A film több átlagos amerikai állampolgár ügyének bemutatásával nyit, akiknek életét szétzilálta, tönkretette - és néhány esetben bevégezte -, valamiféle egészségügyi ellátási katasztrófa, így nyilvánvalóvá válik, hogy a válság nem csupán azt a 47 millió polgárt érinti, akik biztosítás nélkül élnek, hanem azokat is, akik lelkiismeretesen fizetik járandóságaikat, ám a bürokrácia bármikor lesújthat rájuk is. Miután bemutatja, hogyan is került ilyen szörnyű állapotba a rendszer (a rövid válasz a profittermelés és Nixon elnöksége), a rendező magával visz minket egy földkörüli útra, amely során olyan országokat is meglátogatunk, mint Kanada, Nagy-Britannia és Franciaország, ahol minden állampolgár alanyi jogon részesül ingyenes egészségügyi ellátásban.
A film férfi főszereplője felkeresi ex-nejét, akit 16 éve nem látott. Az újratalálkozás után ismét összeházasodnak. A női főszereplő férje keresésére indul, aki két éve nem jött haza.
Charlie és Alan egykor szobatársak voltak az egyetemen. Évekkel később összefutnak és felújítják korábbi barátságukat. Charlie a 2001. szeptember 11-i terrortámadásban veszítette el feleségét és gyermekeit. A tragédiát azóta sem tudta feldolgozni, megkeseredett ember lett, ráadásul mentális problémákkal küszködik, Alan pedig bár jól szituált és példás családi életet él, mégis boldogtalan, tele van kötelezettségekkel és gondokkal. A találkozás mindkettőjük számára egyfajta mentőkötél, egymás segítségével próbálnak túljutni a nehézségeken.
Mihez kezd egy medvebocs, ha elveszítette a mamáját? Milyen önfeledten gurulni lefelé a domboldalon, virágokkal játszadozni, mérges gombától hallucinálni? Hogyan kell táplálékot szerezni, megküzdeni az életért, megismerni a veszélyeket? Ezekre a kérdésekre kaphatunk válaszokat egy izgalmas, megható és gyönyörű képekben megkomponált dramatikus természetfilmben. A filmben igazi állatok a főszereplők, akik a túlélésért küzdenek a vadonban. Történetünkben az ember, a vadász pedig talán felismeri a titkot, hogy nagyobb mámort jelent élve hagyni, mint ölni. Jean-Jacques Annaud, a számos, élményt nyújtó mozifilm rendezője (A szerető, A rózsa neve, Ellenség a kapuknál) több mint 4 évig dolgozott ezen a természetfilmen, és a következőket mondta egy interjúban: "Azt szeretném elérni ezzel a filmmel, hogy az emberek becsüljék ezeket az abszolút bűbájos teremtményeket, akik érzelmekkel, véleménnyel, barátokkal és intelligenciával rendelkeznek."
Charles vidékről kerül fel Párizsba, az egyetemre, s ott unokatestvére, Paul veszi a szárnyai alá. A hercegnő és könnyelmű Paul bevezeti Charles-t a sznob, züllött életet folytató diákság köreibe. Amikor Charles beleszeret Florence-ba, de őt hamarosan Paul ágyában találja, bekövetkezik az első törés az unokatestvérek viszonyában. Florence mint Paul barátnője beköltözik kettejük lakásába. Charles azzal próbálja túltenni magát ezen a helyzeten, hogy mint a megszállott készül a vizsgára. Paul magabiztos fellépésének köszönheti, hogy hiányos tudása ellenére is leteszi a vizsgát. Charles viszont, teljesen kiborulva, megbukik. A gyűlölettől hajtva éjjel le akarja lőni unokatestvérét, de a pisztoly csütörtököt mond. Másnap reggel, amikor Paul játszva hadonászik a fegyverrel, az véletlenül elsül, és halálos lövés éri Charles-t. Paul most rendül meg először igazán.
A leszálló ágban lévő színésznek, aki évek óta nem filmezett, lehetősége nyílik, hogy újra dolgozzon. Ehhez személyes tapasztalatokat akar szerezni, ezért betér a szegény latin negyed egyik szupermarketébe. Itt találkozik Scarlettel, a pénztárossal. A férfit elbűvöli a fiatal nő. Összeismerkedik vele, majd amikor Scarlet műszakja lejár, megkéri, hogy fuvarozza haza. Kiderül, hogy a lány nem szereti a munkáját, váltani akar. A színész ezért segít neki felkészülni egy állásinterjúra. A lánynak önbizalomra van szüksége, a férfinak meg arra, hogy eldöntse, hogyan tovább. A találkozás mindkettőjük életét megváltoztatja.
1915, Törökország. AQ jómódú örmény Avakiancsalád vidéken él, az úgynevezett Pacsirtavárban. Tiszteletben álló polgárok, gyakran adakoznak, és mindenkinek ott segítenek, ahol tudnak. A családfő ravatalánál - akinek halálos ágyán szörnyű látomása volt -, mindenki megjelenik, aki tiszteli őket, és akit ők tiszteltek, törökök, örmények egyaránt. A törökök azonban készülnek valamire: meg akarják alkotni a Nagy Törökországot, amiben nincs helye a gazdag és "áruló" örményeknek. Katonák százai indulnak parancsra kiirtani minden örmény férfit (korra való tekintet nélkül), a nőket és lányokat pedig Aleppo közelébe deportálják.
A magas rangú szovjet hírszerzőtiszt családjával turistaúton van az Egyesült Államokban, és úgy döntenek, hogy nem térnek haza, hanem menedéket kérnek. A francia hírszerzés értesül először az esetről, és megbízzák André Deveraux-t, hogy nyomozza ki a tiszt hollétét.