Spencer Tracy Robert Louis Stevenson klasszikusának ebben a feldolgozásában pszichológiai mélységet ad a Victória - kori tudós szerepének, akit az őrületbe kergetnek a jó és rosszal végzett kísérletei.
1912-ben járunk. Maud Watts egy mosodában gürcölve keresi keserves kenyerét. Egy nap a munkából hazafelé menet a szüfrazsettek tüntetésébe botlik. A nőknek szavazati jogot követelők között meglepetésére ott látja egyik munkatársát is. Kezdetben ugyan vonakodva, de lassan azonosul a szüfrazsettek ügyével, és ráébred, hogy harcolnia kell a jogaiért és az emberi méltóságáért a munkahelyén és odahaza egyaránt. Maud mozgalom iránti elkötelezettsége többször próbára tétetik – tanúskodnia kell a parlament előtt, utcai csetepatéba keveredik, sőt, börtönbe is kerül...
Az illegális bevándorló Okwe nappal taxizik,éjszaka portás egy hotelben. Ugyanitt szobalány a török Senay, akinek lakásában Okwe napi néhány órára menedékre lel.A férfi és a nő alig ismerik egymást, mígnem egy éjszaka Okwe döbbenetes dologra bukkan az egyik hotelszobában. Magánnyomozásba kezd, csakhogy ebben a világban egy kiszolgáltatott bevándorlónak megszólalni sem ajánlatos, nem kérdezni…
A tehetséges és elismert ügyvédnek, Jacknek úgy tűnik, mindene megvan: menő állása, sikeres pályafutása és gyönyörű felesége. Tökéletesnek hitt életstílusa azonban egyre inkább eltávolítja az önző férfit szeretteitől. Amikor felesége belehal a szülésbe, Jack magára marad újszülött lányával, Sarah-val. A férfi összeomlik, az élet azonban nem áll meg - Jacknek le kell győznie depresszióját és foglalkoznia kell gyermekével. Végül az újdonsült apa úgy dönt, dadát fogad a kislány mellé.
Korának legkedveltebb írónője, Jane Austen (1775-1817) regényei sosem avultak el. Utolsó regényének feldolgozásából is árad az utolérhetetlen női okosság és kedvesség. Aki szereti a pletykát és az "emberi dolgokat", mindig örömet fog találni történeteiben. Emma helyes, ügyes, bár kicsit öntelt ifjú hölgy, aki missziójának tekinti a többi ember boldogulását, saját könnyed életéből kiindulva. Szárnyai alá veszi a tapasztalatlan Harrietet és férjet akar keríteni számára. Több sikertelen próbálkozás után jön rá, hogy az érzelmeket nemigen lehet kívülről kormányozni. Ő maga sem veszi észre, hogy a szerelem mindig is figyelt rá és ott állt mellette.
1970-ben Londonban került sor a Miss World szépségversenyre, amelynek a híres amerikai komikus, Bob Hope volt a házigazdája. Akkoriban a Miss World volt a bolygó legnézettebb tévéműsora, több mint 100 millió nézővel. Azt állítva, hogy a szépségversenyek lealacsonyítják a nőket, az újonnan megalakult Női Felszabadító Mozgalom egyik napról a másikra közismertté vált azzal, hogy betört a színpadra és megzavarta a verseny élő közvetítését. Ezen túl az eredmény is felzúdulást váltott ki: nem a svéd kedvenc, hanem Miss Grenada nyert – az első fekete nő, akit megkoronáztak a Miss Worldön. A patriarchátus nyilvános leszereplésének ténye órák alatt eljutott a bolygó minden pontjára, és ezzel a nyugati szépségideál 180 fokos fordulatot vett.
Gina élete kicsúszik az irányítása alól, amikor meglátja saját magát, amint egy londoni utcán kocsijában elhajt. Miközben megpróbálja feltárni ki lehet a csaló, egy félelmetes rejtélybe botlik, amibe a családja és a legközelebbi barátai is belekeverednek, így nincs akiben bízhatna.
A brit zsoldost, Lex Walkert (Craig Fairbrass) hazarendelik Afganisztánból Los Angelesbe, hogy azonosítsa lánya maradványait, ám a férfi a hullaházban szembesül vele, hogy a test egy idegen nőé. Walker úgy sejti, hogy lánya (Shannon Elizabeth) még életben van, ám nagy veszély fenyegeti, ezért meggyőzi Klein nyomozót (Jason Patric), hogy kezdjen el szimatolni lánya eltűnésének ügyében. A nyomok végül a lány korábbi főnökéhez (James Caan) vezetnek, aki cyber-milliomosként bármire képes, csak hogy megvédje birodalmát.