Maria, a fiatal és életvidám lány apácának készül. De hamar rádöbben arra, hogy az apáca élet nem neki való, ezért elszegődik a szigorú Von Trapp százados gyermekei mellé nevelőnőnek. A lány megdöbben azon, mennyire túlfegyelmezettek a gyerekek, ezért úgy dönt, hogy a mogorva Von Trapp szigorú rendszabályait felrúgva, megtanítja a gyerekeknek, hogyan örülhetnek az életnek. Hamarosan egy igazi énekkar vidám hangja visszhangzik a házban a százados legnagyobb megrökönyödésére.

William Shakespeare klasszikus történetének leghíresebb adaptációjában Laurence Olivier alakítja a dán királyfit, aki apja szellemének bosszút esküszik gyilkosa, vagyis apja testvére és anyja új férje ellen.

Helene Hanff-ot, a szókimondó amerikai írónőt és Frank Doel-t a távolságtartó angol könyvkereskedőt nemcsak egy óceán, hanem egy világ is elválasztja egymástól. Mégis, amikor Helene néhány könyvritkaságot rendel Doel-tól, egy életre szóló barátság veszi kezdetét közöttük. A könyvek szeretetén keresztül Helene és Doel megleli az egymás iránti szeretethez vezető utat, s levelezésük megrendítő és derűs pillanatokban egyaránt bővelkedő, tartós barátsággá érik.

A király, VIII. Henrik egy bálon látványosan mutatja ki, hogy ráunt feleségére, Katalinra, a "bús, spanyol tehénre" és szívesen múlatná az idejét Thomas Boleyn fiatalabbik lányával, Annával. (Anna nővére egyébként Henrik gyermekét hordja a szíve alatt). Ám Anna - testvére példájából tanulva - kijelenti, hogy csak akkor kaphatja őt meg a király, ha előbb feleségül veszi. Henriknek csaknem eszét veszi a szerelem, vagy a férfiúi kivagyiság, és mindent megmozgat, hogy elváljon a feleségétől, akit egyébként nem kevésbé botrányos körülmények között vett el annak idején.

Némeország a harmincas években. A homoszexuális Max esténként a tanszvesztita díva, Greta/George mulatójában szórakozik. A Hosszú kések éjszakáján azonban egy SS-különítmény vérbe fojtja a mulatságot. Maxéknak sikerül elmenekülnie. Próbálják meghúzni magukat, de a barátok, a rokonok vonakodnak segíteni nekik. Végül lecsapnak rájuk, ám csak Max kerül élve a koncentrációs táborba. Itt zsidónak adja ki magát, remélve, hogy jobb helyzetbe kerül, mint a homoszexuálisok. A férfi beleszeret Horstba. Martin Sherman színdarabjából.

Pályázatot írnak ki a multinacionális cég vezetői posztjára. A jelölteket összehívják a válogatási folyamat utolsó állomására. Miközben Madrid utcáin globalizáció-ellenes tüntetés zajlik, bent is egyre feszültebb a légkör. A csoportban mindenki potenciális ellenfél. Az utolsó feladat, hogy az amerikai Grönholm-módszer segítségével felmérjék saját tehetségüket. Egymással szembeállítva őket, versenyhelyzetet szimulálnak, melynek megoldása során a jelentkezőkről lehull az álarc, kiderül, hogy kiben mi lakozik. A legkülönbözőbb tulajdonságok derülnek ki: félelem és gátlástalanság, őrület és árulás.

Nagy musical-siker a Broadway színházaiban, a filmvászonra álmodva... Annie (Aileen Quinn) tízéves, cserfes és tehetséges kislány az 1930-as évek Amerikájában. Mindenkit képes levenni a lábáról szellemes és értelmes csacsogásával. Miss Hannigan (Carol Burnett) hírhedt árvaházában nő fel, amíg egy megtépázott pénztárcájú és hírű milliomos kiválasztja és meg nem hívja villájába néhány hétre. A milliomos, a szőrös szívű Oliver Warbucks (Albert Finney) vonakodva bár, de örökbe akar fogadni egy kisgyereket, hogy javítsa a róla kialakult negatív képet. Annie kedvessége és tehetséges énektudása leveszi őt is a lábáról. Annie-t választja ki, de tudja, hogy a kislánynak mennyire hiányoznak igazi szülei. Ezért a milliomos pénzdíjat tűz ki az igazi szülőknek, ha jelentkeznek és bizonyítani tudják Annie-hoz való köteléküket. A gonosz árvaházi igazgatónő tervet eszel ki a pénz megszerzésére és felbújtja testvérét, Rooster-t (Tim Curry) és barátnőjét a szülői szerep eljátszására...

Thornton Wilder híres színdarabjának filmes adaptációjában egy New Hampshire-i kisváros két családjának, a Webb és a Gibbs családnak a 20. század eleji életét követhetjük nyomon. A film a két fő karakter, Emily Webb (Martha Scott) és George Gibbs (William Holden) egymás iránti érzelmeinek kibontakozását, házasságkötését és ezen eseményekkel kapcsolatos gondolataikat mutatja be. A tragikus gyermekszülés azonban a film összes eseményét más megvilágításba helyezi.