.
Jack Sommersby (Richard Gere) nem hagy különösebb űrt maga mögött, amikor elmegy harcolni a polgárháborúba. Felesége (Jodie Foster) némileg tán meg is könnyebbül, hogy durva, erőszakos férjét távol tudhatja magától. Azt azért hét év után sem hiszi, hogy Jack ne térne vissza. Az asszonyi érzések sosem csalnak: Jack Sommersby egy szép napon visszatér - de mintha a háború kicserélte volna, mintha nem ugyanaz az ember lenne, aki volt.
Maggie gyilkosságért került börtönbe és már a siralomházban ül, amikor kap még egy utolsó esélyt. Megmenekül a kivégzéstől, ha megtanul parancsra ölni. Egy titkos szervezet kaparintja meg a lány életét és képzi ki új feladatára Maggie-t. A lány egyik mentora Bob, a szervezet jeles alakja, a másik pedig az előkelő és elegáns Amanda, aki mindarra a rafinériára tanítja meg hősnőnket, amelyre ahhoz van szüksége, hogy elcsavarja előkelő áldozatai fejét. Maggie lelkileg és fizikailag készen áll az első bevetésre, bár semmit sem szeretne jobban, mint végre normális életet élni, a barátjával, J.P.-vel, a fényképésszel. Azonban olyan jövő vár rá, amelyben a szeretet, a szerelem a brutalitás és a vad erőszak egymás mellett van jelen.
Két testvér, Phil és Ted Stoneman Piedmontba, Dél Karolinába utazik, hogy meglátogassák barátaikat, a Cameron családot. Azonban barátságukra rányomja bélyegét, hogy a két családnak egymás ellen kell harcolniuk a Polgárháborúban. A háború kimenetele jelentős következményekkel jár mind a két család életére.