Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.

1910-et írunk és nagy a felfordulás a Banks család háza táján. A nevelőnő ugyanis váratlanul távozott, így a két gyerek, Jane és Michael a szüleikre maradnak. Mrs. Banks harcos szüfrazsett és nem sok ideje jut a gyermekekre, ám férje, aki fontos állásban dolgozik egy bankban, még kevesebbet tud a családjával törődni. Mr. Banks fel akar adni egy hirdetést a Timesban, hogy új nevelőnőt keressen. Közben váratlanul megfordul a szél és a keleti széllel megérkezik Mary Poppins is, akinek feltűnik, mennyi szigorú arcú asszony várakozik a Banks porta előtt. Ők azok, akik jelentkeztek az álláshirdetésre, ám amikor pontban nyolckor eldördül a szomszédban lakó admirális ágyúja, mind eltűnnek, így Mary Poppins marad az egyedüli jelölt. A fiatal lány még Mr. Banks-t is megfélemlíti egy csöppet, aki így beleegyezik, hogy ő legyen a gyerekek nevelőnője.

A film szerint Nyugat- Berlinben vagyunk, 1961-ben. MacNamara, a németországi Coca Cola leányvállalat elnöke mindent elkövet, hogy jó benyomást tegyen az atlantai főnökségre, mivel azt a pletykát hallotta, hogy Londonban megüresedik egy vezetői hely. Kapóra jön neki, hogy a Coca Cola nagyfőnök Mr. Hazeltine arra kéri, ügyeljen a lányára, Scarlettre, aki európai körutazásra indul. Scarlett azonban távolról sem olyan, amilyennek egy jól nevelt, fiatal amerikai lánynak lennie kellene. Önfejű, szeszélyes és senkire sem hallgat. Ahelyett, hogy városnézésre menne, mint a többi rendes turista, ő hajnalig kimarad és szórakozik. Ami még rosszabb, beleszeret Otto Pifflbe, egy elveit harcosan képviselő kelet-berlini kommunista fiatalemberbe. Sőt, nemcsak hogy beleszeret, feleségül is megy hozzá. Amikor MacNamara erről tudomást szerez, jobb ötlet híján börtönbe csukatja a fiút, ám ekkor robban a bomba: a nagyfőnök feleségével együtt Európába jön, hogy imádott kislányukat meglátogassák.

Hulot úr vendégségbe utazik: meglátogatja nővérét, sógorát és unokaöccsét. A régi vágású férfi idegenül csetlik-botlik a modern nagyvárosban, minduntalan képtelen kalandokba keveredik. Könnyfakasztóan komikus, ugyanakkor torokszorítóan szomorú jelenetek példázzák, "hogy mennyire nem lehet boldogan élni a modern, műanyag világban, hogy az ódon kisváros ódon piacán érzik jól magukat a csavargó kutyák, a gyerekek és velük a régi világból itt maradt Hulot úr."

A fiatal Sissi egy kastélyban él szüleivel és testvéreivel, apja, a bajor főherceg, tiroli birtokán. Életük békés, nyugodt elzártságban töltik napjaikat. Nem ér el hozzájuk az osztrák birodalom zaja és úgy tűnik soha nem fogja megzavarni életüket a nagyhatalmi politika. Egy napon azonban levelet kapnak Ferenc József császár édesanyjától, Zsófia királynőtől. A császár édesanyja ugyanis ki szeretné házasítani a fiát és választása Sissi nővérére esett. Az örömtől repeső császárnőjelölt, édesanyja és Sissi azonnal csomagolni kezdenek, hogy részt vegyenek azon a bálon, amit Zsófia a leendő menyasszony és fia összeismertetése miatt szervez. Az ifjú Ferenc József azonban véletlenül összetalálkozik a báltól eltiltott Sissivel. A két fiatal egymásba szeret és ezzel kihívják maguk ellen az egész korabeli birodalmi szokásrendet.

Sid, a nagydumás, kétbalkezes kőkorszaki lajhár lekési a jégkorszak elől melegebb éghajlatra távozó társait. Szerencséjére összefut Manfréddal, a magának való, marcona mamuttal. Ráakaszkodik a biztonságot nyújtó nagydarab állatra, hogy aztán némi viszontagság után együtt találjanak rá egy magára maradt embercsemetére. Manfred és Sid komoly viták után elhatározzák, hogy visszaviszik a gyermeket a családjához. Útközben, nem éppen emberbaráti szeretetből, csatlakozik hozzájuk Diego, a kardfogú tigris is.

A trilógia második része a "magyarok királynéjának" Sissinek Ferenc Józseffel kötött házasságát, a Monarchiát irányító Habsburg-ház különös világát, a pompa és a protokoll uralta ünnepeket és hétköznapokat tárja elénk. Bécsi tartózkodásának első napjától kezdve az ifjú császárné boldogtalannak érezte magát a merev és szigorú bécsi udvarban, melynek megtestesítője anyósa, Zsófia volt. Házassága első éveiben a magányba és betegeskedésbe menekült, de miután megszületett a trónörökös, akinek nevelését nem bízták rá, nyíltan is fellázadt.

Andrew kilenc éve menekült el otthonról, a kisvárosi szürkeségtől, pszichiáter apja dominanciája elől. Most középszerű színészként nyugtatókon és antidepresszánsokon él, távol az emlékektől, és távol a valódi világtól. Amikor hírt kap édesanyja haláláról, rászánja magát a háromezer mérföldes útra, hogy találkozzon elveszettnek hitt múltja emlékeivel. Otthon nemcsak apjával kezdi újraértelmezni kapcsolatát, de megismerkedik egy lánnyal is, aki szinte mindenben az ő ellentéte: Sam életvidám, optimista teremtés, aki képes arra, hogy mások szemét is ráirányítsa az élet napos oldalára.

A világ és egy jaguárcápa nincs felkészülve Steve Zissoura Bill Murray és legénységére, akik őszintén hiszik, hogy profi tengerkutatók. Sokadik képtelen dokumentumfilmjük ünneplésekor Zissou elhatározza, hogy bosszút áll azon a jaguárcápán, amelyik felfalta kedvenc munkatársát. Az őrület csak fokozódik, amikor egy Ned Plimpton Owen Wilson nevű fiatalember jelenik meg a hajón, és azt állítja, hogy Zissou fia.

Az "idióták" fiatal emberek csoportja, akikben egy a közös: az idiotizmus. A főhadiszállásuk egy villa, ahol azzal töltik szabadidejüket, hogy felkutassák az idiotizmus rejtett, méltatlanul alábecsült értékeit. Tehetségüket folyamatosan tesztelik. Habzsolják az életet, idióta tetteik révén a társadalommal dacolnak. Semmi sem fogható a sikerhez, amikor valamelyikük túlszárnyalja önmagát. Karen véletlenül találkozik a csoport három tagjával és akaratlanul is részese lesz a játéknak...

Mi van, ha 18 vagy, imádod Beckham-t, és úgy meg tudod csavarni a labdát, mint ő? Azt hiszed hogy a világ a lábaid előtt hever, mi? Hát tévedsz! Ha téged Jessnek hívnak, 18 vagy, indiai és tetejében lány, akkor felejtsd el! Azt hiszed a házasságmegszállott rokonaid hagyják, hogy a férfiak játékát játszd... Ha téged Jules-nek hívnak, 18 vagy, angol és lány, ez azt jelenti, hogy elmehetsz Amerikába, ahol a lányokat is megfizetik, akik támogatókra és normális megbecsülésre is szert tehetnek. Edzőjük, Joe segítségével Jess és Jules mindaddig jó úton haladnak, míg mindkettőjük szerelmes nem lesz, történetesen épp az edzőjükbe.

Filozofikus burleszk egy megszállott természettudósról, Nathanról (Tim Robbins) és furcsa feleségéről, Lila-ról (Patricia Arquette), akik egy nap az erdőben sétálva vademberre (Rhyas Ifans) bukkannak. A fiatal férfi a vadonban született és ott is nőtt fel. Magukkal viszik, elnevezik Puffnak, majd Nathan laboratóriumában úri modorra kezdik nevelni a szőrös, beszélni sem tudó lényt. A kísérletek nagyon jól haladnak, egyedül Puff ősi, elementáris erejű szexualitásával nem tudnak mit kezdeni.

Az ismert zeneszerző, Mimi Nachtigal és a híres énekesnő, Venus Morgenstern őrülten egymásba szeretnek. Szenvedélyes viszonyuk hét évig tart, majd szakítanak. Szétválásuk után, mindketten arra a fájdalmas felismerésre jutnak, hogy immár semmi értelme az életüknek. Kiábrándultságukra különböző gyógyírt keresnek, Venus új szeretőt talál magának, Mimi pedig megöli magát... Ám a halál nem oltja ki szerelmüket, s bár Mimi az alvilágba jut, Venus pedig az élők között marad, nem lehetnek meg egymás nélkül, hiába tűnik úgy, már túl késő. A mindenre elszánt Venus, mint Orfeusz alászáll az alvilágba, hogy megkeresse és visszahozza szerelmét a holtak birodalmából...