Marcello Clericinek, a megbecsült filozófusnak bűn komplexusa van, amióta 13 éves korábban rálőtt egy erőszakoskodó férfire. Abban a hiszemben, hogy megölte támadóját, állandó alkalmazkodási kényszerben szenved. A fasizmus uralomra jutása után csatlakozik a hatalom birtokosaihoz, és az erkölcsi feloldozás reményében részt vesz egy politikai gyilkosságban is. A fasizmus bukása után Marcello az ünneplő tömegben fölfedezi azt a férfit, akinek képzelt halála őt szerencsétlenségbe és valódi bűnbe sodorta.
Az írországi Magdalene menhelyeket az Irgalmas Nővérek apácarend tartotta fenn. A fiatal lányokat ide vagy családjuk, vagy az árvaház küldte, hogy fogvatartásuk alatt a rend mosodájában keményen dolgozva bánják meg vétkeiket. A lányok bűnei nagyon különbözőek voltak. Ha egy lány gyermeket szült, vagy túl csinos, túl csúnya, túl okos, vagy buta volt, vagy például unokatestvére megerőszakolta, egyenes volt az útja a menhelyre. A lányok évi 364 napot dolgoztak, a fizetség pedig éhezés, verés, megaláztatás és erőszak volt. Nők ezrei éltek és haltak meg itt. Az utolsó Magdelene menhelyet 1996-ban zárták be. A film négy fiatal lány sorsát kíséri végig a hatvanas években, igaz történet alapján.
Negyvenöt május 8-án, amikor mindenki a győzelmet ünnepli, Maciek és barátja, Andrzej a párt megyei titkárát, Szczuka elvtársat és kíséretét akarja megölni. A golyók célt tévesztenek, de a kudarc nem töri le a fiút. A feladatot mindenképpen végrehajtja. Este a szállodában Maciek megismerkedik Krystynával, s az együtt töltött szerelmes éjszaka után kritikusabban vizsgálja jövőjét. Szakítani akar múltjával, nem akar többé gyilkolni, bujkálni. Andrzej azonban megvetéssel hallgatja szavait. Maciek utoljára vállalja a gyilkos szerepét.
1941 egyik estéjén Shlomo, a falu bolondja világrengető hírekkel tér haza: a nácik a szomszédos települések összes zsidó lakóját ismeretlen helyre deportálják. Az ő falujuk a következő a listán. Az öregek tanácsa a rabbi vezetésével még aznap este összeül, hogy megvitassák, hogyan menthetnék meg a közösséget. Végtelen veszekedések után a legjobb ötlet csak hajnalban pattan ki Shlomo fejéből: szervezzék meg saját ál-deportálásukat. Eljátsszák az áldozatokat, a vonatszerelőket, a náci tiszteket és katonákat. A fellelkesült lakosok náci egyenruhákat szabnak, vásárolnak egy leselejtezett rozsdás mozdonyt, svájci rokonukat hazahívják, hogy németül tanuljanak tőle, hamis iratokat gyártanak és kocsiról kocsira összetákolják a vonatot.
Derry, Észak-Írország, 1972. január 30. A városban ezen a napon békés tüntetés készül a brit kormány intézkedése ellen, mely lehetővé teszi a katolikus írek börtönbe zárását bírói ítélet nélkül. A felvonulás szervezője Ivan Cooper, aki hisz abban, hogy békésen meg lehet oldani a konfliktusokat. A tüntetők között feltűnik a 17 éves katolikus Gerry Donaghy is, aki gyűlöli az ellenségeskedést, és legszívesebben protestáns barátnőjét venné feleségül. A demonstrálók brit katonákkal találják szembe magukat, akik éles lövedéket is bevetnek. A Véres vasárnapon tizenhárom fegyvertelen tüntető hal meg, tizennégyen pedig súlyosan megsebesülnek.
A 13 éves Tobias Wolf (Leonardo DiCaprio) apa nélkül nőtt fel. Anyja, Caroline (Ellen Barkin) úgy dönt, itt az ideje, hogy a fiának apát, magának pedig férjet találjon. Hozzámegy Dwighthoz (Robert De Niro), a középkorú munkásemberhez, aki korántsem örül egy idegen kölyöknek. Dwight hamar kimutatja a foga fehérjét, rendszeresen bántalmazza Tobiast, aki csak úgy szabadulhat meg kínzójától, ha bekerül egy bentlakásos iskolába.
A koncentrációs táborok poklát megjárt Karin, hogy a háború után mielőbb szabad lehessen, férjhez megy egy olasz halászhoz, aki egy működő vulkán, a Stromboli tövében él. Rossellini Ingrid Bergmannal készült első filmje a neorealizmus nagy mesterei közül elsőként fordul az emberi lélek mélységei felé. (port.hu)
Danny Balint egy szélsőségesen rasszista skinhead-banda tagja, aki társai közül talán a legradikálisabban fogalmazza meg antiszemita nézeteit. Hamarosan a szekta egyik kulcsfigurája, hangadója lesz. Senkinek még csak meg sem fordul a fejében, hogy Danny súlyos titkot őriz: ő maga is zsidó származású!
Steven Spielberg produkciójában és a híres rajzfilmrendező Don Bluth rendezésében nagy sikert aratott rajzfilm Fievel, a kis egérfiú vidám-szomorú kalandjait meséli el, aki szüleivel útnak indul Oroszországból a XIX. század kellős közepén, hogy új életet kezdjen, és örökre megszabaduljon a macskák üldözésétől. A viharos tengeri utazás közben Fievel a tengerbe pottyan, de szerencsésen partot ér New York kikötőjében, ahol nekivág, hogy felkutassa családja tagjait.
A titkosszolgálat szerint áruló van az FBI soraiban. A nyomok a legmagasabb szintre, Robert Hanssen igazgatóhoz vezetnek. A huszonhat éves, kiképzés alatt álló ügynökjelöltre, Eric O'Neillre vár a legnehezebb feladat. Be kell férkőznie Hanssen bizalmába és le kell lepleznie a "vakondot", aki lepaktált a szovjetekkel. Asszisztensként került a gyanúsított mellé és a legfőbb dolga, hogy bizonyítékot találjon a gyanúba keveredett felettese ellen. A szupertitkos akció keretében mindenféle segítség és biztosíték nélkül kell belevágnia a veszélyes kémjátszmába. Valós történet alapján.
Európa, 1916. Kalandvágytól és a repülés iránt érzett megszállottságtól fűtve a 24 éves Manfred von Richthofen (Matthias Schweighöfer) sokezer társához hasonlóan háborúba indul. A repülés zsenije ünnepelt harci pilóta lesz, ő és barátai gyorsan ikonná válnak a csatamezők katonái szemében. Becsület, lovagiasság, becsvágy, megszállott érdeklődés a technika és a repülés iránt - ezek a vonások jellemzik őket. Manfred von Richthofen vörösre festett Fokker gépe rettegett, mégis elismert szimbólummá válik az első világháború ellenséges légierői számára is.
Az egyetemista Emily Rose egyik éjszaka, amikor egyedül van kollégiumi szobájában, hallucinálni kezd és elájul. Ahogy rosszullétei egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, Emily, hithű katolikus lévén az egyházhoz fordul segítségért. Az egyházi vizsgálat megállapítása szerint a lányt az ördög szállta meg, csak az ördögűzés segíthet. A szertartást a lány plébánosa, Richard Moore atya végzi. Amikor Emily a kegyetlen ördögűzés következtében meghal, az atyát bíróság elé állítják, és gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolják. A film megtörtént esetet dolgoz fel.
Chris és Annie, minden különbözőségük dacára, a legjobb barátnők. Békés és gondtalan kisvárosi életükre azonban árnyék vetül, amikor Annie férje leukémiában meghal. Chris, a helyi Women's Institute aktív tagjaként pénzgyűjtő akcióra ösztönzi társait a városi kórház javára. Ötlete látszólag hagyományos: készítsenek el egy naptárat, minden hónaphoz egy nő fényképével, klasszikus nőegyleti tevékenység közben, mint például a befőzés vagy a virágkötés. Valóban szokványosnak hangzik, de az ötlet rejt egy szokatlan részletet is: az asszonyok meztelenül szerepelnek a képeken. Ezzel egy csapásra a címlapokra kerülnek, Hollywood-i népszerűsítő körútjuk során talk show-kban lépnek fel és magazinok címlapjaira kerülnek. A nagy felhajtás és csillogás azonban Chris és Annie barátságát is próbára teszi
A film nem a háborúról szól, hanem arról, hogy micsoda bátorság kell ahhoz, hogy ne legyen háború. A megtörtént eset ihlette film Vostrikov kapitány (Harrison Ford) hősiességét követi nyomon, akit a hidegháború csúcsán a nukleáris rakétát hordozó tengeralattjáró, a K-19 parancsnokává neveznek ki, az eredeti parancsnok Mihail Polenin kapitány (Liam Neeson) helyére. Vostrikov azt a feladatot kapja, hogy villámgyorsan indítsa el első útjára a rosszul előkészített, nem megfelelően felszerelt tengeralattjárót - s nem számít, hogy milyen áron.
Amerikai pilóták várakoznak az Adrián egy anyahajón. A közelben háború dúl, ők mégsem mozdulhatnak. Amikor azonban egy rutin felderítő repülés során egyikük, az akcióra legéhesebb pilóta, az elfoglalt bosnyák terület fölött lefényképez valamit, elszabadul a pokol. A gépet lelövik, a katapultáló pilóták egyikét a szerbek elfogják és kivégzik. A másik elrejtőzik és igyekszik kiképzésének megfelelően átvészelni az ellenséges területen azt az időszakot, amíg érte nem jön a mentőalakulat. De a mentőalakulat nem jön. Míg ő borzasztóbbnál borzasztóbb kalandokon megy keresztül, az amerikai hatóságok csupán diplomáciai bonyodalmat sejtenek az esetében és ragaszkodnak eddigi taktikájukhoz: jobb, ha nem történik semmi. Ám a túlélő pilóta közvetlen felettese életében először elhatározza, hogy nem engedelmeskedik a parancsnak. Magánháborúba kezd, hogy megmentse életveszélyben lévő katonatársát.
A film egy náci német történelmi dráma propagandafilm, amelyet a Terra Film készített Joseph Goebbels parancsára. Minden idők egyik legantiszemitább filmjének tekintik. A XVIII. század harmincas éveiben Károly Sándor – kinek neve következetesen Karl Alexandernek volt föliratozva; rosszul: királyok, hercegek, grófok nevét ugyanis magyarítjuk –, Württenberg hercege, hogy fényűző életmódját folytatni tudja, kölcsönökért a zsidó bankárhoz, Joseph Süss Oppenheimerhez fordul, aki egyre nagyobb befolyásra tesz szert az udvarban. Praktikákkal, zsarolással, ügyeskedéssel eléri, hogy az akaratgyenge herceg teljesen az ő bábjává váljék, így teljhatalomra tesz szert Württenbergben. Károly Sándor szembekerül saját – a zsidó bankár ténykedését hevesen ellenző – nemesi tanácsával, s Württenberg a polgárháború szélére sodródik. A herceg azonban szívrohamot kap, meghal és ezzel Oppenheimer hatalmának is befellegzik. Jud Süsst bíróság elé állítják és kivégzik.