Tennessee-ben javában dúl a polgárháború. Dunbar hadnagy az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként. Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az már régóta magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar becsületes és bátor cselekedetei nyomán fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs tagjai között. Dunbar egyre inkább beépül a törzsbe, izgalmas szerelmi kalandba bonyolódik Álló Ököllel, és életre szóló barátságot köt a bennszülöttekkel.
Rio Bravo, egy kis Texashoz közeli vadnyugati városka majdnem teljhatalmú ura a gazdag, befolyásos és gátlástalan Nathan Burdette. Amikor Nathan öccse, Joe gyilkosságot követ el, kiderül, hogy van legalább egy ember a városban, aki nem hiszi, hogy a Burdette család a törvény felett állhat: ez az ember nem más, mint Rio Bravo elszánt seriffje, John T. Chance, aki gondolkodás nélkül rács mögé dugja Joe-t. Chance seriff ugyanakkor eléggé tapasztalt ahhoz, hogy tudja: Nathan Burdette nem hagyja annyiban a dolgot és megpróbálja erőszakkal kiszabadítani öccsét, mielőtt halálra ítélhetnék. Számítva a városka és a börtön várható ostromára, Chance kicsi, de annál ütőképesebb csapatot toboroz magának, akik felkészülve várják Burdette embereit.
A messziről érkezett, titokzatos Joe a mexikói határon lévő kis településen akar meggazdagodni két csempészbanda háborújából, akik régóta rivalizálnak egymással. Helyesen okoskodik, ám jó szíve eltéríti az üzlettől. Jóságán majdnem rajtaveszít, s csupán lélekjelenlétének és józan eszének köszönheti, hogy kiszabadul a rettegett Ramón fogságából. Ezután azonban már csak a bosszú érdekli.
Ahogyan az a klasszikus westernekben történni szokott, ellenséges családok harcolnak egy darab földért. James McKay - a Baltimoreból érkezett idegen feleségül akarja venni egy marhabáró lányát. Mint keleti úriember nem szereti az erőszakot, hiába gúnyolja ezért menyasszonya és a munkavezető is. Végül erőszak nélkül sikerül megvennie a tanítónőtől a környék egyetlen marhaitatóját, amely miatt ősi háború folyik apósa és annak szomszédja között. Az öregek nem tudják elfogadni a kompromisszumos megoldást és emberrabláshoz, párbajhoz folyamodnak, amelyben mindketten meghalnak. McKay magatartásának hatására azonban az új nemzedék már békésen rendezi vitás ügyeit.
Egy lírikusan erőszakos western film, mely elegyíti az új világ géppisztolyait és automobiljait, a régi stílusú lovakkal és pisztolyokkal. Egy csoport középkorú törvényen kívüli az amerikai-mexikói határon arra a felismerésre jut, hogy az idő ellenük dolgozik. Elhatározzák, hogy még véghez visznek egy utolsó akciót, mielőtt szögre akasztanák pisztolytáskáikat, és nyugdíjba mennének. Szerencsétlenségükre azonban meg kell küzdeniük a mexikói hadsereggel és egy csapat jótékony vadásszal, akiket a banda egy korábbi tagja vezet.
A híres költő, William Blake nevét viselő, egyszerű, hétköznapi figura könyvelőként dolgozott Clevelandben. Egy új állás reményében azonban Bill maga mögött hagyta a civilizációt, és az Isten háta mögötti vadnyugati városkába utazott. Ám mire odaért, a helyét betöltötték. Bill pedig ott maradt a határvidéken munka és pénz nélkül. Hamarosan megtapasztalja, hogy az élet nem fenékig tejfel errefelé, összetűzésbe keveredik, és megöl egy embert. Emiatt menekülni kényszerül. Útja során találkozik a Senki nevű indiánnal, aki társául szegődik. Miközben fejvadászok üldözik őket, a legkülönfélébb kalandokba keverednek.
Az 1850-es években járunk. A civilizációtól megcsömörlött egykori katona, Jeremiah Johnson a coloradói hegyek között telepszik le, hogy trapperként, vagyis "hegyi emberként" folytassa az életét. Akaratán kívül belesodródik az indián törzsek csatározásaiba, s egy baráti törzs feleséggel is megajándékozza. Új élete azonban kisiklik, mikor lovaskatonák érkeznek a hegyekbe, családját elveszíti, és kegyetlen bosszút esküszik...
Egy magányos, képzett szakács nyugatra utazik, hogy a szőrmebizniszben találja meg megélhetését. Az új helyen egyetlen kapcsolata egy kínai bevándorlóval lesz, aki szintén szerencsét keres a környéken. Ők ketten hamarosan együttműködnek és közös vállalkozást indítanak, amelyhez egy díjnyertes tejelő tehén is a része.
Wyatt Earp a Vadnyugat meghódításának legendás hőse volt. Fiatalon megtanulta, hogy nincs semmi fontosabb a világon, mint a család és az igazság. Azok a mozgalmas évek, melyek kiszakították a biztonságos családi élet melegéből és Amerika peremvidékére sodorták, először kalandvágyó fiatalemberré, majd megrögzött igazságosztóvá tették. Mialatt egyre híresebbé vált, folyamatosan meg kellett küzdenie vágyai és a családjáért érzett felelősség kettősségével. Testvérei és álmai iránti töretlen hűsége egyaránt jelentett számára boldogságot és tragédiát. Wyatt Earp megszállott igazságosztó, legendás seriff volt, aki attól sem riadt vissza, hogy látszólag szélmalomharcot folytasson a sokszor túlerőben lévő gonosz elemek ellen.
1878, Mexikó. John Tunstall (Terrence Stamp) felkarol egy csapat fiatalt, akiknek a vezetője nem más, mint Billy, a Kölyök (Emilio Estevez). John megegyezik a fiúkkal (Charlie Sheen, Keifer Sutherland, Lou Diamond Phillips, Dermot Mulroney) abban, hogy a farmon való munkákért cserébe, megtanítja őket írni és olvasni. A kis csapat tagjai egészen addig élvezik az új helyzetet, amíg fel nem tűnik Murphy (Jack Palance), a szomszédos farm rosszindulatú, korrupt tulajdonosa. Murphy lelöveti Johnt, miután kiderül, hogy nem akar vele üzletet kötni. A fiúk elhatározzák, hogy bosszút állnak.
George Washington McLintock, a vadnyugati marhabáró egyszerre több fronton is kemény támadással néz szembe. Azt már megszokta, hogy a féltékeny vetélytársakkal és a korrupt politikusokkal hadakozzon, de most a családon belül ütötte fel a fejét az ellen. Harcias felesége válni akar, s nála is élesebb nyelvű lánya pedig egyszerűen fittyet hány az intő apai szóra. McLintock életének leginkább embert próbáló feladata, hogy jobb belátásra bírja a két makrancos hölgyet.
A fiatal és elszánt Maggie egy elhagyatott, vad vidéken neveli két lányát. Egy nap azonban nagyobbik gyermekét, Lilyt titokzatos, sötét alakok rabolják el. Mikor Maggie rég nem látott, gyűlölt apja visszatér hozzá és felajánlja segítségét a lány felkutatására, Maggie tudja, most félre kell tennie minden sérelmét és büszkeségét, ha Lilyt még egyszer látni akarja az életben. A rejtélyes lovasok nyomába eredve még nem sejtik a baljós, lidércekkel teli jövőt, és azt sem, hogy a feszült, idegőrlő várakozás mindkettőjüket örökre megváltoztatja majd.
1875, az amerikai polgárháborúnak már egy évtizede vége, de még mindig nincs béke. Helyenként fellángolnak a harcok a bosszút forraló telepesek, elüldözött indiánok, tömegesen beszivárgó mexikóiak és a hadsereg között. Ráadásul a rendes hadsereg sem tudja fenntartani a rendet. A texasi kormányzó felkérésére önkéntes alapon szabadcsapatok szerveződnek árván maradt legényekből és veteránokból, akik a törvényesség határát nem egyszer átlépve harcolnak földjeik védelmében. Elsődleges célpontjuk John King Fisher, (Alfred Molina) a bandita, aki rettegésben tartja a határvidéken élőket.
Jesse James (Colin Farrell) csak egy volt a Missouri és Liberty mellett élő békés farmerek közül. Talán soha nem ismerjük meg a nevét, ha egy korrupt vasúttársaság nem igyekszik, az eszközökben sem válogatva, a környék földjeinek megszerzésére. Jesse és barátja, Cole Younger (Scott Caan) egy fiatalokból álló csapatot toboroz a társaság és pribékjei visszaszorítására. Ádáz harc kezdődik a felek között, és a földrablók kíméletlen hajszát indítanak ellene. Jessenek egyre több ellenséggel kell szembe néznie, miután a fejére kitűzött busás vérdíj ígérete a barátokat is megszédíti.