Az alacsony IQ-val rendelkező Forrest nagy dolgokat ért el életében, és jelentős történelmi események során is jelen volt – minden esetben messze felülmúlva azt, amit bárki elképzelt, hogy képes lenne megtenni. De annak ellenére, hogy mindent elért, egyetlen igaz szerelme elkerüli őt.
John Masterman gigantikus Metropolisában csupán egy kiváltságos réteg élvezi a technikai fejlődés nyújtotta előnyöket. Számukra csodálatos kertek és ligetek kapui állnak nyitva, ők fényben és ragyogásban élnek. A város alsó szintjén tengődnek a szegények, a munkások, akik napfényt sose látnak, mesterségesen megvilágított körülmények között robotolnak naphosszat. A két szintet liftek kötik össze, egyébként lakóik között nincs semmi kapcsolat. Mígnem egy napon "lentről" érkezett gyerekcsapat zavarja meg a fentiek szórakozását, élükön a fiatal tanítónővel, Mariával. Ericet, Masterman fiát megszédíti a lány szépsége, és utána ered az alsó városba.
A kultikus történet Mark Renton-ról szól és az õ "barátairól", akik lázongók, tévelygõk, tolvajok és narkósok...sehogy sem tudnak beilleszkedni az õket körülvevõ társadalomba. Az igazat megvallva, nem is igyekeznek túlságosan. Megvetik, sõt elvetik minden formáját. Ez a parttalan sodródás saját önpusztításuk gyökere. Az egyedüli menekülési lehetõségük a kábítószer, amelyrõl úgy érzik, védõpajzsot tart föléjük. Nem veszik, nem is akarják észrevenni, hogy visszavonhatatlanul az önpusztítás ösvényére léptek. A sors még egy utolsó lehetõséget biztosít Mark-nak, hogy visszaforduljon a lejtõn. Csak az a kérdés, hogy õ akarja-e kihasználni ezt az esélyt, érzi-e a lehetõséget? Igényli-e a változást? Látja-e értelmét...újra megválasztani a saját életét?
2019-et írunk. Egy speciális osztaghoz tartozó Deckard éppen visszavonulni készül, amikor újabb feladatot kap. Öt replikáns eltérített egy űrhajót, hogy visszatérjenek a Földre és megkeressék megalkotójukat: az életüket szeretnék meghosszabbítani. Deckard feladata, hogy megakadályozza ezt, felkutassa és végezzen a replikánsokkal.
A néhány hónapja megözvegyült Max de Winter, angol földbirtokos valamelyik útja során egy szállodában megismerkedik egy vonzó nővel, akit azonnal feleségül vesz. Az új asszonynak azonban nem csak azzal kell szembenéznie, hogy a férfi még nem dolgozta fel imádott első felesége halálát, hanem azzal is, hogy új otthonának, a Manderley-kastélynak személyzete meg van győződve róla: Max de Winter ölte meg első feleségét, hogy új szerelmét a kastélyba hozhassa.
Manion hadnagy gyilkosság vádjával áll a bíróság előtt. Azzal gyanúsítják, hogy megölt egy férfit - és ezt a hadnagy nem is tagadja. Manion azt állítja, hogy hirtelen felindulásból, felesége védelmében ölt. Az áldozat állítólag megverte és megerőszakolta az asszonyt. A gyilkos védelmét egy korábbi ügyész, Paul Biegler vállalja el, a szakmai kihívás miatt. Az ügy ugyanis nem olyan egyszerű, mint az az első pillanatban látszik. A vád azt állítja, szó sincs hirtelen felindulásról, még kevésbé a feleség védelméről. Az ügyész szerint éppen Manion az, aki megverte az asszonyt, mert tudomást szerzett a későbbi áldozat és a nő titkos viszonyáról.
Az ikrek, Cal és Aaron nem hasonlít egymásra, olyanok, mint a tűz és a víz. Aaron idealista álmodozó, ő a jó fiú, Cal viszont a család fekete báránya, örökös lázadozó. Cal mindent megtesz azért, hogy elnyerje apja szeretetét. Amikor apja vállalkozása csődbe ment, azon dolgozik, hogy visszaszerezze a vagyont.
A hullákat egymás hegyire-hátára hányták a vizes árkokban, és pontosan lehetett tudni, hol vannak a gyilkos mezők, mert a fű ott mindig sokkal maga sabbra nőtt és zöldebben virított a holttestek fölött...
A halhatatlanok köztünk járnak. Louis, az arisztokratikus, szomorú tekintetű vámpír megjelenik egy fiatal riporternél, hogy a lehető leghitelesebb forrásként beszámoljon neki a vámpírok életének minden részletéről. Története 200 évvel korábban kezdődik: a vámpír Lestat végtelenül gonosz, ám ellenállhatatlan egyénisége rabul ejti a fiatal és gazdag Louist. A különös mámor vonzásában a fiú az elátkozottak sorsát, a halhatatlanságot választja: átalakul vámpírrá. Ettől kezdve élete folyamatos szenvedéssé válik: ahhoz, hogy éljen, ölnie kell.
A festői szépségű dél-francia kisvárosban Madam Mallory éttermének, az előkelő Le Saule Pleureur-nek nem akad párja: a Michelin csillagos konyhában egymás után készülnek a gasztronómiai csodák a szenvedélyes, ám kissé vaskalapos tulajdonosnő irányításával. Az egyszerű ételek is kifinomult fogássá változnak a keze alatt, amivel vendégeit teljesen megbabonázza. De a tökéletes recepthez mindig kell egy izgalmas hozzávaló. És ez most az egzotikus Indiából érkezik. Egyik napról a másikra toppan be a csendes városkába a Kaddam család, akik nem kisebb tervvel állnak elő, mint hogy megnyitják indiai éttermüket szemben a francia gasztrocsodával. Nem csak a hangos zenétől lesz zajos a környék, de a kurkuma, a szegfűszeg, a curry, és a garam masala is felpezsdíti a lakók ízlelőbimbóit.
Hét évvel azután, hogy a macskák által ihletett románcot élt át Zacharyvel, Marilee hazatér Miamiból, hogy az ünnepeket a családjával töltse. Ám ekkor megtudja, hogy egykori szerelme, Zachary egy alomnyi kiscicának próbál otthont találni. A lelkiismeretes állatorvos, Marilee segít neki, hogy a város karácsonyi rendezvényein örökbefogadási akciót szervezzen. Miközben mindketten belemerülnek az ünnepi készülődésbe, képtelenek letagadni, hogy a kapcsolatuk még mindig létezik. De vajon elfogadják-e a második esélyt a szerelemre, mielőtt az utolsó cicát is örökbe fogadják?
A Michel Houellebecq sokat vitatott regényén alapuló film a két, egymástól merőben más féltestvért, Michaelt és Brunót, illetve zavaros szexuális életüket mutatja be. Kaotikus gyermekkorukat követően - hippi anyjuk csak afférjaival törődött - a molekuláris biológus Michael sokkal inkább érdeklődik a gének, mint a nők iránt, míg Brunot csakis szexuális vágyai kötik le, amelyeket azonban többnyire csak prostituáltakkal képes beteljesíteni. Bruno szánalomra méltó élete akkor változik meg, amikor megismerkedik a tapasztalt Christiane-nel, míg Michael pedig újra találkozik gyermekkori szerelmével, Annabelle-lel.