Az 1900-as évek elején minden az olajról szól az amerikai határvidéken. Amikor Daniel Plainview hírét veszi, hogy van egy kisváros nyugaton, amely szinte fürdik az olajban, felkerekedik és a fiával együtt útnak indul Kaliforniába. Számítását siker koronázza, megcsinálja a szerencséjét, gazdag emberré válik. Ám a kitermelt olaj mennyiségével egyenes arányban növekszik a konfliktusok száma. Az olajbányászat velejárója a korrupció, a csalás, a pénz, a gazdagság ígérete elvakítja az embereket, veszélybe kerülnek a hagyományos értékek.
A jóképű és sikeres Edward Lewis üzleti ügyben Los Angelesben tartózkodik, amikor egyik este szórakozásképpen felcsípi az utcán sétáló csinos, de kezdő örömlányt, Viviant. Az este kellemesen telik, s másnap a férfi különös ajánlatot tesz a nőnek: megkéri, vegye át partnere szerepét egy igen fontos üzleti héten. Viviannek tetszik az ajánlat, bár gyakran nehéz feladatok elé kerül, ám varázslatos természetességgel és különös megérzéseivel oldja meg a kihívásokat. A különleges és izgalmas lánynak még végül a jégszívű üzletember sem állhat ellen.
A kőkemény, elvhű és megközelíthetetlen szovjet komisszárnőt Párizsba küldi a Párt, hogy a körmére nézzen a legelegánsabb szálloda legelegánsabb lakosztályában dőzsölő háromfős delegációnak. A komisszárnő egészen jól teljesíti a feladatát, amíg nem találkozik Leon gróf és a rothadó kapitalizmus csábításaival
Lódzban vagyunk a századfordulón, a korai kapitalizmus kibontakozása idején. A textiliparáról híres városban, Karol Borowiecki , a nemesi származású lengyel fiatalember és két barátja, a német Maks Baum és a zsidó Moryc Welt elhatározzák, hogy önálló vállalkozásba fognak, textilgyárat alapítanak... A világhírű, Nobel-díjas Wladyslaw Reymont regényéből készült film sokrétű jelentéstartamából most csak egy gondolatot idéznénk az idős nemes, Borowiecki úr szavaival: "Ti persze mind csak nevettek a múlton, a tradíciót hullának nevezítek, a nemességet előítéletnek, az erényt babonának, eladtátok a lelketeket, eladtátok az aranyborjúnak... "
Nick egy kellemes, jóképű, elvált karrierista, aki imádja a fiát, munkaidejét pedig a dohányipar szolgálatában tölti. Vezető szóvivőként szinte a lehetetlent kell véghezvinnie: népszerűsíteni a dohányzást a mai világban. Az idők azonban változnak és a rájuk nehezedő nyomás hatására a dohányipari cégek egyre inkább úgy érzik, hogy reklámtevékenységüknek befellegzett. Úgy tűnik minden összeesküdött Nick ellen: tudományos kutatások egyértelműen bizonyítják a dohányzás egészséget károsító hatását, hovatovább halálos természetét; a fiának olyan apafigurára van szüksége, akire felnézhet; ráadásul Marlboro Man is haldoklik és kész lerántani a leplet a tüdőrákról. A helyzet csak fokozódik és Nick kénytelen szembenézni a helyzetével: vagy megadja magát a körülményeknek, vagy szellemi energiáit összeszedve saját javára fordítja a helyzetet.
Megtérés és autókereskedés? Tisztességes haszon és talpon maradás? Érdekes párosítások! De vajon működnek-e? - Nem is tudjuk, micsoda rejtett motorjai vannak még a gazdaságnak! S nem csak Amerikában. "Gyönyörködj az ÚRban, és megadja szíved kéréseit! Hagyd az ÚRra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik: világossá teszi igazságodat, jogodra fényt derít. Légy csendben, és várj az ÚRra!" Ne indulj fel, ha az alattomos embernek szerencsés az útja! Tégy le a haragról, hagyd a heveskedést, ne légy indulatos, mert az csak rosszra visz! "Mert a gonoszok kipusztulnak, de akik az ÚRban reménykednek, azok öröklik a földet." (Zsoltár 37,4-9) A Végtelen hit és Szerelempróba rendezőinek filmje.
Amikor kiderül, hogy a hataloméhes diktátor tömegpusztító fegyvereket ad el terroristáknak, a világ biztonságára ügyelő rettenthetetlen hősök embert próbáló küldetésbe fognak, hogy megmentsék az emberiséget. Mivel szükségük van valakire, aki beépül a terrorszervezetbe, a kommandó beszervezi Gary Johnstont, a Broadway új csillagát. Noha Gary vonakodik feláldozni a karrierjét, később belátja, hogy színészi tehetségére magasabb cél érdekében van szükség. A sztár bejut a fegyverkereskedők rejtekébe, ahol kiderül, hogy a terroristák megkezdték a terv végrehajtását.
A saját erejéből felkapaszkodott Abel Morales szépen gyarapodó fuvarozó cégét megpróbálja tisztességesen vezetni. Hatalmas és kockázatos üzletet készül nyélbe ütni, és a versenytársai is ronda trükköket vetnek be ellene, ő mégis megpróbál tiszta maradni az alapvetően mocskos és korrupt üzletágban. Külön figyel a beosztottjaira, együttműködik a hatóságokkal és a tartálykocsijait ért támadások ellenére sem hajlandó felfegyverezni a sofőröket. 1981-ben, Reagen elnökségének első hónapjaiban járunk, az Egyesült Államok kollektív erkölcsi válságának mélypontján, a bűnözés az egekben. Morales hiába szeretné becsületesen intézni az ügyeit, ahol farkastörvények uralkodnak, ott előbb-utóbb mindenki kénytelen bepiszkítani a kezét. A profit kényszere és a bűn itt bizony szétválaszthatatlan ok és okozat.
Otto egyazon napon veszíti el az állását és a barátnőjét. Nem nagyon tud mit kezdeni magával, magányosan járja Los Angeles utcáit. Hamarosan összeismerkedik Buddal, aki "behajtás"-sal keresi a kenyerét, vagyis visszaszerzi a kocsit attól, aki nem fizeti a számláját. Otto hamarosan Los Angeles legnagyobb és legügyesebb "behajtó" bandájának, a Segítő Kezeknek lesz a tagja. Egyik nap találkozik Leilával, aki négy földönkívüli tetemének visszaszerzésével bízza meg. Az idegenek egy Chevy Malibu csomagtartójában vannak.
A szabad szájú, vagány Angie-t elbocsátják az állásából, ám ő az a fajta lány, aki a jég hátán is megél. Barátnőjével, Rose-zal elhatározzák, hogy saját munkaközvetítő ügynökséget alapítanak, ahol senki nem parancsol nekik. Csakhogy nem szokványos vállalkozásba fognak: bevándorlókat segítenek hamis papírokhoz és munkához jutni. Az üzlet rövidesen jövedelmezően bizonyul, és a két lány hamarosan ráérez a siker ízére. Azonban egy olyan világban, ahol a kiszolgáltatott munkaerőt aprópénzzel fizetik ki, és a törvények azért vannak, hogy megszegjék őket, Angie és Rose hamarosan rádöbben, hogy a gyors meggazdagodásért talán túlságosan nagy árat kell fizetni?Az Arany Pálma-díjas Ken Loach rendező filmjének főszerepében Kierston Wareing lehengerlően erőteljes alakítással mutatkozik be.
21 év a CIA szolgálatában kiélezi az érzékeket. Bob Barnes ügynök (George Clooney) azt is pontosan látja, amikor saját cégében támadnak bajok. Barnes számára akkor válik személyessé mindez, amikor egy energetikai elemző (Matt Damon) és felesége (Amanda Peet) a saját bőrén érzi meg, mire képes a terrorizmus. Rá kell jönnie, a világ bármely táján éljenek is, életüket kikerülhetetlenül befolyásolja az a hatalmas erő, melynek mozgatói között ott van a gazdagság, a hatalom utáni vágy és a vakhit.
A szigorúan titkos hibernálási projekt tesztelésére a Pentagon kiválasztja a lehető legátlagosabb amerikaiakat, egy közkatonát és egy prostituáltat. Egy sor furcsa esemény következtében, az egy évre tervezett kísérletből csak 2505-ben ébrednek fel. Joe és Rita hirtelen egy olyan civilizációban találják magukat, ahol ők a legokosabb emberek.
A nem túl távoli jövőben járunk. A világrend alapjaiban megváltozott. Franciaországban a munkanélküliek száma meghaladja a közel 10 milliót, az ország pedig teljesen elszegényedett. A nép hangulatát a lázadás és a feladás érzése határozza meg. A televízió sugározni kezd egy gátlástalanul agresszív műsort, amelyben a résztvevőknek különféle drogokat kell fogyasztaniuk. Ezt követően egymásnak uszítják az önkívületben lévő embereket.