Mozart és Salieri: a tehetség és a középszerűség ellentéte, örök harca sokakat megihletett már. Milos Forman szakított e művészi hagyományokkal. Filmje nem a középszerűség szívósságát és a zseni törékenységét ábrázolja. Az Amadeusban két súlyos egyéniség mérkőzik, ütközik meg. Forman Salierije cseppet sem kisszerű, csupán a tehetség félreismerhetetlen nagyvonalúsága hiányzik belőle. Az a fajta művészi és emberi természetesség, ami Mozartot igazán naggyá tette... Mozart halálos ágyánál Salierinek lassacskán megvilágosodik: hiába a düh és a görcsös akarás, a tehetség egészen más anyagból van. Mozarttal olyan ember távozott, aki valóban a teremtő kegyeltje volt.
A második világháború alatt egy csapat amerikai katona kerül össze a hírhedt német 17-es fogolytáborban, a Stalag 17-ben. Többnyire azzal töltik az idejüket, hogy azon mesterkednek, hogyan segíthetnének egymásnak megszökni. De amikor két rabot megölnek egy szökési kísérlet közben, nyilvánvalóvá válik, hogy spicli van közöttük. William Holden Oscar-díjat kapott a cinikus, éles nyelvű katona alakításáért, aki azzal tölti az idejét, hogy svindliket eszel ki, és különleges előjogokért seftel a németekkel.
Nyaralás közben találkozott a tengerparton Danny Zuko és Sandy Olleon. Akkor kezdődött a két fiatal szerelme. Ám a nyár gyorsan véget ért, és mindketten azt hitték, többé sosem látják egymást. A gimiben azonban újra összefutnak. A sok civódás után mindig édes a békülés.
Cyrano de Bergerac tipikus gascogne-i, kissé korpulens, torkos, nagyivó, és rettentően nagy az orra. Kitűnik a kard- és a szóforgatásban. De nagyhangúsága, gúnyolódó kedve érzékeny lelket takar. Szívszerelme, Roxane egy nála átlagosabb észbeli képességű férfit részesít előnyben, aki azonban fiatal és jóképű, ráadásul Cyrano barátja. Cyrano - riválisa kérésére - csodálatos szerelmes leveleket ír Roxane-nak, aki ezek hatására beleszeret a fiatalemberbe. A film csodálatosan rajzolja meg az önfeláldozó szerelmes, a filozófus, a költő Cyrano de Bergerac alakját
A transzvesztita Arnold Beckoff a szerelmet és a boldogságot keresi egy olyan világban, amely úgy tűnik, nem kifejezetten számára van kitalálva. Először akkor találkozunk vele, amikor 1971-ben a biszexuális szeretője összetöri a szívét. Két évvel később boldog, de rövid kapcsolatban él a szerelmével. 1980-ban pedig a biztosnak hitt kapcsolata a barátja váratlan halálával felbomlik. Miközben anyja képtelen elfogadni fia másságát, Arnold megpróbálja felnevelni a barátjával örökbefogadott fiút.
Armand sikeres transzvesztita, éjszakai bárt üzemeltet Miami Beach-en. A show-műsorok sztárja Starina, azaz a tulajdonos szeretője, eredeti nevén Albert. Velük él Val, aki Armand kudarcot vallott heteroszexuális kísérletének gyümölcse. A fiú kiválasztottja Barbara, egy ultrajobboldali szenátor lánya. A szenátor kíméletlen harcot folytat a morális züllöttség ellen. Barbara boldogan invitálja szüleit Val-hoz és furcsa családjához. A szülőknek beadott mese szerint Armand görög diplomata, csakhogy nem mindenki értesül helyesen a mese részleteiről. Az eredmény: fergeteges félreértések és sziporkázó, csípős párbeszédek. Az Őrült nők ketrece című nagy sikerű vígjáték amerikai "felújítása".
Korunk Hamlet-ja friss örököse a nagybátyja vezetése alatt működő vállalat részvényeinek. Gyenge verseket farigcsál, hájat növesztget és képtelen szembe nézni a sorsával, amit apja halálából kifolyólag rótt ki rá az élet.
Louis de Funes egyik utolsó filmje, életművének egy különleges darabja. Az egyik legnépszerűbb francia színész nagy álma volt Moliére Fösvényének filmre vétele. A televízió nem teremtette elő a megfelelő költségvetést, ezért Christian Fechner producerként támogatta a film létrejöttét. Funes először állt a kamera mögé (barátjával Jean Girault-val, a Csendőr-sorozat alkotójával) valamint a mű alapján megírta a forgatókönyvét. Az írói szerep mellett természetesen a főszereplőt, a fösvény Harpagont is ő játszotta el.
Egy nap a húszas évei közepén járó Angelo döntő lépésre szánja el magát: bejelenti, hogy elköltözik otthonról. Egy átlagos családban talán természetesnek vennének egy ilyen bejelentést, nem úgy Barberiniéknél, az olasz bevándorló családnál, ahol még javában élnek a mediterrán tradíciók. Egy rendes olasz famíliában ugyanis a gyereknek házasságkötésig a szülői házban kell élnie. Az már csak a hab a tortán, illetve a szósz a spagettin, hogy a Barberini házaspárnak még azzal is szembesülnie kell, hogy imádott fiúgyermekük nem akar megnősülni, mivel meleg. Ekkor beindul a talján hadigépezet, és fegyvernemekben nincs hiány: könnyek, ölelések, pofonok, mediterrán bombázók... Minden bevetésre kerül a megtévedt fiú helyes útra tereléséhez.