A világhíres amerikai táncos-színész-koreográfus Bob Fosse viszonylag kevés filmet készített, de művei, köztük a Kabaré, a modern musical határkövei. A Broadway-musical adaptációja nem csak óriási kassza- és közönségsiker lett, hanem új stílust is teremtett, a drámai musicalt, ami véget vetett a korábbi, csupán szórakoztatásra szánt musical korszakának. Fosse a varieté-énekesnő és egy angoltanár bonyolult szerelmi történetét történelmi keretbe helyezi. Míg a berlini lakosság az éjszakai lokálban mulat, egyre erősödik a barnaingesek terrorja.

Féltékenység, gyilkosságok, bosszúszomj, titkok, hazugságok, kísértetek, sírásók: ideális panelek bármely modern thrillerhez. A fenséges történelmi díszletekről, a lenyűgöző tájakról, a heroikus jellemekről és az emberközeli történetkezelésről Kenneth Branagh gondoskodik, aki egy igazán fantasztikus szereposztást állított össze Shakespeare legnagyobb tragédiájának, a Hamletnek a megrendezésekor. Branagh játssza Hamlet szerepét a filmben, aki meg akarja bosszulni apja meggyilkolását és akinek az a célja, hogy királyként elfoglalja jogosan megérdemelt helyét a trónon. De vajon elvezeti-e gyanúja apja gyilkosához? És saját kezével kell-e bosszút állnia? Ebben a 400 év után is időszerű történetben az igazság örökös keresése tragédiát jelent a bűnösnek, az ártatlannak és Hamletnek is.

Cyrano de Bergerac tipikus gascogne-i, kissé korpulens, torkos, nagyivó, és rettentően nagy az orra. Kitűnik a kard- és a szóforgatásban. De nagyhangúsága, gúnyolódó kedve érzékeny lelket takar. Szívszerelme, Roxane egy nála átlagosabb észbeli képességű férfit részesít előnyben, aki azonban fiatal és jóképű, ráadásul Cyrano barátja. Cyrano - riválisa kérésére - csodálatos szerelmes leveleket ír Roxane-nak, aki ezek hatására beleszeret a fiatalemberbe. A film csodálatosan rajzolja meg az önfeláldozó szerelmes, a filozófus, a költő Cyrano de Bergerac alakját

Egy öregedő házaspár, Ethel és Norman már évek óta az "Aranytó"-nál tölti a nyarat. A férfi 80. születésnapján a lányuk, Chelsea is megjelenik barátjával és annak tizenéves fiával a New England-i bungalóban. A régi feszültségek konfliktushoz vezetnek a családtagok - főként apa és lánya - között, de végül minden jóra fordul.

Előzetes megtekintése A búr háború (1899-1902) a Brit Birodalom és a dél-afrikai (főleg holland állampolgárságú) búrok között zajlott. A búrok fő célja az volt, hogy az Angliától való függetlenségüket biztosítsák. 1901-re a brit erők könnyedén elfoglalták a legtöbb búr területet, de nagy nehézségeik támadtak a rendkívül mobilis búr gerillák támadásai miatt. A Legfelsőbb Brit Parancsnokság utasítást ad a főleg ausztrálokból álló lovasezrednek, hogy támadják meg a búrokat oly módon, hogy ne szedjenek foglyokat. Ez a parancs hatalmas erkölcsi kihívás elé állítja Harry Morant hadnagyot. A megtörtént eseményen alapuló, rendkívül látványos háborús film minden idők legnagyobb ausztrál filmsikere.

A film egy dél-amerikai országban játszódik, egy véres diktatúra leverését követően. Paulina ebéddel várja férjét, Gerardo Escobart, aki a rezsim ellenes mozgalom vezetője volt. Gerardo egy ismeretlen férfival tér haza, aki segített neki, amikor defektet kapott az úton. A nő lassan rádöbben, hogy az idegen egyike volt azoknak, akik korábban kihallgatták, megkínozták és megerőszakolták. Nem ismeri a férfi külsejét, ugyanis be volt kötve a szeme, de az illata, a hangja és a zenei ízlése alapján felismerte őt. Bár nem biztos a férfi kilétében, a feltörő emlékek hatására váratlanul felébred benne a bosszúvágy. A szerepek ezúttal felcserélődnek: kínzóból áldozat, áldozatból pedig kínzó lesz.

A William Shakespeare nagyívű drámájából készült filmalkotás főszereplője Macbeth, a skót nagyúr, aki hatalomvágyától és három boszorkány sugallataitól megmámorosodva Duncan skót király ellen fordul, majd meggyilkolva őt helyébe lép a trónon. A gyilkosságoknak azonban nincs vége, s Macbeth lelki és erkölcsi züllése úgy tűnik megállíthatatlan. Felesége korábban lelkesen támogatta tetteiben, ám az asszonyt idővel lelkiismeret-furdalás kezdi gyötörni, s elméje lassan az őrület felé sodorja őt.

A nem éppen erős erkölcsű fogadóst és a kiugrott papból lett idegenvezetőt egymás mellé sodorja az élet egy lepusztult mexikói szállodában, amelyet különösnél különösebb alakok látogatnak. A film, amely Tennessee Williams színdarabja alapján készült, megkapta a legjobb jelmeznek kijáró Oscar-díjat a fekete-fehér filmek kategóriájában.

Frank Elgin egykor népszerű énekes-színész volt a Broadway-on, de ma már csak árnyéka önmagának és alig emlékeznek rá az emberek. Egy fiatal rendező, Bernie Dodd azonban mindig nagy tisztelője volt Franknek, és felkéri az idősödő színészt, hogy játsszon el egy főszerepet a legújabb rendezésében. Ez az ajánlat egyben a nagy visszatérés ígérte is. Frank azonban már nem a régi profi színész. Bizonytalan, alkoholfüggő, felelőtlen és minden terhet szerető felesége, Georgie vállal helyette, aki egyre nehezebben viseli férje depresszióját. A rendező mindent elkövet, hogy visszaadja Frank hitét és magabiztosságát. Azt gondolja, hogy a színész bizonytalanságának a feleség az oka. Nem is sejti, hogy Georgie az egyetlen, aki miatt Frank még nem dobta el magától az életét...

Aki szerelmes, jól is hazudik. Mindenki másképp, de becsapja szerelmét, élet- vagy házastársát. Az őszinteség csak idegenek között lehetséges. Két férfi és két nő keresi az élet legfontosabb dolgait: szeretetet, bizalmat, őszinteséget. Amit találnak helyette: szerelem, vágy, hazugság és kaland. Mindannyian hazudnak egymásnak, mind olyasmiket ígérnek, amelyről tudják, úgysem fogják betartani. Két házaspár története négy és fél éven át: szent elhatározások, nagy fogadkozások, hazugságok, bevallott és ki nem mondott vágyak története.

A fekete humort se nélkülöző film Anglia királyáról, III. Györgyről szól, aki uralkodása alatt fokozatosan elveszti ép elméjét. A király romló idegállapota lehetőséget ad az ellenségeinek, akik az amerikai gyarmat elvesztésével vádolják, hogy megfosszák őt a tróntól. György felesége, legodaadóbb híveivel együtt mindent elkövetnek, hogy megmentsék a királyi trónt, azonban a legjobb orvosok se képesek segíteni az őrült uralkodón. A hívek ezért a kétes hírű, William Pitt doktort szerződtetik, akinek rendhagyó gyógyítási módszerei a modernkori pszichiátriára emlékeztetnek. Miközben Dr. Pitt igyekszik a beteg elméjének mélyére hatolni, lenézően és megalázóan bánik vele. Ilyen magatartással a király korábban még sohase találkozott.