Az 1666-ba visszataszított Deena megtudja az igazságot Sarah Fierről. 1994-ben a barátok az életükért és Shadyside jövőjéért harcolnak.
A szoknyabolond Kanglim herceg a csoszoni király fia, aki politikai túszként került a Csing Birodalomba, ahol remek kardvívó lett belőle. Bátyja, a koronaherceg halálhírére visszatér Csoszonba. Csemulpo kikötőjében azonban egy európai kereskedőhajóról indulva járvány tör ki. A megfertőzött emberek tomboló démonokká válnak, akik éjjel mások vérét isszák. Akit csak megharapnak, abból démon lesz. Kanglim hercegre és segítőire vár a feladat, hogy megfékezzék a ragályt és megmentsék Csoszont a pusztulástól.
John Smith, aki a pénzéhes angol telepesekkel együtt érkezik az Újvilágba, egészen más, mint az útitársai. Az aranynál sokkal jobban érdekli az a furcsa, titokzatos világ, ahol élni fog. Egyik felfedezőútja során megpillantja Pocahontast, a szépséges indián hercegnőt, és az élete egy csapásra új értelmet nyer. A lány - törzse tilalma ellenére - bizalmába fogadja az idegent, és mókás barátaival, a mosómedvével és a kolibrival feltárja előtte a vadon titkait. A messzi, egzotikus tájakon játszódó történet a legfontosabb érzelmekről szól: az őszinte szeretetről, szerelemről és barátságról, mindezt romantikával, vidámsággal és mesés kalandokkal ötvözve.
Caravaggio (1571-1610) korának lázadó művésze volt, akinek az élete és a hatalommal való küzdelme mozivászonra termett. A barokk festő hadban állt a konvenciókkal, műveivel és szexuális szabadosságával megbotránkoztatta az akkori közvéleményt és a nagy hatalmú katolikus egyházat egyaránt. Caravaggio vallási tematikájú képein pátosz helyett a realizmus köszönt vissza, ráadásul modellnek előszeretettel hívta az utcák lenézett embereit, például csavargókat, tolvajokat és prostituáltakat, akiknek a jogaiért a hatalmasságokkal szemben is kiállt.
XIII. Lajos uralkodása idején a rendszeresen verekedésbe keveredő d'Artagnan összebarátkozik a három legendás muskétással, Athosszal, Porthosszal és Aramisszal. A négy elszánt férfi hamarosan nagy feladatot kap: meg kell hiúsítaniuk azt az áruló összeesküvést, amelyet Richelieu, a cinkostársa, Rochefort és a Milady szőtt a királynő, Ausztriai Anna ellen. Az összeesküvés kudarcba fullad, ám az intrikus Milady nem adja fel, s még a legszörnyűbb bűntettektől sem riad vissza, hogy bosszút állhasson.
Hét tenger legkegyetlenebb és legmogorvább kalóza, a szőrös szívű és még szőrösebb képű Red kapitány a nyílt tengeren hányódik szárnysegédjével, Békával, valamint néhány kiéhezett cápával maga körül. A két rettenetes kalóz éhségében már majdnem egymást falná fel, mikor szerencséjükre rájuk talál a Neptun nevű spanyol gálya legénysége és megmenti őket. A falábú kapitány egy pillanatig sem tölti az idejét holmi hálálkodással, sokkal inkább szövögeti gonosz tervét, hogyan vegye át a hatalmat a Neptunon, ugyanis a hajó gyomra rejti az évszázad legnagyobb fogását: egy színarany azték trónszéket. Nincs, aki megállítsa őt. Na jó, mégis van...
A Színház a világ minden idők legismertebb drámaírója, William Shakespeare életének egy kevésbé közismert időszakába kalauzol. 1613-ban járunk, Shakespeare, a kor legnagyszerűbb írója úgy dönt, visszavonul Stratford-upon-Avon-beli házába, miután szeretett színháza, a Globe a lángok martalékává válik. Régi otthonába hazatérve rájön, hogy még mindig nem dolgozta fel egyetlen fia, Hamnet halálát, és kénytelen szembenézni elhanyagolt családtagjaival is. Ahhoz, hogy helyrehozza kapcsolatát a feleségével és a lányaival, muszáj megvizsgálnia saját múltbéli hibás döntéseit, és lelepleznie a családi titkokat és hazugságokat.
Morgan Adams nő létére igazi hét tenger ördöge, rettegett kalóz, aki hírhedt apja halála után átveszi a sokat próbált legénységet és a halálfejes zászló alatt a habokat szelő kalózhajót. Apja azonban nem csak ennyit hagyott rá. Egy kincses térkép egyharmada is a kalózlány kezébe kerül - amit mellesleg az apja koponyájára tetováltak. Mivel a térkép utasításait latinul írták, Morgan vásárol magának egy képzett rabszolgát, hogy a segítségével megfejthesse az írást. Temészetesen a térkép hiányzó darabjai után is nyomozni kezdenek, és eközben rájönnek, hogy nem ők az egyetlenek, akik tudnak a titkos kincsről: Morgan nagybátyja - aki még nála is sötétszívűbb kalóz - ugyancsak szeretné megtalálni a kincset, és célja érdekében még vagány unokahúgával is hajlandó rettenetes tengeri csatát vívni.
Sigognac báró, az elszegényedett nemes vándorkomédiásokkal megy Párizsba szerencsét próbálni. Útközben beleszeret a társulat egyik tagjába, a szép Isabelle-be. Csakhogy Isabelle megtetszik Vallombreuse hercegnek is és innentől kezdődnek a párbajok, harcok, várostrom...
Walt Disney legbátrabb hősnőjének története most végre folytatódik, amikor Pocahontas új kalandra indul egy távoli, egzotikus helyre, amelynek neve Európa. Az eredeti Walt Disney klasszikushoz méltó második részben Pocahontas hajóra száll, hogy az indiánok békeköveteként Angliába utazzon. Útján elkíséri kissé túlméretezett testőre, Utí és egy fess úriember, John Rolfe. Potyautasként három kis barátja is velük tart: Meeko, a mosómedve, Percy, a kiskutya és Flit, a kolibri. A nagy vízen túl azonban nem csak a virágzó London vár az okos és bátor Pocahontasra, de a kapzsi és gonosz Ratcliffe is, aki ellen van a békének. Miközben Pocahontas a királyi bálra készülődik, egyre jobban megkedveli John Rolfe-ot. Ám amikor hirtelen feltűnik az első részből ismert, halottnak hitt John Smith, az indiánlánynak választania kell - két szerelem és két világ között...
A kahlenbergi csata 1683. szeptember 11-én zajlott le a Sobieski János lengyel király és Lotaringiai Károly herceg vezette lengyel–osztrák–német hadak és a Kara Musztafa nagyvezír vezénylete alatt Bécset ostromló török haderő között, a Bécs melletti Kahlenberg hegyen. A csata a Oszmán Birodalom súlyos vereségével végződött, mellyel el is indult a megállíthatatlan bukás útján. Az oszmán haderő ezt a vereséget többé nem tudta kiheverni, többé nem fenyegette a korabeli Európát.