Oskar Schindler üzletember igaz története arról, ahogy megmentett több mint ezer zsidó életet a náciktól, a második világháború alatt a németek által megszállt Lengyelországban.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Guido, a filmrendező visszavonul egy magánklinikára, szeretne elbújni a világ elől, ám minden kísérlete kudarcba fullad. Nemcsak felesége és szeretője üldözi folyvást, hanem az a rengeteg ember is, aki tőle vár újabb munkát, egy következő, lehetőleg ismét nagy sikerű filmhez. A zseniális ötlet várat magára, helyette álmok, gyerekkori szorongások gyötrik. Képzeletében elvonulnak mind a nők, akik valamilyen szerepet játszottak az életében.

Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.

Vannak filmek, amelyek beépülnek életünkbe, hiába változik az idő, az ízlés és a technika, kopásmentesen szépek maradnak, akárcsak legigazabb emlékeink. Ha csak úgy véletlenül meghalljuk Nino Rota filmzenéjének azt a bizonyos feledhetetlen dallamát, máris felidéződik bennünk a megrázó, mégis felemelő történet az édes, bolondos, csupa lélek Gelsomináról, az erőszakos, durva érzelmeket megvető Zampanóról, meg a mindentudó bolondról, aki megtanítja Gelsominát arra a bölcsességre, hogy minden létezésnek értelme van itt a földön.

Jake és Elwood Blues a két fehér csirkefogó él-hal a blues zenéért. A fekete öltönyös, fekete kalapos, sötét napszemüveges duó életében eljött a pillanat, hogy minden bűnük megbocsátást nyerjen. Megtudják, hogy le akarják bontani az árvaházat, ahol ők is nevelkedtek. Mary nővér hiába fohászkodik Istenhez, itt már csak egy köteg dollár segíthet. A Blues-fivérek elhatározzák, hogy összetrombitálják a régi bandájukat. Azután néhány fellépéssel elég pénzt szereznek ahhoz, hogy segíteni tudjanak a nővérnek. A dolgok azonban nem egészen úgy alakulnak, ahogy kellene.

Edward D. Wood Jr. a hollywoodi filmtörténelem legemlékezetesebb negatív hőse. Következetesen végigvitte a "minden idők legrosszabb filmrendezője" szerepet, sőt forgatókönyveket is írt, színész és producer is volt egy személyben. A rendező élete által ihletett film bemutatja a rendező szabados, élvhajhász életét, a "B" kategóriás sci-fi történetek kiötlését és olcsó megvalósítását. Transzvesztita hajlamát és szánalmas barátságát az öregedő, hanyatló Lugosi Bélával, a Drakula-filmek egykori magyar származású sztárjával.

Ben, az egykor szebb napokat látott hollywoodi forgatókönyvíróból lecsúszott alkoholista válik. Egyik utolsó tiszta pillanatában eldönti, hogy felégetve maga körül mindent, búcsút mond addigi életének és Las Vegas-ban halálra issza magát. Azonban öngyilkossági kísérlete során rátalál egy prostituált személyében álmai asszonyára, akivel kölcsönösen szükségük van egymásra. Noha sorsuk és megváltó szerelmük túl későn talál egymásra, földi létük utolsó állomásán megtanulják, hogy a legfontosabb dolog az élet szeretete és a halál tisztelete.

Andrew kilenc éve menekült el otthonról, a kisvárosi szürkeségtől, pszichiáter apja dominanciája elől. Most középszerű színészként nyugtatókon és antidepresszánsokon él, távol az emlékektől, és távol a valódi világtól. Amikor hírt kap édesanyja haláláról, rászánja magát a háromezer mérföldes útra, hogy találkozzon elveszettnek hitt múltja emlékeivel. Otthon nemcsak apjával kezdi újraértelmezni kapcsolatát, de megismerkedik egy lánnyal is, aki szinte mindenben az ő ellentéte: Sam életvidám, optimista teremtés, aki képes arra, hogy mások szemét is ráirányítsa az élet napos oldalára.

Miss Marple egy fiatal nő ártatlanságát akarja bebizonyítani, akit azzal vádolnak, hogy megölte a főbérlőjét. Margaret Rutherford újabb elragadó szereplést nyújt Agatha Christie szuper-kopójaként.

Élvezetes Agatha Christie thriller, melyben Miss Marple egy vagyonkezelő halála után nyomoz.

John Sedley egyáltalán nem jóképű. Johnny ugyanis születésétől fogva deformálódott. Egész életében gúnyolták emiatt. Legelterjedtebb gúnyneve a Jóarcú. Mivel soha sem fogadták be a társadalomba, a férfi kénytelen volt annak peremén, a rablók és banditák között felnőni. Így vált rettenthetetlen és profi rablóvá. Egy érmebolt kirablása során azonban egyik társa feldobja őt a rendőrségen. Bár az őt kihallgató rendőr azt az ajánlatot teszi neki, hogy ha besúgja társait akkor elengedik, Johnny nem hajlandó beszélni. Öt év börtönre ítélik a fiút. S börtönévei alatt csak egyetlen dolog foglalkoztatja és tartja életben, a bosszúvágy. Amikor kiszabadul, meg is kezdi a bosszú végrehajtását...

A kilencvenes évek elején a brit hatóságok úgy döntöttek, hogy a rövid időre elítélt rabokat humanitárius feladatokkal készítik fel a szabad életre. Hűsünket, az angol Brute-ot egy román árvaházba küldik, hogy ott tegye hasznossá magát. A kezdetben cinikus fenegyerekként mutatkozó elítélt csakhamar döbbenetes bűntényt leplez le...