A nagyravágyó falusi fazekas és mihaszna sógora a meggazdagodás, illetve a szamuráj dicsőség reményében indul el családostul a messzi városba, hogy aztán kiábrándultan és bűnbánóan meneküljenek vissza onnan. Hiszen álmaikat csak csalással, illetve egy pusztító kísértetnek bizonyuló hercegnő (Kyo Machiko) segítségével tudják megvalósítani, és az árat feleségeik fizetik meg: a fazekasét (Tanaka Kinuyo) megölik, a sógorét bordélyba hurcolják a fosztogató katonák. Ebben a minden erkölcsi értékrendet elvesztett, kegyetlen és kaotikus világban - döbben rá a szereplőkkel együtt a néző - az egyetlen kapaszkodó az egyén számára a szeretet, amelynek ereje a halált is képes legyőzni.

Dzsube Kibagami, a legendás harcos magányosan vándorol az országban. Útja során megment egy gyönyörű nindzsanőt, Kagerót, akinek társait lemészárolta Tesszaj, a démoni erejű harcos. Kagero a közeli Koga nindzsa klán tagja, és azért indult útnak, hogy kiderítse, mi okozta azt a szörnyű járványt, ami egy egész falut kipusztított. Hamar kiderül, hogy a támadó nincs egyedül, ő csak az egyik Kimón nyolc ördöge közül. Dzsube nem menekülhet előlük, egytől-egyig le kell győznie őket, ha életben akar maradni, de nem pusztán a saját élete a tét: egy olyan összeesküvés nyomaira bukkan, ami az egész sógunátus jövőjét veszélybe sodorhatja.

A koreai háború idején egy eldugott hegyi faluban véletlenül összetalálkozik egymással egy amerikai pilóta, két dél-koreai és három észak-koreai katona. Az ellenségeskedésből azonban mit sem értenek a békés falubéliek, akiket senki nem tájékoztatta a véres testvérháborúról.

Massoud Amir Behrani iráni bevándorló megtakarított pénzének jelentős részét arra fordítja, hogy a lehető legjobb körülményeket teremtse meg lánya számára a tökéletes házassághoz. A menyegzőt követően vagyona maradékából házat vásárol egy aukción, nem sejtve, hogy ezzel egy jogi huzavona kellős közepébe kerül a ház volt tulajdonosával. Kezdetben csak a paragrafusok ütköznek egymással, ám később a személyes ellentétek komoly konfrontálódást eredményeznek tragikus következményekkel.

Ahab kapitánynak, a Pequod nevű hajó gazdájának van egy rögeszméje: amióta egy hatalmas fehér bálna, amelyet Moby Dicknek nevezett el, letépte az egyik lábát, eszeveszetten űzi az állatot, hogy harcban győzze le. Elszánt konokságával életveszélyes helyzetbe sodorja magát és a legénységét. A megszállott kapitány és emberei erejüket a végsőkig megfeszítve küzdenek a természet erői ellen. Végre sor kerül az utolsó összecsapásra a félelmetes állattal. A Herman Melville regénye alapján készült pergő cselekményű, csodálatos képi nyelvű, izgalmas kalandfilmet John Huston csaknem két évig forgatta. A gyártási költség az akkori idők többi filmjéhez képest szenzációs összegre, ötmillió dollárra rúgott.

Amynek váratlanul rég nem látott apjához kell költöznie. A bohém művésznek semmi szüksége egy kamaszlány társaságára: nem is nagyon értik meg egymást, együtt élnek, de mindketten a saját útjukat járják. Egyszer Amy elhagyott fészket talál. Úgy dönt, hogy gondját viseli a tojásoknak, amelyekből hamarosan csetlő-botló kislibák bújnak elő. A kicsinyeknek anya kell: nem sokat haboznak, választásuk Amyre esik, hiszen születésükkor őt látták meg először a világból. Amy azonban nem olyan biztos a dolgában, lehetetlennek tűnik, hogy ő tanítsa repülni a madarakat. Apjának azonban egy merésznek tűnő tervvel áll elő.

Egy békésnek induló tengeri kirándulás rémálommá változik, amikor a látóhatáron feltűnik egy elhagyatott hajó. Ingmar és felesége, Rae egy tragikus autóbalesetben elvesztette a kisfiát. A tengeren, egy yachton próbálnak megszabadulni a tragikus élménytől. Hirtelen a távolban egy másik hajóra lesznek figyelmesek, illetve az attól sietve távolodó mentőcsónakra. A hajón életnek semmi jele, a csónak egyetlen utasa pedig Hughie Warriner, egy ijedtnek tűnő fiatal amerikai, aki azt állítja, hogy ételmérgezés végzett a társaival. Ingram, hogy bizonyosságot szerezzen a történet valódiságáról, odaevez a hajóhoz. Gyanúja hamarosan beigazolódik: valami sokkal rémisztőbb végzet jutott a titokzatos hajó utasainak. Hirtelen felesége sikoltására lesz figyelmes, és ijedten látja saját távolodó yachtjukat, Hughie-val a kormányrúdnál.

Fiatal férfi áll az elegánsan berendezett Edward-korabeli szalon közepén és vadul azt kiáltja: "Két énem van, az egyik Earl of Graystone, a másik egy vadember!" Hugh Hudson filmje azt a kettősséget mutatja be, amely jellemezte John Clayton életét. Azt történetet, amely amióta a világ tudomására jutott lebilincselte mind a olvasók, mind a filmkészítők fantáziáját. John kiskorában jutott árvaságra, méghozzá Afrika szívében. A vadonban a majmok találtak rá, fogadták be és nevelték fel. Innen tért vissza az ifjú ember, igazi embercsaládja védőszárnyai alá, az előkelő nemesi környezetbe, Skóciába.

Jarednek és Samnek nincs pénze, de annál nagyobb a becsvágya. A fiatal pár, a bahamai vizeken kutat elsüllyed roncsok után. Jared barátja, Bryce, az öntelt ügyvéd látogatóba érkezik a barátnőjével, Amandával. Együtt búvárkodnak, miközben rábukkannak egy roncsra, a közelében pedig egy repülőgép maradványaira. A géptestben nagy mennyiségű kábítószert találnak. Bryce azt indítványozza, hogy adják el a kokain egy részét, és az így szerzett pénzből folytassák az expedíciót. Amikor elutasítják a tervét, a saját szakállára próbál üzletelni, veszélybe sodorva ezzel Jared és Sam életét.

A film cselekménye az Atlanti-óceán 16 000 lábnyi mélységében zajlik. Leküldenek egy 7 főből álló bányászcsapatot a lenti ásványok kibányászására. Már csak néhány nap van hátra, hogy hazamehessenek, amikor egy baleset folytán rábukkannak egy elsüllyedt orosz kutatólabor-hajóra, ami az adatok szerint még mindig szolgálatot teljesít. Kiderül, hogy a hajót szándékosan elsüllyesztették, mivel emberi genetikai kísérleteket folytattak rajta, és meglehetősen balul sült el a dolog. Rejtélyes körülmények között haltak meg a rajta dolgozó tudósok. A bányászok közül ketten isznak a leginkább vodkának tűnő kísérleti anyagot - 24 órán belül halottak, vagy legalábbis úgy néz ki...