Skeeter a főiskola befejezése után újságíróként próbál pénzt keresni, de elhatározza, könyvet ír az előkelő déli családoknál szolgáló cselédekről, méghozzá a szolgálók nézőpontjából. Hosszas rábeszélés után Aibileen, Skeeter legjobb barátjának házvezetőnője, a hallgatást megtörve elsőként mesél a kívülállók számára zárt fekete közösség félelmeiről. Annak ellenére, hogy Skeeter életre szóló barátságait kockáztatja, Aibileennel közösen folytatják a kutatást, és hamarosan több nővel találkoznak, akik szeretnék elmesélni történetüket, és kiderül, sokkal több mondanivalójuk van, mint amire számítottak.

Charlotte most is abban a házban él, amelyben 37 évvel ezelőtt a kedvesét meggyilkolták. A ház egy ott épülő autósztráda útjában áll. Mivel egyedül nem képes az otthonát megvédeni, unokatestvérét, Miriamet hívja segítségül. Röviddel az ő megérkezése után a házban rémisztő dolgok történnek. Sok jel arra utal, hogy annak idején Charlotte ölhette meg Johnt. Ő maga még mindig nem hiszi el John halálát, és ebbe lassan bele is őrül. Félig elborult elméjével kitalálja, hogy Miriam és a saját orvosa a vesztébe hajszolják, hogy az örökséget megkaparinthassák.

1961 januárjában járunk. Llewyn Davis fiatal zenész, aki egyik napról a másikra él, és igazából semmi terve nincs a jövőre nézve. Ennek ellenére reménykedik abban, hogy egyszer híres énekes lehet, bár tudatosan semmit sem tesz a sikerért.

A tengert megunva Paul, a svájci szerelő, aki egy kereskedelmi hajó zajos belsejében dolgozik, Lisszabonban köt ki.

1852, New Orleans. A csinos, ám önfejű July meggondolatlan kijelentéseivel és felelőtlen tetteivel visszariasztja vőlegényét a közelgő házasságuktól. A jegyesség felbontását később a lány százszor is megbánja, de egykori udvarlója már másnál vigasztalódik. Amikor a városban kitörő sárgalázjárványban egykori kedvese is megbetegszik, mindent elkövet, hogy ő maga ápolhassa a férfit. "Scarlett O'Hara kelt életre July személyében" - írta a New York Times kritikusa Bette Davis Oscar-díjas alakításáról.

"Ave Caesar, morituri te salutant", azaz "Üdv, Caesar, a halálba menők köszöntenek" - ezek voltak az ókorban a kilátástalan harci feladatra induló katonák utolsó szavai. A küldetés most hasonlóan reménytelen. A célpont: egy felbecsülhetetlen értékű "kincset" szállító, a második világháborús Japánból Németországba tartó hajó. A kulcsfontosságú rakomány a járművek mozgásához, vagyis a háború folytatásához nélkülözhetetlen alapanyag, a gumi - amire viszont az ellenfélnek, az árgus szemekkel figyelő angolszászoknak is nagy szükségük van. A brit hírszerzésnek sikerül feljuttatnia a fedélzetre az emberét, egy náciellenes érzelmű németet, akinek az a fő feladata, hogy a döntő pillanatban megakadályozza a kapitányt a hajó - és az áhított szállítmány - felrobbantásában...

Porozd be az orrod, bébi, megyünk Hongkongba!" - morogja az öreg tengeri medve, és így is lesz. Ám az odavezető 300 mérföldes vízi út veszélyekkel teli, főleg ha az ember fia egy egész falunyi menekültet rejteget a hajóján, és közben a kínai vörösök lihegnek a nyakába. No, de Tom Wilder kapitány szemlátomást otthon érzi magát a veszélyes vizeken. Ezért is fordult hozzá segítségért Cathy Grainger, akinek apját a kínaiak ölték meg.

Az amerikai polgárháború második évében járunk. Belle, a csinos fiatalasszony már két éve nem hallott hírt gyűlölt férje, Harlan felől. Az asszonynak komoly anyagi gondjai vannak, emellett meg kell küzdenie erőszakos szomszédjával, Jebbel is. Azonban váratlan vendégei érkeznek: rég nem látott bátyja, Jasper és az általa verbuvált partizáncsapat; mindeközben Hattie, Belle és Jasper húga titokban segítenek a szökött rabszolgáknak továbbállni Észak felé. Az ő segítségét kéri a szökött rabszolgalány, Kessie is, aki a családját próbálja újraegyesíteni.