Ebben az 1929-ben készült brilliáns némafilmben tűnt fel Louise Brooks és vált nemzetközi hírű filmcsillaggá. A Franz Wedekind színdarabja nyomán készült filmben a főszereplőnőt, a jazzkorszak tragikus sorsú, hedonista táncosnő-prostituáltját, Lulut alakítja. A színdarab egyébként számtalan későbbi megfilmesítést is megélt, Alban Berg pedig operát írt belőle.
Drakulát, a véreskezű vajdát évszázadokkal ezelőtt eltemették, teste mégsem omlott porrá. Hírlik, hogy sírjából éjjelente borzongató kalandra indul és harapása után mind többen csatlakoznak a temetők mélyén bolyongó vámpírok seregéhez. A félelmetes teremtményt emésztő vágyakozás gyötri elhunyt hitvese után. Egy napon a kastélyba vetődő idegen medáljában meglátja egy lány arcképét, aki kísértetiesen hasonlít egykori asszonyára és útra kel, hogy megkeresse a gyönyörű lányt. London lakói azonban nem készültek fel a pokoli teremtmény érkezésére.
Szilveszter éjjelén bármi megtörténhet. Jó is, rossz is, furcsa is. Egy baráti társaság úgy dönt, hogy egy játékkal fűszerezi meg a bulit: egész este mind a heten úgy telefonálnak és írnak vagy fogadnak üzeneteket a mobiljukon, hogy a többiek is láthassák, hallhassák őket. És ezzel el is kezdődik a hazugságok, átverések és simliskedések hosszú sora. Mert igazából mindenkinek van egy (vagy több) titka, szégyellnivalója, másik szerelme, másik élete… és hazudni általában könnyebb, mint őszintének lenni. Persze csak addig, míg le nem bukik az ember.
Két kutyus és egy cica elhatározzák, hogy elszakadnak a gondjukat viselő családtól, és minden akadályt leküzdve megkeresik régi gazdáikat. Nekivágnak tehát a Sierra-hegység vadonjának a három gyerek és szüleik, Laura és Bob nyomát kutatva. Az állatoknak sejtelmük sincs arról, milyen veszélyek várhatnak rájuk, nem ismerik az idegen, vad világot. Bár hármuknak sem együtt, sem külön-külön nem lehet esélye a túlélésre, mégis elszántan követik azt a belső hangot, amely gazdáikhoz vezeti őket.
Seymour segédként dolgozik egy virágüzletben, a kedvence Audrey II, az egzotikus cserepes növény. A forgalom nem valami nagy, de egyik nap minden megváltozik. Seymour ugyanis rájön, hogy a kedves kis növénye húsevő. Először a saját vérével táplálja, ám ez kevés, a növény mind több és több vért követel. Audrey II hamarosan feneketlen étvágyú rémséges szörnyeteggé fejlődik. Kiderül, hogy a virág valójában egy földön kívüli gonosz húsevő. Seymour egy ideig szállítja neki az eleséget, a boltba betérő embereket. Mindez azonban nem sokáig maradhat titokban.
Mi történik akkor, ha egy angyal elkezd vágyódni a halandók mindennapjai után, és ki akarja próbálni a szerelmet? Nicholas Cage alakítja az angyalt, Seth-et, aki szerelmes lesz egy földi halandóba, a sebésznő Maggie-be. Választania kell égi és földi szerelem között. Vajon mi az, ami egy racionális gondolkodású orvosnőt arra késztet, hogy egy olyan férfihoz vonzódjon, akinek a létezését is lehetetlen elfogadnia? Maggie és Seth addig harcolnak józan eszükkel és vágyaikkal, míg végül mindent feláldoznak a szerelem kedvéért.
Cyrano de Bergerac mindig elkápráztatja a közönséget, akár verbális csatározásban, akár kardforgatásban. Mivel szent meggyőződése, hogy külső adottságai okán érdemtelen a tüneményes Roxanne szerelmére, Cyrano elrejti valódi érzéseit – Roxanne pedig eközben első látásra beleszeret az ifjú Christianbe.
Az éveken át tartó kitartó munka meghozza gyümölcsét, Dick Harper a média óriáscég alelnöke lesz. Ám a cég váratlanul összeomlik és Dicknek mennie kell. Még pénzt sem tudott félretenni a borús napokra. Most viszont zuhog, mintha dézsából öntenék. Dick és neje, Jane rettegve nézi, amint a csinos külvárosi otthonuk és az autóik elúsznak, az érdekbarátaik eltűnnek mellőlük. A korrupt munkaadója példáján felbuzdulva Dicknek ragyogó ötlete támad: ha a főnöke lopott, talán ő is célt érhet hasonló módszerrel. Frissen szerzett tudományával Dick és Jane kacagtató bosszúhadjáratba kezd.
Két jobb sorsra érdemes elítélt megszökik az Isten háta mögötti, különlegesen szigorúan őrzött börtönből. Az első feladat adott: megfelelő álruhára kell szert tenniük. Sikerül is jobb híján két csuhát szerezniük, s ettől kezdve papként fejtik ki "áldásos" tevékenységüket - ami egyáltalán nem gyerekjáték. De a második feladat még embert próbálóbb: át kellene kelniük a határ túloldalára vezető hídon, amit éjjel-nappal árgus szemekkel őriznek - kivéve, amikor a templomi körmenet áthalad rajta. Hőseinknek így mindenáron meg kell őrizniük jámbor egyházi küllemüket, ha a rájuk vadászó börtönőrök gyűrűjéből ép bőrrel akarnak szabadulni...
Az ördög még soha nem volt ennyire dögös vagy vidám! Elliot, a szerencsétlen, szerelemre éhes számítógép-technikus beleegyezik, hogy eladja lelkét hét kívánságért cserébe. De a sötétség ravasz hercegnőjének néhány trükknél több van a tarsolyában. És mielőtt azt mondhatná, hogy tűz és kénkő, Elliot élete hisztérikus pokollá válik a földön.
A büszke déliek bosszúra készülnek az elvesztett polgárháború után. Hadseregük nem lévén új és hatékony harci eszköz kifejlesztésén és Grant elnök meggyilkolásán dolgoznak. Vezérük Arliss Loveless, kinek parancsára elrabolják az Államok legnagyobb tudósait, hogy a félelmetes Tarantula nevű harci szerkezet megvalósításán dolgozzanak. A kormány két legjobb ügynökét küldi a mindenre elszánt lázadók megállítására. Az egyik James West, a nagy dumás és gyors kezű, a másik Artemus Gordon, az intelligens és ügyes kezű.
2050-ben Amerikát már egy gonosz vállalat irányítja, melynek élén a Chairman található. Az év szenzációja a Death Race, egy Amerikát átszelő autós verseny, melyben a különböző erőszakos versenyzők azért kapnak pontokat, hogy mennyi emberen hajtanak át, és hány versenytársat sikerül kiiktatniuk. A verseny címvédője Frankenstein, egy félig ember, félig robot, aki ismét bajnoki címekre szeretne törni, ám a rebellis segédpilótájának más elképzelései vannak erről.