Park Doo-Man és Cho Yong-koo detektív egy brutális, kitervelt gyilkosság-sorozat ügyében nyomoznak. Négy év alatt, 1986-tól 1991-ig tíz nő esett áldozatul a kegyetlen sorozatgyilkosnak, akinek a kézre kerítéséért több mint 3000 gyanúsítottat hallgattak ki. A hatalmas nyomozásban több mint 300.000 rendőr vett részt. Senki sem maradt gyanún kívül. A különféle nyomozási módszerek alkalmazása ellenére a kegyetlen gyilkost a mai napig nem kapták el.
Mikor 1914 nyarán kitör a háború, sokmillió ember élete fenekestül felfordul, s a harcok sokakat állítanak csatasorba. Beköszönt a tél és vele együtt a karácsony is: a fronton szolgáló katonákat családtagjaik és a hadsereg ajándékokkal halmozzák el, de a francia, skót és német lövészárkokban tartózkodókat a legnagyobb meglepetés nem a csomagokat kibontva éri. Aznap este csodálatos dolog történik, amely örökre megváltoztatja négy ember, egy anglikán pap, egy francia hadnagy, egy különleges német tenor és szerelme, egy szoprán énekes életét. Karácsony éjjelén megvalósul az elképzelhetetlen: a katonák kimásznak a lövészárkokból, s fegyvereiket hátrahagyva kezet ráznak az ellenséggel.
A televíziózás hőskorában egy kiesett versenyző megvádolja a legsikeresebb televíziós játék sikeres nyertesét, a szinte nemzeti hősként ünnepelt Charles Van Dorent, a legkedveltebb magazinok címlap-sztárját. A Yale Egyetem angoltanára hetente feltűnt a képernyőn, sorra-rendre helyes választ adott a legfurcsább kérdésekre, miközben nézők milliói csak miatta ültek le a képernyők elé és lenyűgözve figyelték teljesítményét. Az egész azonban egy jól kitalált és felépített blöff volt, a nézők azt látták, amit a műsor készítői el akartak velük hitetni. Ám egyszer valaki ezt megelégelte. A játék egyik vesztese, akin Van Doren könnyedén túllépett, bizonyos Herbie Stempel úgy döntött, lerántja a leplet a cselszövésről és azzal vádolta meg a fejtörő gyártóit és résztvevőit, hogy csalnak. A kongresszus által kezdeményezett vizsgálat ki is derítette a keserű igazságot.
A Gesztenye, a honalapító című animációs film egy csapat nyúlról szól, akik elhagyják az üregüket, mert egyikük úgy gondolja, hogy ott már nincsenek biztonságban. Útnak indulnak, hogy egy új otthont találjanak, de a világ nagyon sok veszélyt rejt magában...
"Minden állat egyenlő, de vannak állatok, melyek egyenlőbbek." George Orwell klasszikusából 1954-ben Halász János és Joy Batchelor elképesztő rajzfilmet készített. A sztálini Szovjetúnió mesébe bújtatott kemény kritikája a könyv, és Halászéknak sikerült ezt animációba tökéletesen átültetni. Az Állatfarm világát ennél plasztikusabban nem is lehetett volna képernyőre/vászonra vinni. A rajzfilm adottságait maximálisan kihasználták Napóleon és társai megjelenítéséhez: a metamorfózis, ahogyan az igazi disznókból kommunista-disznók lesznek, beszarás!
Két expedíció az emberiség által tapasztalt egyik legdurvább hóviharral találja szemben magát. A hegymászók kitartását a bolygó legkönyörtelenebb elemei teszik próbára, csaknem lehetetlen akadályokkal kell megküzdeniük, és életük szenvedélye a túlélésért folytatott lélegzetelállító harccá válik.
1940 nyarán fiatalemberek kis repülős csapata megakadályozta, hogy a náci háborús gépezet letarolja Angliát. Az angliai csata a II. Világháború rövid, brutális, de kulcsfontosságú eseménye volt.
A 2131-es évben járunk, egy posztapokaliptikus világban. Néhány gerilla egy önjáró tankot vesz célba, de befut néhány robot is. Beindul a gépágyú a tankon, céljuk felé száguldanak a golyók, Deunan, a zöld szemű amazon pedig akrobatikázik, tüzel és üt - mikor melyiket tartja szükségesnek. Aztán befut a felmentő sereg, az ES.W.A.T.. és hősnönket elviszik Olymposba, ami a görög mitológiában az istenek lakhelye, azonban itt az emberek és biodroidok utópiája. A biodroidok afféle klónok, akiket mesterségesen úgy alakítottak, hogy fejletebb képességeik legyen, de az érzelmeiket korlátozták. Sok ember bennük látja a végítéletet, az emberiség végét, ezért sokan ellenük is vannak, néhányan pedig a megsemmisítésükre törekszik élükön az Olymposi hadsereg ezredese áll. A megoldás az Almamag kódban keresendő, de sajnos az évek során elveszett. Aki megtalálja hatalmas tudáshoz és hatalomhoz jutna általa. Deunan-nak pedig ebben nagy szerepe van.
Tommy 7 éves korában kerül az Amazonas vidékére, ugyanis az édesapja az egyik kezdeményezője egy gigantikus építkezésnek. Egy alkalommal, amikor az erdő szélén pikniket tartanak, a fiú eltűnik... Indiánok rabolják el. Bill Markham ezek után hiába keresi 10 éven át fiát. Tommy közben felnőtté érik, a törzs befogadja és harcosává avatja. Szerelmes lesz és kiszemeli jövendőbelijét. Majd egy napon a veszélyben lévő Bill életét éppen egy szőke hajú indián menti meg...
Rosszkor, rossz helyen egy lövés és nincs többé. Danny Parker jazztrombitás feleségét meggyilkolják, és õ semmit sem tehet ellene. A keserû Danny meghasonlott lelke a Los Angeles-i alvilág mélyére kerül, drogosok és gyilkosok között tölti mindennapjait, vagy mégsem? Danny világában semmi sem az, aminek elsõ látásra tûnik.
A filmet - amely sci-fi rajongók körében régóta kultikus értéket képvisel - az azonos című amerikai sci-fi képregénymagazin ihlette. A producer, Ivan Reitman a kor legjelesebb animációs művészeit és rajzolóit kérte fel arra, hogy egy adott sci-fi/fantasy témát - a gonosz és a jó harcát - a saját látásmódjukban dolgozzanak fel. Az eredmény: egy rendkívül hatásos, színgazdag, lüktető, lendületes és eredeti film, amely több rövid történetből áll össze egyetlen kerek egésszé.
Krisztus előtt ötvenben járunk, s immár az egész világ Rómához tartozik. Tulajdonképpen a két bátor gall harcos, Asterix és Obelix is, akárcsak piciny gall falujuk derék lakói. Hogy miért is hívják őket galloknak? Hát nagyon egyszerű, mert latinul a gall franciát jelent. De hát akkor miért nem adunk francia nevet a rómaiaknak is? Az örökös ellentét a gallok és a rómaiak között kibékíthetetlen. Asterix megmutatja, milyen is a gall virtus. A rómaiak futnak, mint a nyulak. Állítólag ők Julius Cézár legyőzhetetlen harcosai.
A rock and roll történetének egyik kimagasló egyénisége Jerry Lee Lewis. A fantasztikus tehetségét azonban beárnyékolta arrogáns viselkedése és szokatlan életstílusa. Nem véletlenül kapta a "Gyilkos", illetve "A rock 'n' roll ördöge" becenevet. Az amerikai Dél szívében, Louisianában született. 1956-ban Memphisbe ment, hogy letaszítsa trónjáról Elvist, a "Király"-t. Sajátos stílusával extázisba hozta a közönséget, hihetetlen népszerűségre tett szert. Amikor azonban feleségül vette a tizenhárom éves másodunokatestvérét, Myrát, a karrierje megbicsaklott.