Ben Wade a bandájával megtámadja az egyik postakocsit és megöli a kocsist. A város vezetője csapatot szervez Wade elfogására. Dan is elszegődik kétszáz dollárért, miután nem kapott kölcsönt a rohamosan pusztuló farmjára. Hamarosan azonban rá kell jönnie, hogy elkapni Wade-t a könnyebbik feladat, élete mindaddig nincs biztonságban, amíg Wade nem kerül fel a Yumába tartó 3:10-es vonatra. A néhány fős csapat cselhez folyamodik, hogy Wade bandáját minél távolabb tudja. Ám a csel nem válik be, s mindannyian életveszélybe kerülnek.

Egy oregoni farmot hét fivér vezet. A legidősebb egy napon felkerekedik és asszonyt hoz a házhoz. A fiatal feleség, Milly nagy fába vágja a fejszéjét: elhatározza, hogy jómodorra tanítja a faragatlan sógorait és makulátlan úriemberekké varázsolja a mosdatlan, ápolatlan testvéreket. A fiúk hamarosan szintén kedvet kapnak a nősüléshez, bár fogalmuk sincs, hogyan fogjanak hozzá. Hírül vették, hogy hat szépséges hölgy érkezett a városba, úgyhogy már alig várják a napot, hogy megismerkedhessenek velük. A legidősebb testvértől kérnek udvarlási tanácsot, aki nem éppen a legmegfelelőbb módszert javasolja: arra bíztatja öccseit, hogy a Szabin nőkhöz hasonlóan egyszerűen rabolják el a lányokat...

Will Lockhart útra kel, hogy megtalálja azt a férfit, aki felelős testvére haláláért. Azt az embert keresi, aki automata fegyvereket adott el az apacsoknak. Will útja során az új-mexikói Coronado városba érkezik, nem tudván, hogy az öregedő, vak, zsarnok Alec Waggonman földjén kel át, s így könnyen veszélybe kerülhet az élete.

1863 áprilisában Marlowe ezredes azt a parancsot kapja, hogy három lovasszázaddal hatoljon be 500 km mélyen az ellenséges Konföderáció területére, és közben minél több vasútvonalat tegyen használhatatlanná. A rendkívül veszélyes küldetést erőltetett menetben kell végrehajtani. A fanatikus ezredest kizárólag a cél elérése érdekli, emberei sorsa egyáltalán nem. Ezért már az indulás pillanatától kezdve éles ellentét alakul ki közte, és a csapat orvosa, Kendall őrnagy között.

A sivár, mégis gyönyörű ausztrál táj kellő háttérként szolgál a véres és mocskos meséhez. Az ajánlat az első perctől fogva lenyűgöző alkotás. A történet klisék nélkül boncolgatja a moralitás és igazságosság kérdését, miközben minden pillanat váratlan fordulatokat rejt, és John Hillcoat rendező nem riad vissza semmitől, hogy sokkolja nézőit, miközben mindent megtesz, hogy árnyalttá tegye szereplőit. Szóval az ausztrál western kicsit karcosabb, sokkal véresebb, és talán még jobb is, mint az amerika

Lance Poole, a soson indián miután becsületrendet szerzett a gettysburgi csatában, hazatér szülőföldjére, ahol marhatenyésztéssel akar foglalkozni. Fehér birkatenyésztők azonban szemet vetnek termékeny legelőire, és felheccelik a környék fehér telepeseit az őslakosok ellen. Lance a bíróságon keresi a maga igazát, de amikor igyekezete hiábavalónak bizonyul, az erőszak eszközeihez kénytelen nyúlni. Az Ördögszoros az egyik legelső hollywoodi western volt, amely rokonszenvvel ábrázolta a jogfosztott indiánokat.

A vadnyugaton átutazó texasi, aki a világ híreit juttatja el a helyi városiakhoz, vállalja, hogy segít egy elrabolt fiatal lány megmentésében.

ane vad, szeleburdi teremtés. A Vadnyugaton persze jól jön, ha az ember lánya megáll a maga lábán, és nem retten meg akkor sem, ha indiánokkal kell tűzpárbajt vívnia. Jane azonban egy nap rádöbben, hogy harcias modorával és ütött-kopott bőrnadrágjában senki nem tekinti nőnek - legfőképpen Wild Bill Hickok nem, akivel régóta kutya-macska barátságban vannak. Wild Bill ugyanis túlságosan el van foglalva azzal, hogy buzgón csapja a szelet a Chicagoból érkezett csinos énekesnőnek, akinek másvalakiért dobog a szíve... A szerelmespárok persze végül egymásra találnak, de addig is vár rájuk sok kaland és rengeteg, ma már klasszikussá vált dallam, mint például az ötvenes évek nagy sikere, a Secret Love, amiért a Sammy Fain - Paul Francis Webster dalszerzőpárost Oscar-díjjal is jutalmazták.

Brittles kapitány egy indiánok által rendezett tömegmészárlás alig néhány túlélőjének egyike. Amikor 1878-ban hír érkezik újabb indián zavargásokról, a nyugdíjazás előtt álló Brittles újra kivonul lovasságával, de ezúttal egy újabb vérfürdő megakadályozására. Csellel sikerül az indiánokat harc nélkül jobb belátásra bírnia azzal, hogy egy éjszakai rajtaütés során ellopatja lovaikat.

Musztángokat terelt Jim Craig, remélve, hogy az így keresett pénzből megalapozhatja jövőjét, és feleségül veheti kedvesét, Jessicát. Az 1880-as évek második felében visszatér a hegyi kunyhójába, ám a dolgok azóta megváltoztak. Jessicát az apja egy bankár fiához akarja feleségül adni. Harrison rossz szemmel nézi Jim felbukkanását. Ráadásul a gazdag telepesek összefognak, és el akarják kergetni a vidék régi lakóit. A két szerelmesre hosszú és küzdelmes időszak vár.

Házasságuk során egy ígéretet nem sikerült betartaniuk. Hogy sosem lesznek szerelmesek. Egy asszony álma az új életről vállalkozó kedvének, bátorságának és belső erejének próbatételévé válik. Marty egy szekéren érkezik az amerikai határvidékre, hogy új életet kezdjen. Egy előre megjósolhatatlan tragédia folytán az asszony megözvegyül és úgy érzi, a jövő nem tartogathat már számára sok jót. Ekkor dönt úgy, hogy elfogadja a szintén özvegy Clark Davis ajánlatát és hozzámegy a férfihoz, akitől azonban nem remélhet mást, mint egy kényelmes, de szerelem nélküli házasságot, mely csak a következő tavaszig szól. Amint eljön az ideje, hogy Marty visszainduljon szülővárosába, egyre több kétség gyötri és felfedezi magában a szerelmet, melyre már sosem tartotta képesnek magát új férje iránt.

Minden filmek egyik legbájosabbja, mely Kinnan Rawling nagysikerű könyvén alapul és egy kisfiú és őzgidája közti barátságról szól. Amikor a kis jószág a család földjeinek termését veszélyezteti, nehéz döntéseket kell hozni.

Joe szereti, ha történik valami, elvégre a vadnyugaton él. Jobb híján városról városra járva párbajmutatványokból kalapozza össze a pénzt, míg egy nap nagy fülest kap. A vörös szakállas Milton tábornok hatalmas pénzszállítmányért utazik Cabot tábornok erődjébe. Joe-nak nagyszerű ötlete támad, ráveszi barátait, Lucyt és Billt, hogy a közben megboldogult Milton tábornokot helyettesítve, maguk látogassanak el Cabot tábornok erődjébe. A pontos tervet azonban csak Joe ismeri, s hamarosan alaposan palira veszi az egész erődöt.

Az észak-amerikai polgárháború után két amerikai ezredes is nekiindul a mexikói sivatagnak. Egyikük, John Henry Thomas 35 dollárért próbál meg lovakat eladni a mexikói kormánynak, míg másikuk, a déli konföderáció elkötelezett híve, James Langdon ezredes új hazát, új életet, új lehetőségeket keres magának és embereinek. A két, ellenkező oldalon álló férfi ebben az új helyzetben kénytelen félretenni haragját és egymás ellen érzett ellenszenvét, hogy együtt nézzenek szembe a közös ellenséggel, az útonállókkal és a helybeli forradalmárokkal.

Old Surehand segíteni akar a fehér telepeseknek új területhez jutni, ugyanis az emberek szegények, ám az indiánok nem szívesen engednek át értékes földeket. Ráadásul ugyanerre a területre feni a fogát az Olajherceg néven ismert gazember, aki hatalmas olajmezőket sejt ezen a helyen. Emiatt pedig megöleti Old Surehand emberét, aki a telepeseket vezette volna, s helyette a saját emberével félrevezeti őket, majd eltökéli, hogy ő maga tárgyal az indiánokkal. Surehand és Winnetou azonban felveszik a harcot a kegyetlen Olajherceg ellen. Surehand a barátja gyilkosát keresi, Winnetou pedig meggyőzi az indiánokat, hogy engedjék át a földet a telepeseknek.

Mexikó, 1864. Miközben az ország francia megszállás alatt áll, Dr. Karl Sternau a barátjával érkezik Mexikóba, hogy az emberek segítségére legyen. Az aztékok kincsét eközben többen is meg akarják szerezni. Alfonso gróf pedig még arra is képes, hogy titokban feleségül vegye a kincs hollétét ismerő azték hercegnőt.

Az 1930-as években Archie, a Szürke Bagoly nevű indián szembesül azzal, hogy otthonát, az érintetlen kanadai vadonban kegyetlen szőrme vadászok fosztogatják. Bár ő maga is vadász volt, de idővel megtanulta, hogyan szerezheti meg azt, amire szüksége van a túléléshez anélkül, hogy nagy sebet ejtsen a természeten. Az új vadászok azonban fegyvereket, dinamitot és pusztulást hoztak az erdőbe. Minél többet látott Archie a kapzsi módszerekből, annál inkább forrt benne az elhatározás, hogy megállítsa őket. Közben felkérik arra, hogy írjon könyvet élményeiről és tapasztalatairól, valamint tartson a fehér emberek számára népszerűsítő előadásokat a vadon védelméről. Arechie elhatározza, újra visszatér Kanada fenséges erdőibe, mert itt érzi igazán otthon magát. Kísérője is akad, a gyönyörű indián lány, Ana Hareobe személyében, akit Pony-nak becéznek.