Archeológusok csoportja egy csontvázat talál, amelyet Lee Jin-seok maradványaiként azonosítanak. Ám Lin Jin-seok nem halt meg, békében élte meg az öregkort. A testvére, Jin-tae viszont eltűnt a koreai háborúban. Megelevenedik a múlt, 1950-ben járunk. A háború kirobbanásakor mindkettőjüket besorozzák a hadseregbe, és a frontvonalra viszik őket. Jin-tae alkut köt a feletteseivel: ha elég hőstettet hajt végre, akkor korábban hazaengedik az öccsét. Minden küldetést elvállal, miközben féltő gondoskodásával szinte megfojtja testvérét. Ám Jin-tae az ellenség fogságába esik.

Szicília,1860. A garibalidisták partraszállásának híre megszakítja Salina hercegének és családjának templomi áhítatát. Don Fabrizio fiatal és kellőképpen cinikus unokaöccse elhatározza, hogy önkéntesként bevonul Garibaldi seregébe, és hírt hoz az események alakulásáról. Az élet látszólag továbbra is nyaralások, bálok, összejövetelek megszokott rendjében zajlik. De Don Fabrizio már tudja, az arisztokrácia helyét Szicíliában is egy új, realistább és pénzéhesebb réteg veszi át. Visconti hatalmas tablója egy hirtelen felizzó szenvedély tükrében mutatja meg ezt a hatalmas átalakulást.

McNamara 1995-ben megjelent emlékiratai inspirálták a filmet, melyben az egykori védelmi miniszter erkölcsi szempontból kérdőjelezi meg saját politikai pályafutását. Errol Morris riporter a közel húszórás interjú során nem csupán a Fehér Házban eltöltött éveiről, hanem a kormányon kívüli ténykedéséről is faggatta McNamarát. Például arról, milyen szerepet töltött be a II. világháborúban Japán bombázásában.

A harmadik század elején a gyengekezű Han császárt meggyőzi az agyafúrt tanácsosa, Cao Cao, hogy az egyetlen módja Kína egyesítésének, ha hadat üzennek a nyugati Xu és a keleti Wu királyságnak. Cao Cao vezetésével hatalmas sereg indul Wu meghódítására. Wu uralkodója, Sun Quan szövetségre lép a rivális hadúrral, Liu Beivel, hogy együtt vegyék fel a harcot az ellenséggel. A kezdeti összecsapásokat követően a Wu sereg vezére, Zhou Yu rájön az ellenség gyenge pontjára. Egyetlen esélye, hogy a tengeren kényszeríti őket harcra. A döntő ütközetre a Vörös Sziklánál kerül sor.

Egy meg nem nevezett latin - amerikai országban Valentint, az újságírót politikai meggyőződése miatt börtönbe zárják. Cellatársa egy homoszexuális és pedereszta kirakatrendező, Molina, aki besúgó. Állandóan egy háborús propagandafilmből idéz fel jeleneteket, melyben szerepelt egy bizonyos Pókasszony. Valentint a történetek egykori gazdag szerelmére emlékeztetik. A látszólag semmiben sem hasonlító két férfi között egyre szorosabb kapcsolat alakul ki. Molina nem árul el semmi használható információt fogva tartóiknak, sőt felajánlja szerelmét Valentinnek.

 Egy kegyetlen űrcsata során egy lakatlan, idegen bolygóra zuhan egy katona, és ellensége, a gyík-szerű drakóni lény.    A felszínen folytatódik a küzdelem. A csúcstechnika helyett azonban az ősi hadviselés szabályai szerint támadnak egymásra a felek. Az idegen marad alul a küzdelemben, de halála előtt még életet ad egy kis utódnak.    Az ember egyedül marad az idegen világban, ellensége, egy idegen, gyermekével.    A férfi új társával, a szokatlanul gyorsan cseperedő drakón-utóddal együtt próbálja átvészelni az időt, amíg a mentőcsapatok megérkeznek...    Wolfgang Petersen (Das Boot, Viharzóna) első amerikai filmje igazi kamaradarab, amelyet az ínyenc sci-fi rajongók a műfaj egyik filmes alapművének tartanak!

A Pekingből Sanghajba tartó expresszvonaton vegyes utazóközönség találkozik, köztük az angol Harvey kapitány és korábbi szerelme, Madeleine, akiről kiderül, ő a híres-hírhedt Sanghaj Lily. Az egyik utas, egy felkelőcsoport vezetője, a kínai Csang emberei elfoglalják a vonatot. Csang megfenyegeti Harveyt, lelövi, ha Sanghaj Lily nem teljesíti kívánságait.

Garyt és csapatát Belfastba küldik rendet tenni, ahol a protestánsok és a katolikusok között erős konfliktus van. Nagyon hamar eldurvulnak az események a csapat és a lakosság között. Amikor Gary egy fegyvert kaparintó kisfiú után rohan, leszakad a csapatától így kénytelen egyedül megpróbálni életben maradni és küzdeni a túlélésért.

Egykori főnöke, Samuel Trautman, azzal keresi fel a börtönbüntetését töltő Rambót, hogy utazzon Kambodzsába és derítse ki, hogy vajon vannak-e ott amerikai hadifoglyok. Rambónak bizonyítékot kell szereznie, mégpedig úgy, hogy fényképeket készít a fogvatartottakról. Rambo vállalja a veszélyes feladatot, mivel úgy érzi, nincs vesztenivalója. Arra azonban nem gondol, hogy az amerikai hadsereg bizonyos tisztjeinek nem érdeke, hogy kiderüljön az igazság és, hogy ezek a tisztek bármit megtesznek annak érdekében, hogy Rambo küldetése ne járjon sikerrel.

Miután a legyőzhetetlennek tűnő Napoleon egész Európát térdre kényszerítette, figyelmét Oroszország felé fordítja. Moszkvában, a közelgő háború hangulatában, Pierre Bezuhov, látogatóba érkezik régi jó barátjához, Rosztov grófhoz. Pierre szívéhez ebből a családból azonban nem a gróf, hanem annak 13 éves lánya, Natasa áll a legközelebb. A Rosztov házban természetesen több vendég is tartózkodik a moszkvai elitből, mint például Andrej Bolkonszkij herceg, illetve a szép, de számító Helena. Amikor Pierre apja meghal, a férfi hatalmas vagyont örököl tőle. A háború közeledtével Andrej herceg is elvonul a csatába. Nem sokkal később súlyosan megsebesülve tér vissza apjához és haldokló feleségéhez. Napoleon serege azonban egyre közelebb és közelebb ér Moszkvához, így az ott élőknek menekülniük kell. Pierre a városban marad azzal a céllal, hogy merényletet követ el Napoleon ellen. Az utolsó pillanatban azonban ráébred arra, hogy képtelen bárkit is megölni.

Évek óta dúl az első világháború: németek és oroszok egyaránt elkeseredetten, és egyre kimerültebben küzdenek egymással. Kolcsak ellen-tengernagy védi Pétervárt a tenger felől olyan vakmerően és elszántan, hogy a cár kinevezi a fekete-tengeri flotta parancsnokának. Az ennek örömére rendezett fogadáson ismeri meg Annát, első tisztjének feleségét, és bár jól tudja, hogy szerelme reménytelen, képtelen ellenállni az asszony bájainak. Az admirális új állomáshelyén is komoly dilemmával kénytelen szembenézni, mikor kitör a forradalom, és a matrózok le akarják fegyverezni.

Jack Sommersby (Richard Gere) nem hagy különösebb űrt maga mögött, amikor elmegy harcolni a polgárháborúba. Felesége (Jodie Foster) némileg tán meg is könnyebbül, hogy durva, erőszakos férjét távol tudhatja magától. Azt azért hét év után sem hiszi, hogy Jack ne térne vissza. Az asszonyi érzések sosem csalnak: Jack Sommersby egy szép napon visszatér - de mintha a háború kicserélte volna, mintha nem ugyanaz az ember lenne, aki volt.

Az első beszámolók szerint a Miracle at St. Anna című film az amerikai hadsereg 92., csak feketékből álló alakulatának történetét mutatja be, akik 1944-ben egy toszkán falukban estek csapdába, és a nácik mellett rasszista és alkalmatlan parancsnokaikkal is meg kellett küzdeniük.

1901-ben, szemben Németország északnyugati partjaival, a Fríz-szigeteknél két hajó is szeli a vizeket. Egyiken Arthur Davies, a volt oxfordi egyetemista tölti nyári vakációját, a másikon Dollmann, a gazdag német gyáros lányával és feleségével. Davies több jelből is arra következtet, hogy Dollmann tevékenysége több mint gyanús, ráadásul a parti őrség is el akarja távolítani a partok közeléből. Hajójára hívja volt egyetemista társát, akit kezdetben riasztanak a kényelmetlenségek. Davies viszont csökönyösen állítja, hogy valami készül Anglia ellen...

A KGB elküldi egyik titkos ügynökét, Nikolai-t Afrikába, hogy ott végezzen egy Moszkva-ellenes érzelmeiről közismert ellenforradalmárral. Ám a titkos ügynök tanúja lesz annak, hogy az oroszok és kubai szövetségeseik milyen kegyetlenül bánnak a bennszülöttekkel, és úgy dönt, átáll a másik oldalra.

Az első világháború nyugati frontján, egy véres csata után kis brit alakulat reked a fronton. A csapataikhoz visszajutást keresve találnak rá egy német lövészárok rendszerre, amelyben csak néhány zavarodott német katona bolyong. A legtöbb katonát megölik, egyet foglyul ejtenek és az árkot elfoglalják. A terv az, hogy megerősítik a védvonalakat és itt várják be az erősítést. Hamarosan azonban különös dolgok veszik kezdetüket, a britek egyre zavarodottabbá válnak és a katonák egymás ellen fordulnak.

1776-ban Anglia és Franciaország hadban állnak egymással az új amerikai gyarmatok feletti hegemónia megszerzéséért. Ezzel egy időben tizenhárom angol kolónia fellázad a korona ellen és kikiáltják az Egyesült Államok függetlenségét. A tömeg eufórikusan reagál: az emberek az utcákon ünnepelnek és ledöntik a gyűlölt III. György király szobrát. Az uralkodó hadsereget küld az engedetlen gyarmatok ellen, hogy leverje a felkelést. Ebben az időszakban érkezik Tom Dobb, a prémvadász, tizennégy éves fiával, Neddel New Yorkba. Tomot csak a kereskedelem érdekli és nem akar belekeveredni a függetlenségi törekvések eseményeibe. A háború őrülete azonban a Dobb családot is utoléri. Daisy McConnahay, az új eszmék eltökélt és gyönyörű híve, lefoglalja a hajójukat és akaratukon kívül belerángatja őket a fegyveres konfliktusba. Amikor a republikánusok összecsapnak a brit hadsereggel, Tom megsérül.