A lelkileg labilis, özvegy Diane egyedül neveli kamaszfiát, a hiperaktív Steve-et, aki gyakori dühkitöréseivel nehezíti meg anyja életét. Új városba kell költözniük, ahol Diane a szomszéd magántanárnőtől, a különc Kylától kér segítséget. Kyla hamar a család részévé válik, és úgy tűnik, minden gondjukra tudja a megoldást...
1960. december 25-én megszületik Zac Beaulieu, egy átlagos kertváros átlagos családjába negyedik fiúgyermekként, egy mélyen szerető anya és egy fiaira végtelenül büszke apa óvó karjaiba. Zac legkisebb fiúként az apja kedvence lesz, közös kocsikázásaik, titkos nassolásaik legszebb gyermekkori élményeivé válnak. Ám korán kiderül, hogy Zac Beaulieu más, mint a többiek, különös egyénisége akaratán kívül indít el egy törésvonalat kettejük kapcsolatában. Az évek telnek, a kamaszkori lázadásokat a Pink Floyd, a Rolling Stones és David Bowie zenéje röpíti a szárnyán. Zac élete pedig folyamatos útkeresés. Ugyanolyan erővel akarja saját magát, a vágyait és identitását megtalálni, mint amilyen kétségbeesetten próbál megfelelni az apjának.
Nanuk napbarnított arca csupa ránc. A szája szögletében összefutó ráncok erőteljessé, ugyanakkor szárazzá teszik nevetését. A közelképek után a végtelen jégtáblák totáljait látjuk. A kulturális antropológiai filmek úttörő darabjában bepillantást nyerhetünk a századeleji eszkimó kultúrába és életmódba.
A törékeny, fellegekben járó Ágnes nővér a zárdában hozza világra gyermekét, majd megfojtja a kicsit, de tagadja, hogy tudna bármilyen kisbabáról. Ágnesnek hallucinációi vannak, mélyen vallásos, állítása szerint Isten parancsára cselekszik. A gyermek halála miatt a rendőrséget is bevonják az ügybe, pszichiátert is küldenek a zárdába, hogy megállapítsa, zavart elméjű-e Ágnes. Dr. Martha Livingston elszánt küzdelmet folytat azért, hogy Ágnes megértse a világot, és előkerüljenek a bűnösök
Egy Quebec környéki falucskában megváltoztak a dolgok. A helyik valahogy nem a régiek többé, különös és vérfagyasztó szórakozást találtak maguknak.